Erdő- és vadgazdálkodás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Tiltott eszközzel süllőzött és védett fajokat is fogott az orvhalász Gyomaendrődön, tetten érték, megbilincselték
Sorhorgos orvhalászt értek tetten a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) halőrei a Peresi-holtágon a halőrök. Az intézkedő rendőrök a tettes csónakjában megtalálták a tiltott eszközt és azokat a süllőket, amelyeket azzal fogott ki. A férfit előállították a Gyomaendrődi Rendőrőrsre, ahol orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A gyanúsított többszöri jogsértései miatt nem rendelkezett horgászokmányokkal.
Báránymadárnak becézték a pásztorok – a farktollával „béget”
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, a vizes élőhelyek környékén jó eséllyel meghallhatjuk a báránymadarak, azaz a sárszalonkák különleges „nászénekét”. A sárszalonka fő élőhelyei a zsombékoló mocsárrétek, tocsogók, sásrétek. Általában a növényzet rejtekében szeret táplálkozni és zavarásra egy jellegzetes hang kíséretében, cikázó repüléssel menekül. Csőre a testméretéhez képest hosszú, azzal szerzi táplálékát a talajban, iszapban lévő apró férgeket, csigákat, lárvákat.
Nem a vadak száma, hanem az erdők egészsége a fontos a Pilisi Parkerdő szerint
A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét.
Veszélyeztetett ragadozófaj megmentésére indított programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a 2020-ban megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program nem csak a térségben, de a maga nemében is úttörőnek számít, mert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. De miért szorul védelemre a vadmacska?
Nagy siker a magyar fejlesztésű vadgazdálkodási rendszer Írországban - videókkal
A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött.
Kétnyaras pontyokat engedtek a Tiszába a halak és a víz világnapján
Kétnyaras pontyokat telepített a napokban a halak, valamint a víz világnapjának alkalmából a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége két szakaszban. Az átlagosan hetvendekás egyedek az Aranykárász Bt. szarvas-iskolaföldi tógazdaságában nevelkedtek. A mindszenti kompnál 1618 kilogramm halat engedtek a Tiszába, míg a Mártélyi-holtágba húsz mázsát. Mint azt Oláh Szabolcs, a Mártélyi Horgászegyesület elnöke elmondta, a kétnyaras, méretében 26 és 29 centiméter közötti pontyok telepítésekor nem rendelik el a horgászati tilalmat. Hozzátette, az országos rendeletben egyébként is 30 centiméter az alsó határ, Mártélynál pedig csak a 35 centiméter felettieket lehet elvinni.
Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat
A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.
Mikor lehet lelőni a kutyákat a magyar jog szerint?
A vadászterületen történő kutyaelejtés, a kedvencek lelövése sok esetben végződik peres üggyel. Pedig a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetné az ilyen helyzeteket és a szomorú, az állat halálával végződő eseteket. Hol van a jogszerűség határa a kutyák lelövésénél? Mikor és ki a hibás? Hogyan lehet elkerülni és megakadályozni a hasonló helyzetek kialakulását? Anyagunkban ezekre a kérdésekre is megtalálhatóak a válaszok.
Hiába sompolyognak – a rókák is megkapják a maguk vakcináját
Március 27-én kezdődik a tavaszi rókavakcinázás, ezért az ország déli és keleti részén ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A program Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. Április 10-ig összesen több mint 27 ezer négyzetméterre szórják le repülőről a vakcinatartalmú csalétkeket.
Drágul a magyar hektár ára: erős emelkedésben a termőföld értéke
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt. Ez 7,3 százalékos drágulás az előző évi 1,602 millió Ft/ha összeghez képest. A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve.
Több és nagyobb büntetés jár a szabálytalan horgászok, halgazdálkodók és horgászvízkezelők számára
Változott a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságokról szóló 314/2014. (XII. 12.) kormányrendelet. A szöveget számos büntetési tétellel egészítették ki, a meglévő szankciók mértéke pedig emelkedett. A rendelet az illegális horgászatot, illetve a kisebb-nagyobb trükközéseket is bünteti. Azt a személyt például, akit a halastó partján halfogásra alkalmas horgászkészséggel (bottal) találnak, de nincs nála horgászjegy, 10 - 30 ezer forinttal büntethető, ha a jogosultságát a halgazdálkodási hatóságnál 15 napon belül nem igazolja.
Búbos vöcsökre támadt, és rosszul járt a falánk csuka
Búbos vöcsök és csuka tartott csúcstalálkozót Hollandiában. A ragadozóhal és a vízimadár randevújáról videó is készült, amelyben egy igazi „róka fogta csuka” helyzet látható. Az egyébként kisebb halakra specializálódott, rendkívül ügyesen búvárkodó madarat egy termetes csuka szemelte ki magának. Ám melléfogott, túl nagy falat volt a számára, és ezt a hal egyik szeme bánta. A madár végül élve megúszta a kalandot, de valószínűleg ő is megsérült a tűhegyes fogak sebzésétől.
Vadászat a koronavírus idején: a tehetős magyar vadászok költése tartotta életben az ágazatot
Legalább félmilliárd forinttal csökkent a Békés megyei vadásztársaságok árbevétele a koronavírus-járvány miatt 2020-ban – nyilatkozta a Békés Megyei Vadászkamara elnöke. Hrabovszki János úgy fogalmazott: nehéz éven vannak túl, de a 85 békési vadászati egység mind fennmaradt, igaz, jelentősen lecsökkentek a tartalékaik. Az országos vadgazdálkodási adattár szerint Békés megyében 2019-ben 1 milliárd 725 millió forint volt a társaságok árbevétele, ennek 35-40 százaléka esett ki tavaly. Tavasszal és ősszel nem jöhettek Magyarországra a külföldi fizető vadászok; az éttermek bezárása miatt szinte leállt a vadhús értékesítése; a mezei nyúl – amelyet főleg az olasz és a francia piac vett fel – vásárlását több külföldi megrendelő visszamondta, tartva a megbetegedéstől.
Mit szól majd a biztosító kárelemzője ehhez a szarvasbalesethez?
Vonuló szarvasrudli útját keresztezte egy lengyel sofőr. A BMW vezetője valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, amit látott és átélt. A mögötte haladó gépjárműben elhelyezett kamera felvette a szarvasbaleset eseményeit. Érdemes megnézni a videót, mert ilyen képsorozatot nem lehet gyakran látni. A különleges találkozás a Lengyelország fővárosától, Varsótól 70 kilométerre, északra található Pultusk városától nem messze történt.
Testkamerával és éjjellátóval védik majd a halóriásokat a halőrök és az önkéntesek
Hatalmas üzlet a kapitális magyar halak illegális értékesítése. Emiatt az ügyészség előtt kell felelnie egy kapitális méretű halakkal kereskedő 37 éves férfinak, aki tavaly júniusban Balatonkenesén fogott ki két hatalmas pontyot. A horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának 345 ezer forintért, holott azok értéke 535 ezer 500 forint volt. Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is. Felismerték az állatokat, és elkapták a tettest. A tevékenység ellen fontos védelmi rendszert építettek ki a horgászegyesületek.
Orvhorgászok a Balaton körül – még soha nem értek tetten ennyi rapsicot
Rekordot döntött tavaly az orvhorgászok száma a magyar tengernél, és ezzel arányosan a kiszabott bírságok összege is megközelítette összességében a 18 millió forintot. A jelenség valószínűleg többszörösen összetett, és az új koronavírus-járvány nyomában alakult ki. Az egyre inkább elhúzódó pandémiás helyzet tehát kihat a balatoni horgászatra is. A jelenségnek azonban több oka van: az orvhalászok egyrészt nem foglalkoznak a kijárási tilalommal, hanem inkább kihasználják azt, másrészt a szabadban tartózkodás lehetőségével élve sokan kezdtek el csekély ismeretekkel és engedély nélkül horgászni az elmúlt időszakban.
Terjed a sertéspestis, nőtt a magas kockázatú és fertőzött területek száma Magyarországon
Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel.
Itt van a vaddisznók ellési időszaka – az orvvadászok meg lövik őket
Óvatosságra inti a túrázókat az Agrárminisztérium a vaddisznók ellési időszaka miatt – írja az mti.hu. A minisztérium arra figyelmeztette a Facebook-oldalán a túrázókat, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt – tették hozzá. Már tart ugyanis a vaddisznók ellési időszaka, ilyenkor a kocák különös gonddal vigyázzák a kismalacok életét, és keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenséget észlelnek a közelükben.
Hirdetés