Húsipar

Drágábbá tennék a húst a német állatvédők

A húsipari termékek árának emelését szorgalmazza Németországban az állatvédők egy csoportja. A szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra. A német sajtó beszámolói szerint Thomas Schröder, az állatvédelmi szervezetek országos szövetségének (Deutscher Tierschutzbund) elnöke azt mondta, hogy a a klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy "húsadó" bevezetése is szükséges lehet.

Kolbászból lesz a kerítés? Nagyot növelt az árbevételén a Gyulahús

Közel 13 százalékkal növelte árbevételét az elmúlt évben a Gyulahús Kft. A tavalyi árbevételük elérte a 6,5 milliárd forintot, ami 750 millió forinttal több mint az előző évben - közölte a társaság ügyvezető igazgatója, Daka Zsolt. A gyulai önkormányzat tulajdonában álló társaság termékeinek (májasok, kolbászfélék) 80-83 százalékát belföldön értékesíti, a külföldi eladások forgalma megközelíti az 1,1 milliárd forintot. A Békés megyei vállalat termékeivel például Nagy-Britanniában, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Dániában, Romániában, és Hong-Kongban is találkozhatnak a vásárlók.

A japán regionalizáció eredménye: könnyebben szállíthatnak húst a magyarok járvány esetén

A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt. Ennek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból.

Egy járvány, ami a sarkaiból forgathatja ki a globális sertéspiacot

Egyre több országban jelenik meg az afrikai sertéspestis. Ahol a betegséget okozó vírus felbukkan, a helyi tenyésztők, gazdálkodók és felvásárlók nagy kihívásoknak néznek elébe. A járvány vége jelenleg nem látszik, mert az érintett országok száma folyamatosan nő. A tömeges sertéspusztulás és a megoldásként kínálkozó milliószámra leölt jószágok megrengethetik az egész globális iparágat, de - a sertéshús drágulása miatt - a fogyasztói preferenciát is átrendezhetik.

Még több magyar téliszalámi mehet külföldre: jövőre kezdődhet el a szegedi gyár új üzemének építése

Jövőre kezdődhet el a Pick új gyártóüzemének építése Szegeden, a beruházással 30 százalékkal növelik a nemespenészes szárazáruk, köztük a magyar téliszalámi értékesíthető mennyiségét. Ezt Sutka László megbízott vezérigazgató jelentette be a csongrádi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. A jelenleg tervezés alatt álló új készítményüzemet az M43-as autópálya 5-ös út találkozásánál lévő 100 hektáros fejlesztési területen építik meg.

Árrobbanás előtt a magyarok kedvence

A kínai húságazat válsága nagy hatással van a magyar piaci helyzetre is. A sertéspestis következtében jelentősen megnővekedett a távol-keleti ország importigénye, amit az európai piacokról pótolnak. Ennek pedig érdekes következménye van. A tenyésztők jobb helyzetbe kerültek, mert drágábban adhatják el állataikat, míg a vágóhidak és a húsfeldolgozóknak ki kell gazdáékodniuk az alapanyag drágulását. A megnőtt kínai kereslet ugyanakkor felhajtja a helyettesítő termékek, így többek között a baromfikészítmények árát is.

Csányi Sándor interjút adott: 500 milliót buknak évente a saját szójatermesztésen

Nem tart a gazdasági válságtól Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A leggazdagabb magyar elmondta, hogy büszke a bankra, az agráriumra, a Pickre, a Mizora, a KITE-re és a Hungeritre is. Aki tőlünk terméket vesz, az tudhatja, hogy kontroll alatt tartott, egészséges ételt ehet - mondta. A komoly agrárbirodalommal is rendelkező vállalkozó a mezőgazdaságot érintő, Bige László és Piero Pini ellen indult vizsgálatokkal kapcsolatban feltett kérdésekre is válaszolt.

Ismét lehet kacsa- és libahúst szállítani Kínába

A Kínai Vámhivatal április elején arról tájékoztatta a magyar felet, hogy ismét engedélyezi a kacsa- és libahústermékek Magyarországról történő behozatalát. A magyar víziszárnyasok Kínába exportálása 2015 óta a hazai madárinfluenza-járvány miatt bevezetett tilalom miatt nem volt lehetséges. A korlátozás feloldásával a korábban Kínába történő kiszállítására engedélyezett 3 hazai létesítmény kezdheti meg kacsa- és libahús exportját. A mostani bejelentéssel újabb jelentkező baromfihús-előállító üzemek számára is megnyílt a lehetőség a Kínába történő exportra.

Mit gondol, milyen élelmiszerre költöttek a legtöbbet Magyarországon?

Ötödével nőtt tavaly a magyar élősertés exportja

Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első 10 hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Legfőbb partnereink Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Romániába több mint kétszeresére nőtt a kiszállítás, Ausztria 5 százalékkal, Hollandia 9 százalékkal több, míg Szlovákia 30 százalékkal kevesebb sertést vásárolt Magyarországtól.

A brit kutatók és orvosok egy része húsadó bevezetését sürgeti

Egészségügyi adó kivetését javasolja a feldolgozott és vörös húsokra egy oxfordi kutatás, ami szerint így évente több, mint 220 ezer ember halálát lehetne elkerülni és 40 milliárd dollárnyi egészségügyi költségcsökkentést lehetne elérni. Ha viszont nem tesznek semmit, a tudósok becslései szerint 2020-ra 2,4 millió halál lesz köthető a húsfogyasztáshoz, ami 285 milliárd dolláros egészségügyi költséget vonz maga után. A húsadó lehet a megoldás?

Egészséges változás: a hazai csirkehúsimport csökkent, míg az export nőtt

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) most megjelent rövid távú becslése szerint a világ csirkehústermelése 1,9 százalékkal 95,6 millió tonnára emelkedhet az idén. Az USA-ban 2,2 százalékos, az Európai Unióban 2,1 százalékos, Kínában 0,9 százalékos bővülés, míg Brazíliában 0,5 százalékos csökkenés várható a kibocsátásban. Magyarország baromfihúsimportja 2 százalékkal csökkent, míg  az export 20 százalékkal emelkedett 2018. január–augusztus között 2017 hasonló időszakához viszonyítva.

Csökkenő árak és csökkenő export jellemzik a hazai sertéshúspiacot

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) szeptemberben megjelent elemzése szerint az USA sertéshústermelése csaknem 9 százalékkal emelkedhet 2019-ben a 2017-ben előállított mennyiséghez viszonyítva. Az USDA szakértői a kínálat bővülése miatt a hízósertés termelői árának 17-23 százalék körüli esésére számítanak a vizsgált összehasonlításban. A belső fogyasztás 7 százalékkal, a nemzetközi piacon értékesített sertéshús volumene 9 százalékkal bővülhet a következő évben a 2017-ben exportált mennyiséghez viszonyítva. Az Egyesült Államok élősertésimportja és sertéshús-behozatala egyaránt 4-4 százalékkal mérséklődhet a jelzett időszakban.

A szakemberek kétszámjegyű drágulást akarnak a baromfihúsnál

A Baromfi Terméktanács szerint a termelési költségek emelkedése árnövekedést indokol a baromfipiacon. Az viszont nagy kérdés, hogy az áruházláncok és a vásárlók mekkora drágulást tartanának elfogadhatónak. A vállalkozások mindenesetre a megnövekedett inputanyag- és bérköltségeit szeretnék érvényesíteni az átadási árakban.

A szalmonellabotrány miatt robbanás előtt az európai csirkemellpiac

Hatalmas kereslet alakult ki a csirkemellre az európai piacon a brazil szalmonellabotrány miatt. Már több kereskedelmi lánc jelezte, hogy nem jut elegendő áruhoz. Ha pedig a kereslet hosszabb távon is ilyen marad, szinte biztos, hogy emelni fogják áraikat a baromfitermelők.

Lázadnak a laborban készült hús ellen a marhatenyésztők

Az amerikai húsipar felvette a harcot a laborban készült hús ellen. Komoly vita várható a csúcstechnológiás húsokkal kapcsolatban, miután petíciót adtak be az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumához. Azt kérik, hogy különböztessék meg a hagyományos termékeket a sejttenyésztett húsoktól.

15 milliárd forintra pályázhatnak a nagypályások

A nagyvállalati támogatás a húsfeldolgozó, hús- és baromfihús-készítményt gyártó, illetve egyéb élelmiszert gyártó cégek számára is elérhető. A 15 milliárd forintos támogatásra a magyarországi székhelyű vagy Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező és legalább három üzleti évet lezárt vállalkozások jelentkezhetnek, amennyiben legalább 50 főt foglalkoztatnak belföldön.

Választanunk kell a rántott hús és a gyermekeink jövője között?

Globálisan kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai - állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében. Összefoglaltuk, mire alapozza az állítását a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezete.