Tejipar
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Drasztikusan megemelkedtek a takarmányárak, ezért a húsok és a tejtermékek is többe kerülnek majd
Komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók a takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban. A feldolgozókat is érintő energiahordozó, üzemanyag, illetve az árfolyam miatti költségnövekedés tovább súlyosbítja a helyzetet.
Mi a közös az Óvártej olasz tulajdonosaiban, a Gróf Széchenyi családban és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban?
Együttműködési lehetőségekről tartott értekezletet a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt.-nél Nagy István, agrárminiszter, Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Budapest és Pest megye területi felelőse, Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stefania Speziani, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara főtitkára és Carlo Volpe, az Óvártej Zrt. ügyvezető igazgatója.
Segélykiáltásoktól hangosak a fejőházak – de az egész ágazatra is rájár a rúd
A nyereség kezd kikopni az ágazatból, a tejtermeléshez, fejlesztéshez szükséges anyagok, berendezések egytől egyig nagyobb mértékben drágultak, mint amennyivel a bevételek növekedhettek. Ráadásul miközben egy év alatt alig 1-2%-ot emelkedett a nyers tej felvásárlási átlagára, a forint 9-10%-ot veszített értékéből az euróhoz képest. Nagyjából ez a két tény indokolja a tejtermelők félelmét, illetve az utóbbi időben megfogalmazott aggodalmaikat. És erre az aggodalomra alapos okuk van – derül ki a szabadfold.hu írásából. Fontos feladat lenne az ágazatban a termelőktől a kiskereskedőkig, a nyers tejtől a késztermékig meglévő szerkezeti költségproblémák rendezése. Az, hogy ekkorára nyílik a költségolló, már középtávon is elviselhetetlen terheket ró az ágazat szereplőire.
Hét évtized után bezár a zalaegerszegi sajtgyár
70 év után végleg bezárja kapuit a zalaegerszegi sajtgyár. Ezzel az üzem több mint 80 dolgozójának szűnik meg munkája. Néhányan ugyan kaptak állásajánlatot a cég másik két gyárában, amelyek 70-80 kilométerre vannak Zalaegerszegtől. A gyár vezetése úgy nyilatkozott: igyekeznek megadni minden segítséget a munkájukat elvesztő dolgozóknak. Az egyelőre nem derült ki, hogy mit terveznek az ingatlannal, így nem lehet tudni, hogyan hasznosítják a bezárt tejüzem területét.
A mezőgazdaság és az ipar húzza Hajdú-Bihar megye gazdaságát
Hajdú-Bihar megye területe és népessége alapján a negyedik legnagyobb az országban. Gazdaságát tekintve a mezőgazdaság számít húzóerőnek, de az elmúlt években az ipar is kimagasló teljesítményt nyújt. Erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége, és az ország egyik legnagyobb, mezőgazdasággal foglalkozó vállalata is itt található. A termés jó minőségű földeken érik be, mégis egyre több az ipari terület és beruházás is. Gazdasági összefoglaló Hajdú-Bihar megyéről.
Hamarosan elkészül az első szén-dioxid-semleges tejüzem
A klímaválság hatásai miatt számos országban kiemelt figyelmet fordítanak az mezőgazdasági termelés során jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére. Az ausztrál kormány például 115 millió dollárt költött egy olyan agrárstratégia kidolgozására, melynek célja a hatékony termelés mellett a káros anyag kibocsátás minimalizálása. Ennek eredménye gippslandi Ellinbank SmartFarm, mely a zéró szén-dioxid kibocsátást kívánja elérni.
Meghosszabbították a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszakát
Meghosszabbította a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszakát az Agrárminisztérium. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt a magyar mezőgazdasági tárca – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a pályázat kötelezettségvállalási időszakát. A VP3-14.1.1-16 kódszámú "A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás" pályázati felhívás így továbbra is elérhető.
A1-ről az A2-re – a tőzsdén is tarolhat a „szupertej”
Az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja. Az úgynevezett „szupertej” titka, hogy sajátos fehérjeszerkezete miatt kevésbé okoz emésztési panaszokat. A Debreceni Egyetem kutatói olyan szarvasmarhafajták feltérképezésébe kezdtek, amelyek ilyen tejet állítanak elő. Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad. Az A1-es tej fogyasztóinál az emésztés során viszont béta-kazomorfin (BCM7) szabadul fel, amelynek lebontásához nem mindenki rendelkezik megfelelő enzimmel, így ez gyulladásos folyamatokhoz vezethet.
Több milliárdos fejlesztés indul Tolna fővárosában: nagyot bővít az ország legnagyobb sajtüzeme
A 2022 elejére felépülő új szekszárdi sajtgyár a környező országokban is a legnagyobb lesz. Évente 260 millió liter tejből készítenek majd sajtot és egyéb tejterméket a Tolna megyei településen. Ennek megvalósítására a kormány 18,5 milliárd forintnyi beruházásról állapodott meg három magyar élelmiszeripari céggel. Az Univer Kecskeméten, a Gyermelyi Zrt. Komárom-Esztergom megyében, a Tolnatej Zrt. pedig Szekszárdon épít új üzemet. Ehhez összesen 7,6 milliárd forint állami támogatást kapnak.
Pénzhegyek a magyar tejipari fejlesztésre: három megyében költik el a 4,6 milliárd forintot
Jelentős támogatást nyert el a kormány nagyvállalati beruházási támogatási programja keretében a Kőröstej Kft. 4,6 milliárd forint értékű fejlesztésének megvalósítására. A cég a fejlesztéseket három üzemében valósítja meg, a Somogy megyei Kacsótán, a Baranya megyei Barcson, valamint a Hajdú-Bihar megyei Hajdúböszörményben. Dr. Riad Naboulsi, a Kőröstej csoport tulajdonos-ügyvezetője szerint az új, robottechnológiát alkalmazó, integrált gyártósorokkal és informatikai megoldásokkal nemzetközi szinten is az élmezőnybe tartoznak majd a vállalat üzemei.
Precíziós állattenyésztés: vízágyas matracokon pihenve készülnek az optimális tejtermelésre a kaposvári tehenek
Hamarosan extra kényelemben érezhetik magukat a Szent István Egyetem szarvasmarhái az intézmény Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában, ahol egy precíziós tejtermelő laboratóriumot építenek. A fejlesztés elkészültével a tehenek fejését, takarmányozását, valamint a trágya eltávolítását és kezelését is robotok végzik majd. Az automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd. Erre azért van szükség, mert az állatok akkor termelnek tejet, ha pihennek.
Tojásból készítenek tejhelyettesítő termékeket a Szent István Egyetem kutatói
A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának és Élelmiszertudományi Karának kutatói is felfigyeltek, így jelenleg is több kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával.
Családi cégből lett a világ vezető sajtgyártója a Lactalis csoport
A ma is családi tulajdonban lévő Lactalis cégcsoportot 1933 októberében, 87 évvel ezelőtt alapította André Besnier Franciaországban. Kezdetben csak néhány penészes camembert készült az épület falai között, kézi gyártással. A cég irányítását fia, Michel 1955-ben vette át, az ő nevéhez fűződik a President márka létrehozása 1968-ban. Az 1970-es években kezdődött a cégcsoport terjeszkedése. Ezt először francia földön tették meg, amit az 1990-es évektől erőteljes nemzetközi terjeszkedés követett. Ennek következtében a családi cégcsoport 1999-ben vette fel a Lactalis nevet.
4 literrel több és 4 tizeddel nagyobb zsírtartalmú tejet adnak a robotizált tehenészet állatai Mezőhegyesen
2,6 milliárdból hoz remek számokat az új mezőhegyesi robotizált tehenészet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. telepén. Alig egy hónappal a használatba vétel után 6 százalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált technológiával működő Békés megyei tehenészetben. Isaszegi Norbert termelési igazgató elmondta, hogy a két istállóban összesen 460 tejelő állat van. Január közepére, vagy végére érik el a teljes állomány beköltöztetését.
500 millióból épített növénytermesztési központot Somogycsicsón a belga-magyar agrárcsalád
Átadták a Claessens cégcsoporthoz tartozó Csicsó Pig Kft. félmilliárd forintból megépített növénytermesztési központját a Somogy megyei Somogycsicsón. A saját forrásból megépített, 2 ezer négyzetméteres, a növénytermesztéshez használt gépek karbantartására, adminisztratív feladatok elvégzésére szolgáló központja Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye. A belga-magyar vállalatcsoport szarvasmarha-tartással, tejtermeléssel, sertéstenyésztéssel, -hízlalással és növénytermesztéssel foglalkozik.
Íme, a zöld tej, amit sejtekből nyernek, tehenek nélkül
A tejipar fenntarthatóságának javítása érdekében egy kis laboratórium valódi tejet készít a sejtekből anélkül, hogy állattenyésztéssel vagy állatokkal foglalkozna. De vajon helyettesítheti-e a celluláris mezőgazdaság a hagyományos tejtermelést?
Nézzen szuper grafikonokat a tenyészállatok számáról, a hústermelésről és a tejágazatról!
A magyar bruttó hazai termék, vagyis a GDP több, mint 3 százalékát adja az agrárszektor. Az ehhez kapcsolódó grafikonokon jól látszik, mennyit változott a sertések, a szarvasmarhák, a juhok és külön a tejelő tehenek száma az elmúlt 12 évben. Anyagunkból az is kiderül, hogyan alakult ebben az időszakban az emberi fogyasztásra alkalmas húskészítmények mennyisége. Nem feledkeztünk meg a tehéntej és a tejtermékek mennyiségének megjelenítéséről sem, ezeket is nyomon lehet követni a cikkben található interaktív grafikonokon.
Jelentősen drágultak a hazai előállítású tejtermékek
A NAIK AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 2020 júliusában 100,55 forint/kilogramm volt. A fehérjetartalom 0,03 százalékpontos és a zsírtartalom 0,05 százalékpontos romlása, valamint az alapár stagnálása mellett a nyerstej átlagára 1 százalékkal csökkent a 7. hónapban a júniusihoz képest és 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A nyerstej kiviteli ára 99,8 forint/kilogramm volt 2020 júliusában, az előző év azonos hónapjához képest 7 százalékkal csökkent. A kiviteli ár 1 százalékkal maradt el a termelői átlagártól.
Hirdetés