Élelmiszeripar
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Forradalmasítani a csirkék bélrendszerét – a prebiotikumok kutatása révén
Dr. Natalie Morgan baromfitáplálkozási szakértő azt vizsgálja, hogy a prebiotikumok használata a tojótakarmányokban javíthatja-e a csirketermelést, és csökkentheti-e az antibiotikum-felhasználást. Az Új-Angliai Egyetem 2021-es Tudományos és Innovációs Díjának nyerteseként ezt a koncepciót vizsgálja, miután elnyerte az ausztrál tojások díját a 2021-es Tudományos és Innovációs Díj a fiataloknak a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban című versenyen. A 22 000 ausztrál dollár (16 800 USD) értékű díját egy 8 hetes projekt finanszírozására használja fel, amelynek során azt vizsgálja, hogy milyen hatással van a xilo-oligoszacharidok (XOS) nevű prebiotikumok hozzáadása a tojótyúkok étrendjéhez.
Nem fűlik a foguk a kertészeti munkához
Mint ismeretes, újra kinyithattak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan újraindulhat. Ez az ágazati szereplők véleménye szerint a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít. A fokozatos nyitásoknak köszönhetően várhatóan majd visszaáll a járvány előtti piaci helyzet, csak kérdés, hogy ez milyen gyorsan vagy lassan következik be. Több zöldségtermelő is azt tapasztalta, hogy a tavalyi étterembezárások, majd az igen korlátozott működési lehetőségek mellett az éttermek alapanyag-igényében óriási visszaesés történt. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a zöldségek forgalma, az áruházláncokba beszállító termelők megnövekedett igényekről számoltak be.
Adjuk meg a túlélés esélyét minden újszülött malacnak
A kocák egyre nagyobb termékenységével az elválasztás előtti elhullás esetei is nőnek. Vannak módszerek annak biztosítására, hogy az alacsony súlyú malacok többsége eleget kapjon ahhoz, hogy felzárkózhasson az alom többi tagjához. A jó stratégia magában foglalja a fészekrakást, a dajkakocákat és a kereszthordást. A születéstől az elválasztásig tartó időszak az egyik legveszélyesebb a sertés életében, az elválasztás előtti elhullás a legtöbb országban meghaladja a 10%-ot, azaz 10 élve született sertésből több mint 1 meghal az elválasztás előtt. A malacok túlélési esélyeinek javítása érdekében célszerű visszatérni az alapokhoz, és figyelembe venni a malacok biológiáját. Történelmileg a legtöbb kutatás és az azt követő technológiai és genetikai fejlődés az állatok fizikai teljesítményére összpontosított; azonban a sertések normális, ösztönös viselkedésének figyelembevétele és az ennek kielégítésére tett erőfeszítések további eszközöket biztosíthatnak a malacok jólétének és túlélésének optimalizálásához.
Nincs menekvés, nincs megoldás: negyedével is nőhet a hús ára
Komoly és hosszan tartó válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is kénytelenek lesznek érvényesíteni. Ez a drágulás pedig a takarmány- és húsipar szakértői szerint elkerülhetetlenül elér a fogyasztókig is. Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszik ki a takarmányok, a drágulás jelentős költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán.
Módosultak a baromfiáruk európai uniós behozatalára vonatkozó szabályok
Megjelent az Európai Bizottság (EU) 2021/568 végrehajtási rendelete a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az egyes baromfiáruk Unióba történő behozatala és Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékében az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében a magas patogenitású vírustörzsek okozta madárinfluenza megjelenése nyomán szükségessé vált módosításáról.
Növényi fehérjék: impozáns tervek Belgiumban – a járvány végeztével
Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban. A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira igyekszik reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket. A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora is egyre növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a növényi fehérjék fenntartható ágazatának fejlesztését sikerre vigyék Belgiumban.
Spárga vélhetően lesz, de jó piaca aligha. És a vendégmunkás is hiánycikk
A hűvös időjárás miatt jelentős késéssel indul idén a spárgaszezon, a vírus miatt az értékesítés is nehezebb, és a visszafogottan működő vendéglátósok sem rendelnek belőle annyit, mint korábban. Tavaly ilyenkor már szedtük – emlékezett vissza az öttömösi Tanács Attila, akinek már a nagyszülei is spárgával foglalkoztak. A zöldspárga csak néhol dugta ki a fejét a homokból, az avatatlan szem észre sem veszi a kis apróságot, a bakhátas fehér párcentis csírában van még. Pedig ilyenkor már annak is ki kellene látszódnia a homokból. A spárga ugyanis a meleget szereti, a mostani hűvös tavaszban nem nő. Az eső viszont jól jött a spárgára, mert már öntözni is kellett, pedig azt szedés előtt nem szokták.
Jó illatú lesz a levegő – és tisztulhat a légkör! – a szarvasmarhák étrendjének megváltoztatásával
A szarvasmarhák algával való etetésével az üvegházhatású gázok kibocsátása 82 százalékkal csökkenthető, derült ki egy új tanulmányból. Ez egészségesebb környezetet, fenntarthatóbb marhahúsételeket – így hamburgereket is – jelenthet a jövőre nézve. A Kaliforniai Egyetem kutatóinak eredményei biztató lehetőséget jelentenek az állatállomány fenntartható termeléséhez az egész világon. Ermias Kebreab professzor szerint megalapozott bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy a szarvasmarhák étrendjébe kevert tengeri moszat hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázokat, és a hatékonysága az idő múlásával sem csökken. Ez segíthet a gazdálkodóknak a világ táplálásához szükséges marhahús- és tejtermékek fenntartható előállításában.
Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon
A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban.
Hatalmas magyar siker: a világ legjobbja lett a bodrogkisfaludi Tokaj gin
Nagy magyar siker: a Gin Magazine Awards idei díjazottjai között a Seven Hills Distillery Tokaj gin italát választották világ legjobb kortárs ginjének. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogkisfaludon található kis kézműves üzem tulajdonosa és egyben lepárlómestere, Mészáros-Komáromy Dénes válaszolt a Magro.hu kérdéseire. Beszámoló és interjú egyben a világ legjobb ilyen típusú italáról, a Tokaj ginről.
Közel 2 ezer étteremben már kérhető a laboratóriumban előállított csirkehús
Miután a szingapúri élelmiszerügynökség fogyasztásra alkalmasnak minősítette a világ első, laboratóriumban előállított csirkehúsát, az Eat Just vállalat megkezdte a termék árusítását. Ez a világ első, úgynevezett „tiszta húsa", amit az olyan húsra mondanak, amely nem levágott állatból származik. Ezt az élelmiszert állati izomsejtekből, laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki. Mennyire várható a mesterséges körülmények között készített hús elterjedése?
Más húsmarhák tenyésztői is előszeretettel használják a limousint
A fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balatonalmádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található. A vállalkozás 2012 óta foglalkozik limousinokkal, és már a kezdetekkor a tenyészállat-előállítást jelölték meg célként. A tenyészüsző- és tenyészbika-előállítás mellett a tenyésztésre be nem állított állatokat hízóalapanyagként értékesítik. A koncepció azóta sem változott. Minden tenyészállatuk törzskönyvezett és – természetesen – tisztavérű limousin. Három telephelyük van. A városlődin, Ruder-majorban tartják az anyateheneket, ott történik az elletés és a borjak nevelése. A 6-8 hónapos korban leválasztott, általában 30-50 állatot számláló borjúcsoportokat átszállítják a nemesvámos-vilmapusztai telephelyre.
Csomagolásmentes élelmiszerek a nagy üzletekben és hatalmas lépés az ökológiai átmenetben
Az élelmiszerek és egyéb termékek csomagolás nélküli értékesítése egyre népszerűbb Európában. Számos nagy márka döntött úgy, hogy alaposan leteszteli ezt az új értékesítési módot Franciaországban. Az erdősítés pedig azt jelentené az ország számára, hogy nagy lépést tennének az ökológiai átmenetben és a karbonsemlegesség elérésében 2050-ig. A csomagolás nélküli értékesítés francia piaca 2018 és 2019 között 40 százalékkal emelkedett, és 2020-ban az országban már 560 üzlet működött ilyen módon. A számok azt mutatják, hogy egyre több márka választja azt, hogy termékeiket fenntartható, csomagolásmentes módon adja el a francia piacon.
Pedig már az ókori Rómában is ínyencfalat volt – bajban az éticsiga-tenyésztők
Az éti csiga (Helix pomatia) inkább gyűjtött faj, ám ennek egy közeli rokonát a mediterrán csigát (Helix aspersa) tenyésztik is sokfelé a világon. Magyarországon is voltak többször fellángolások a csigatenyésztéssel kapcsolatban, de e próbálkozásokból nem lett hosszú távú eredmény. A fogyasztása sem jellemző hazánkban – bár egyes üzletekben rendszeresen kapható a fűszeres házába visszatöltött csiga. Az éticsiga nem alapvető élelmiszer-alapanyag, inkább kulináris különlegesség, amelynek fogyasztása Franciaországban is a tél végi ünnepekhez és a turistaszezonhoz kapcsolódik. Tavaly pont ezekkel (is) volt gond…
Pusztulnak a szántók, fogy a víz, újabb világjárvány várható
Miközben a világ lakosságának jelentős része a koronavírus járvány végét várja, vészjósló figyelmeztetések érkeznek a közeljövőben érkező új betegségekről. A mezőgazdaság jó és rossz értelemben is mélyen benne van a probléma közepében. A fertőzés forrása a COVID-19 esetében is maga a civilizáció. Ahogy az emberi tevékenység hatására felborul az érzékeny ökológiai rendszerek egyensúlya, egyre újabb és durvább fertőzéseket szabadít magára a bolygó lakossága. Ezek közül pedig sokszor védtelen az emberek immunrendszere. Mi lehet a megoldás?
Bivalyhús és szamárzsír – jóval több, mint „első osztályú alapanyag”
Szinte a feledés homálya fed két, ma már szokatlannak számító alapanyagot: a bivalyhúst és a szamárzsírt. Pedig az ínyenceknek pusztán a két szó hallatán összefut a nyál a szájukban... Különlegesek, mert már egyiket sem használjuk a konyhánkban, viszont a séfek mindkettőt ismerik és nagyra értékelik. Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa szerint a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani, vagyis szó sincs arról, hogy extrém alapanyag lenne. Amiben eltér tőle, az még magasabb minőségi szintre emeli, például több fehérjét, foszforvegyületet és vasat tartalmaz, viszont jóval kevesebb zsírt. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. Enyhén édeskés, növényi ízek jellemzik, jól fűszerezhető, különösen a zöldfűszerek állnak jól neki.
A génszerkesztési szabályozás miatt írt nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének több szervezet, köztük 5 magyar is
A civil társadalom, a gazdálkodók egy része és üzleti szervezetek fogalmaztak és küldtek nyílt levelet Frans Timmermans részére. Az Európai Bizottság holland alelnökét arra kérik, hogy ne vonja ki a génszerkesztési szabályozás alól a génmódosított növényeket és állatokat. Amióta ugyanis az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében.
A rövid ellátási láncok oldhatják meg, hogy nőjön a gazdák részesedése az élelmiszeripari bevételből
Felértékelődött a helyi élelmiszerek fogyasztása a koronavírus-járvány hatásai miatt a kitörés óta eltelt évben. Vajon az emberek szívesebben vásárolnak közvetlenül a termelőktől és maguk is termelni kezdenek? A boltok polcaira nagyjából a háromszorosáért kerül az alma, ahhoz képest, amennyiért felvásárolják azt a termelőtől. A golden alma termelői felvásárlási ára az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján nettó 150 forint/kg, a fogyasztói ára pedig 10 budapesti üzlet átlagát számítva 500 forint kilónként. Bővebben a rövid ellátási láncok működéséről.
Hirdetés