Élelmiszeripar
Kapcsolódó videók
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 92 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 92 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
891 millióból indulhat el a Tejkomplexum jövő decemberben
Tejkomplexum alapkövét tették le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szenttamáson a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (TM Zrt.) beruházásában. A próbaüzem várhatóan 2020 decemberében kezdődik meg, és 2021 januártól indulhat a tej feldolgozása és értékesítése. A tehenészeti telep rekonstrukciójával párhuzamosan egy napi 30 ezer liter tej teljes körű feldolgozására alkalmas tejüzemet létesítenek. Az üzem közvetlenül a tehenészet mellett lesz, és a tervek szerint a kifejt nyers tej zárt rendszeren keresztül kerül az üzembe. A tejüzem létesítésére a Pénzügyminisztérium Nagyvállalati Támogatási program keretein belül nyújtottak be pályázatot, az építkezés zöldmezős beruházással valósul meg.
Jegesmedve méretű disznók oldhatják meg a húskrízist Kínában
Kína a minél nagyobb, annál jobb elvet kezdi követni a sertéstenyésztésben, hogy a gazdagodó népesség generálta egyre növekvő sertéshúsigényt ki tudja elégíteni. Egyes, igaz szélsőséges esetekben ez azt eredményezi, hogy 500-750 kilogrammos kocák dagonyáznak a kínai sárban. Kuanghszi tartományban egy ilyen óriási sertésért a helyi átlagkereset több mint háromszorosát is megkaphatja a gazda.
Napi 25 tonna trappista sajtot is tudnak gyártani Debrecenben a 15 milliárdos fejlesztéssel
Átadták az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházáshoz az állam 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az automatizált gyártósoron 8 ember 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8 ezer tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A gyárban elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák fel trappista sajttá. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból.
Bővül a piac: egyre több nyúlhús kerül az asztalra
Világszerte évi közel 3 százalékkal nő a nyúlhús fogyasztása. Ebből a magyarok is részesülnek, de a hazai termékek döntő többsége egyelőre az exportpiacokra kerül. A nyúlhús iránti növekvő fogyasztói igény az elkövetkező években várhatóan tovább nő majd. Az előremutatások alapján a piac 2017 és 2025 között 2,3 százalékkal növekszik, 2025-re pedig eléri az 1,8 millió tonnát. Anyagunkból kiderül, hogy néz ki a nyúlhús világpiaca.
Leszokhatunk a hús- és tejfogyasztásról az új termékek miatt
Igen nagy változás előtt áll a mezőgazdaság és az állattenyésztés egy új kutatás szerint. Még az is lehetséges, hogy a tej- és marhahús ipar a közeljövőben összeomlik. A RethinkX technológiai változásokkal foglalkozó szervezetnél úgy vélik, hogy megszakadhat a hús- és tejtermékek gyártása a manapság egyre népszerűbb húsmentes termékek és a hús alternatívái miatt. A társaság lemodellezte a folyamatokat, szerintük ez a változás 2030-ra következik be.
BIO-SIL®+NOACK-SIL2 a nehezen silózható takarmányhoz
A megfelelő és bevizsgált tejsavbaktériumok (BIO-SIL®) és a pufferolt hangyasav (SIL2 NA) kombinációjának összegzett hatása biztosítja a közepesen nehezen, nehezen és nagyon nehezen erjeszthető silóanyag eredményes konzerválását. Az abszolút értelemben vett, de a más silózóanyagokkal történő összevetésben is elért legmagasabb szintű biztonságot a DLG-vizsgálat, további tudományos kutatások és a gyakorlat is alátámasztotta.
Okosórát kaphatnak a tehenek, hogy jobb legyen a tejtermelés
A jövő mezőgazdaságának kulcsfontosságú területe lesz a felhőalapú technológia, az 5G-s mobilkommunikáció és a szenzoros távmegfigyelés. A brit kormány által létrehozott Agricultural Engineering Precision Innovation Centre egy kísérleti tejgazdaságban a legmodernebb eszközökkel próbálja meg növelni a termelékenységet úgy, hogy csökkenti az emberi beavatkozásokat. Az állatállomány felügyeletét pedig távolról, okoseszközökkel végeznék el.
Milliárdos tejfeldolgozó üzem épült Mágocson
Mintegy 483 millió forintos uniós forrás és több, mint félmilliárd forintos saját erő segítségével létesült tejfeldolgozó üzem a Baranya megyei Mágocson - közölte a beruházó Makrom Kft. ügyvezető igazgatója, Kubik Zoltán a létesítmény átadását követően a Magyar Távirati Irodával. A zöldmezős beruházás eredményeként egy közel 1000 négyzetméteres üzemcsarnok és a hozzá tartozó infrastruktúra jött létre az északkelet-baranyai kisvárosban. A fejlesztésben hűtők, gyártótartályok kerültek a létesítménybe és érlelőkamrák épültek.
A termelők fennmaradása a tét a nyerstejár megemelésekor
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a növekvő költségekhez kell igazítani a mára fenntarthatatlan nyerstej-árakat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor több tejtermelő fennmaradása válik kétségessé. A szervezet korábban is többször hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig vagy a nyerstejtől a késztermékig jelenlévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Ugyanis a hazai tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is jelentős kihívást jelent. Ráadásul a tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.
A kormány "megkérte" a baromfitartókat, hogy dobjanak ki 10 millió tojást
Szokatlan és meglepő módon kívánja az indonéz kormány a nagyon alacsony baromfihúsárak emelkedését elősegíteni az országban. A tojások megsemmisítését javasolja a baromfitartóknak. Kérdés, hogy a vágyott áremelkedés a helyi fogyasztók érdekeit is szolgálná-e.
Sokáig lehet magas az élősertés ára
Újabb 5-8 százalékra jósolják az elemzők sertéshús kiskereskedelmi árának emelkedését. Erről az afrikai sertéspestis kínai terjeszkedése tehet. Ilyen drágán még sose vásárolt sertéshúst külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz. A drágulás egy év alatt közel 30 százalékos volt, és a trend valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal emelkedik majd, amiben a gyenge forintárfolyam is közrejátszik.
2 milliárd forintból bővített és dolgozói létszámot is növelt a kaposvári húsos cég
Ingatlan- és technológiai fejlesztést valósított meg a kaposvári Privát-Hús Kft., a 2 milliárd forintos komplex beruházás a kapacitásbővítést szolgálja. A mintegy 742 millió forintos európai uniós támogatást élvező fejlesztésben egy új, 3300 négyzetméteres üzemet építettek a meglévőhöz csatlakozva, továbbá új termelő berendezéseket, gépeket vásároltak. A projekt része volt még új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása, a termelést irányító informatikai rendszer fejlesztése és napelemek telepítése is.
Csodatej vagy népbutítás?
Hihetetlen események játszódnak le az új-zélandi A2 Milk nevű céggel a cég részvényeinek 2015-ös tőzsdei bevezetése óta. A siker annak köszönhető, hogy találtak egy olyan jelentős vásárlói szegments, amely hajlandó az átlagosnál jóval többet fizetni tejükért, ami nem tartalmaz egy az európai és és amerikai tehenek által is termelt fehérjét. Teszik ezt azért, mert - egyes kutatások szerint - ez a fehérje felelős számos emésztőszervi és szívrendszeri megbetegedésért.
Drágábbá tennék a húst a német állatvédők
A húsipari termékek árának emelését szorgalmazza Németországban az állatvédők egy csoportja. A szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra. A német sajtó beszámolói szerint Thomas Schröder, az állatvédelmi szervezetek országos szövetségének (Deutscher Tierschutzbund) elnöke azt mondta, hogy a a klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy "húsadó" bevezetése is szükséges lehet.
Harc a mikotoxinok ellen, a növények erejével
Az idők során a növények rendkívül kifinomult mechanizmusokat fejlesztettek ki a stresszhatásokkal szemben, ami hatékony stratégia számukra a túlélésért folytatott küzdelemben. Ezért sem elrugaszkodott dolog a növényekre támaszkodni, amikor olyan táplálkozási eszközök fejlesztésén dolgozunk, ami segít az állatoknak a stresszorokhoz való alkalmazkodáshoz.
Különleges Lacaune juhnyáj a dunapataji gazda szeme fénye
Franciaországból hozott tejelő Lacaune juhfajtát Dunapatajra egy helyi gazdálkodó, és nem bánta meg a döntését. A Bács-Kiskun megyei tanyán európai viszonylatban egyedi fejőházat látni, a juhállomány modern körülmények között éli mindennapjait. A Szelidi-tóhoz közeli majort irányító Bévárdi Pál 1984-ben szerzett agrárdiplomát, pályája a hartai Erdei Ferenc Téeszhez kötődik, ahol az állattenyésztés egy részét irányította.
Kolbászból lesz a kerítés? Nagyot növelt az árbevételén a Gyulahús
Közel 13 százalékkal növelte árbevételét az elmúlt évben a Gyulahús Kft. A tavalyi árbevételük elérte a 6,5 milliárd forintot, ami 750 millió forinttal több mint az előző évben - közölte a társaság ügyvezető igazgatója, Daka Zsolt. A gyulai önkormányzat tulajdonában álló társaság termékeinek (májasok, kolbászfélék) 80-83 százalékát belföldön értékesíti, a külföldi eladások forgalma megközelíti az 1,1 milliárd forintot. A Békés megyei vállalat termékeivel például Nagy-Britanniában, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Dániában, Romániában, és Hong-Kongban is találkozhatnak a vásárlók.
Napi 12 tonna mozzarellát gyártanak majd a Komáromban épülő üzemben
Naponta 12 tonna mozzarella sajt készítésére képes üzemet épít 4,7 milliárd forintos ráfordítással a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. Bartusekpusztán - mondta el Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek. A cégvezető tájékoztatása szerint a zöldmezős beruházással készülő sajtüzem naponta 100 ezer liter tejet dolgoz fel a Komárom külterületén található Bartusekpusztán. A szükséges tejmennyiség felét a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. saját termelése fedezi. Az elkészült mozzarellát az induláskor teljes egészében Olaszországba exportálják. A beruházáshoz a társaság 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást kap a projekt sikeres befejezése után.
Hirdetés