Erdő- és vadgazdálkodás

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

A magyar horgászok tudását tesztelték a hazai tudósok: meglepődtek az eredményeken

Magyarországon 800 ezer regisztrált horgász van, ezzel ők a felszíni vizeket használók legnépesebb közössége. Ugyanakkor sem az ökológusoknak, sem a természetvédelmi szakembereknek nincsenek ismereteik a horgászok tudásáról, illetve általában az ökológiához való viszonyukról, ezért nagyon fontos lenne párbeszédet kezdeni velük a vizek állapotáról, védelméről. Ezzel a céllal indult el az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatássorozata, amelynek első lépéseként a horgászok vízinövény-ismeretét mérték fel.

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.

A magyar erdőgazdálkodás jövőjét meghatározó kérdéseiről egyeztettek a szakmai szervezetek

Az 5 meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével, Dr. Bándi Gyulával. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak. A továbbiakban közösen igyekeznek elérni azt, hogy az erdőkkel kapcsolatos, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő társadalmi célok meghatározási folyamatában az erdőgazdálkodás szempontjai is megfelelően érvényre jussanak.

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

Különleges horgászélményt nyújtó faj lett a 2022-es Év hala

A Magyar Haltani Társaság honlapján megadott három jelöltre 2021. december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ez alapján alakult ki az Év hala szavazás végeredménye. A harmadik helyen a nagyobb folyóvizek márnazónáját és a dévérzóna erősebb sodrású szakaszait jellemző bagolykeszeg végzett, megszerezve a szavazatok 20 százalékát. A védett széles durbincsra, amely csak a Duna, a Dnyeper és Dnyeszter vízrendszerében él, a szavazók 25 százaléka voksolt, így második lett. Az első helyet 55 százalékos abszolút többséggel, a vizeinkben nagyon elterjedt és így sokak által ismert bodorka szerezte meg.

Vizsgákra is készít az új, Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv

A Szaktudás Kiadó kínálatában jelent meg az új Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv Prof. Dr. Náhlik András szerkesztésében, ami jelenleg elengedhetetlen ismeretanyagot dolgoz fel a sikeres vadászvizsgák tekintetében. Továbbá olyan naprakész információkkal szolgál a gyakorló vadászoknak is, amelyek máshol, így egy kötetbe szerkesztve még nem jelentek meg.

Elkészült a magyar tanulmány: kedvezőtlen a vízmérlegre és a gazdálkodásra is a Homokhátság erdőtelepítése

A Duna-Tisza közi Homokhátság területén az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt „tabunak” számít. A terület sorsát a homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala közötti ellentmondások határozzák meg, erről készült egy magyar tanulmány.

Vízhiány, tarrágás és erdőtűz gyengíti a Föld legnagyobb organizmusát, a Pando-t

Az amerikai Utah állam közepén él, 6 ezer tonna a tömege és akkora, mint a fél Margitsziget. A Wasatch-hegységben közel 44 hektáron elterülő 14 ezer éves Pando a világ legnagyobb növényi organizmusa. Ökológiai kutatások azt is feltárták, hogy Pando és a többi amerikai rezgő nyárfából álló erdők komplex biodiverzitás központok, több mint 100 honos állat- és növényfaj élőhelyét biztosítva. A létét most veszélybe sodorta az antropogén klímaváltozás – írta a Conversation-ben megjelent cikkében Richard Elton Walton az angliai Newcastle-i Egyetem biológusa.

Nordmannt importál, lucfenyőt exportál Magyarország

Hazánk földrajzi adottságaiból, a magashegységek hiányából következik, hogy bizonyos fajta fenyőket, elsősorban a karácsonyfaként tartósságáról és dús ágairól híres nordmannt importálunk, míg lucfenyőt exportálunk. Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A tevékenységet – beleértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaság végzi. A karácsonyfának nevelt fenyők faiskolákból származnak, a piacra kerülő áruk nem az erdők kiirtását követően kerülnek a kereskedelmi forgalomba. Itt a 2021-es fenyőfa körkép.

Itt a magyar halpiaci körkép: kiderül, mi kerül a karácsonyi halászlébe

Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a Magyarországon megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékükkel az egészséges táplálkozás fontos részévé válhatnak. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal egyik legfontosabb kelléke is. A magyar haltermelés környezetkímélő módon, alacsony energiafelhasználással, magas színvonalon állít elő kiváló minőségű, egészséges halhúst. Anyagunkból kiderül, milyen haltermékekre várható a legnagyobb igény 2021 telén.

Sok veszteség oka az erdei vadkár és annak rendezése

A vad a természeti környezet és az erdei ökoszisztéma része, melyre élete során hatással van. E hatás bizonyos vadsűrűség felett a normál erdőgazdálkodás akadályává is válhat. Az újabb és újabb környezeti kihívások elé állított erdőgazdálkodók úgy érzik, hogy a még elviselhető vadlétszámot már évtizedek óta magunk mögött hagytuk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara online erdészeti tájékoztató fórumának témája az erdei vadkár, annak megelőzése, illetve érvényesítése volt.

Rövid- és hosszabb távon is betesz a klímaváltozás kedvenc élelmiszereinknek

Az éghajlatváltozás negatív hatásai komolyan veszélyeztetik a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés sikerességét. A kávé már régóta ide tartozik, rajta kívül számos élelmiszercsoport van, amelyek hosszú távon komolyan megszenvedik az emelkedő hőmérsékletet és a szeszélyes időjárást. A búza az emberek által fogyasztott összes élelmiszer körülbelül 20 százalékát teszi ki, gyakorlatilag szinte az egész világon termesztik. A klímaváltozás miatti aszályok a világ búzatermő területeinek 60 százalékát érinthetik negatívan.

A fácánnal felhagytak, de a vadkacsa tenyésztés és vadásztatás még működik

A természetben élő apróvadállomány nem képes olyan mértékű szaporulatra Magyarországon, hogy fenntartható módon biztosítsa azokat a nagyobb terítékű apróvad-vadászatokat, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt jellemzők voltak. Ezt jellemzően az intenzív mezőgazdaság miatt kialakult élőhelyváltozás okozta. Ezért az országban néhányan apróvadtenyésztésbe kezdtek, hogy a tenyésztett állomány kibocsátásával és visszavadászásával megidézzék az említett akár több 100-as apróvadterítékeket. A tevékenység a hozadékaként pedig a természetes apróvadállományról is némiképpen lekerül a vadászati nyomás.

Tudta, hogy a madarakat télen nem is azért etetjük, hogy életben maradjanak?

A 132. országos énekesmadár-etetési szezon kezdetére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely arra is emlékezteti a lakosságot, hogy a vízimadarakat nem szabad etetni, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja - olvasható az egyesület hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ausztriai vadaskertben nevelt szarvasbika segítségével csaltak ki 11 millió forintot egy francia vadásztól Zalában

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek el két zalai vadászt, akik osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát szállíttattak Zala megyébe, ahol azt egy francia vendégvadász helyi trófeaként lőtte ki, majd fizetett érte 35 ezer eurót. A nem természetes környezetben felnevelt gímszarvas vadászatát a magyarországi törvények is tiltják, az osztrák jogszabályok szerint pedig szintén tilos a vadaskertben nevelt állat vadászati célú hasznosítása. Az osztrák férfi mégis Magyarországra szállította a gímszarvast, amelyet ideiglenesen Alsórajkon, az egyik vádlott édesanyjának ingatlanján helyeztek el.

Két hónappal tovább lehet lőni a vadlibákat Magyarországon

Évről évre jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban a tömegesen hazánkban telelő vadlibák. A főképp a Tiszántúlon jellemző kárt enyhítheti egy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett – októberben hatályba lépett, a vadászati idényeket érintő jogszabálymódosítás. A rendelet értelmében egységesítésre kerül a vadászható vadlúdfajok vadászati idénye, ellentétben a korábbi gyakorlattal, mely szerint egyes tiszántúli megyékben csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk.

Szenzorokkal és precíziós eszközökkel szolgáltat adatokat az okoserdő

A XXI. századi erdőgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a faállományok felkészítése a klímaváltozásra. Az erdők élet- és ellenállóképességének erősítésében a digitalizáció a megoldás része. Az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabban lehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is.