Erdő- és vadgazdálkodás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hiába a természetvédők, központilag engedélyezték 75 svéd farkas vadászatát
Svédországban elkezdődött a modern idők legnagyobb farkasvadászata, ami természetvédő szervezetek szerint drasztikusan károsíthatja az állományt. A vadászok 75 farkast ölhetnek le a 460 fős populációból, mivel a svéd kormány bizonyos körzetekben igyekszik csökkenteni a ragadozók létszámát.
Megérkeztek a magyar pusztákra a klasszikus téli ragadozó madarak
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai tájaira 2023. január elejétől megérkeztek azok a ragadozó madarak, amelyek a Kárpát-medencében nem költenek ugyan, de a telet rendszeresen itt töltik. Leggyakoribb téli ragadozó vendégünk a kékes rétihéja.
Adatok a fák közül: digitális technológiákkal működik az okoserdő
A legmodernebb digitális technológia segítségével az eddigieknél jobban és pontosabban lehet nyomon követni a klímaváltozás erdeinkre gyakorolt hatását. Az újszerű tudományos módszer gyakorlati alkalmazásáról beszélt a Kossuth Rádióban a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese, Dr. Czimber Kornél egyetemi docens.
Tudja, mi a teendő, ha vadkár éri?
Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek. A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest. Ebből a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben ez az összeg még csak 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak.
Mészárlás az észak-nógrádi vadasparkban: kóbor kutyák végeztek ki 30 muflont
Kóbor kutyák végezték ki a Somoskői Vadaspark 30 muflonját. A súlyos eset Nógrád vármegyében, a Salgótarjántól északra található Somoskőújfalu közelében történt. A 15 hektáros vadasparkban hazai nagyvad fajok láthatók természetes környezetben, dámszarvasok, muflonok, őzek és vaddisznók élnek a zárt területen. A park jövőjéről egyelőre nem tudni semmit, de határozatlan időre bezárták a kapuikat.
Közelíti az egymilliót az aktív horgászok száma – ennyiért hódolhatnak idén a szenvedélyüknek
A világjárvány óta egyre népszerűbb sport Magyarországon a horgászat, mára az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység lett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy évről-évre jelentős mértékben növekszik a regisztrált horgászok létszáma, ma már a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel. Viszont az erőteljes inflációs hatás a halgazdálkodási ágazatot sem kímélte
Megháromszorozódik a hazai erdőgazdálkodók támogatása
A következő 5 évben a magyar agrárium 2891 milliárd forint támogatást vehet igénybe, ami nagy lehetőség az ágazat számára, és az új Közös Agrárpolitikában (KAP) az erdőgazdálkodók is több forráshoz jutnak. A cél, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások működtetnek.
A nagyüzem hatásait csökkenti az agrárerdészet Magyarországon is
A biodiverzitást támogató folyamatban fontos az agrárerdészet, mely általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. A támogatására indult el 2022-ben a ReForest projekt. A Soproni Egyetem is részt vesz benne.
Foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény-e, amikor a vadász lelő egy kutyát?
A vadászterületen történő kutyaelejtés egy olyan konfliktus alapja, amely rendszeresen visszatér. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?
Januártól legalább negyedével, több helyen pedig duplájára és triplájára nőttek a vadászat árai Magyarországon
Drágul a vadászat Magyarországon. Lesz olyan vadászjegy, amely a negyedével emelkedik, de olyan engedély is akad, amelynek az ára a háromszorosára nő. Az áremelésről Nagy István agrárminiszter adott ki rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.
Átvert favásárlók, gyanús oldal és csalás: a Nébih kéri, hogy ne rendeljenek fát a tuzifanagyker.hu oldalon
Számos jelzés érkezett a Nébih-hez januárban, hogy a tuzifanagyker.hu oldalon hatósági áron hirdetett termékek végül nem jutnak el a vásárlókhoz. A hatóság felhívta rá az érdeklődő érintettek figyelmét, hogy ne rendeljenek fenti oldalról tűzifát, illetve semmiképp se utaljanak előre az 10300002-13367208-00014900 MKB Banknál vezetett számlaszámra.
Ellenfél nélkül terjed az aranysakál Magyarországon
Egyre gyakrabban és egyre súlyosabb károkat okoz a háziállat és vadállományban az aranysakál. Megtámadja a baromfiak mellett a juh és szarvasmarha állományokat is. A borjakat előszeretettel és rendszeresen vadássza, de több panaszt és bejegyzést érkezett teheneket is megölő falkákról. A vadak közül az apóvadakat és a nagyvadak gidáit, borjait rendszeresen és sikeresen elejti.
Téli bagolyözönlés a dél-alföldi településeken: a táplálékforrás vonzza a őket a településekre
A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is beköltöznek a lakott településekre. Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak, esetleg varjak fészkét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre.
Máris megdőlt a pontyrekord a Szűcsi Völgy Tavon
Elképesztően indult a 2023-as esztendő a Heves megyében található Szűcsi Völgy Tavon, ahol január 6-án kifogták az idei szezon első 30 kiló feletti pontyát.
Nem teljesítenek jól a karácsonyfa-termesztő vállalkozások Magyarországon
A fenyvesek Magyarország területén nem őshonosak, az ültetvényeknek a klímaváltozás következményei nem kedveznek, így noha jórészt gazdasági okokból telepítették az örökzöld növényeket az ország területén, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a karácsonyfák termesztésével is foglalkozó gazdálkodók.
Az alföldi puszták téli állatvilága: őzek, nyulak, rókák, nyusztok, hermelinek váltják egymást
A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is.
A falevéllel fűtés energiatermelési módját fejlesztik egy kisvárosban
A magas energiaárak miatt Németországban olyan fűtési alapanyagot próbálnak minél hatékonyabbá tenni, amely az európai és az észak-amerikai éghajlati régióban szinte mindenhol elérhető és még biztosan nem terjedt el széles körben. Egy német önkormányzat és egy kutatócsoport is azon dolgozik, hogy minél gazdaságosabban fűtéshez használható pelletet állítsanak elő az ősszel lehullott falevelekből.
20 milliárd forintnyi forrás érkezik a magyar halasoknak, elfogadta az Európai Bizottság a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszt
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elfogadása a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti a következő években. Összesen 53,9 millió eurónyi, azaz 20 milliárd forintnyi forrást biztosít az ágazat számára 2027-ig. Nagy István agrárminiszter beszélt róla, hogy a forrás 30%-át a magyar kormány biztosítja, az Európai Unióból pedig 37,7 millió euró érkezik.
Hirdetés