Erdészet
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Vaddisznók vették el egy olasz nő megpakolt bevásárlószatyrát - videón
Egy vaddisznókonda ejtette zsákmányul egy nő megpakolt bevásárlószatyrát egy Rómához közeli élelmiszeráruház parkolójában. A Le Rughe faluban történt eset felélénkítette a vitát a vaddisznók jelenlétéről az olasz városokban. A közösségi médiában közzétett felvételen látszik, ahogy a 4 felnőtt és 2 fiatal vaddisznó megkörnyékezi az asszonyt, aki hiába próbál menekülni, végül kénytelen a földre dobni a bevásárlószatyrát, amelyet az állatok azonnal megrohamoznak - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A bölények segítségével előzhető meg a spanyol erdőtüzek kialakulása
A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik. A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 ezer hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolországban. Tavaly 45 ezer hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 ezer hektáron pusztítottak a lángok.
Mi a szép a vadászatban? És egyáltalán: mi értelme van?
A vadászat sokrétűsége sokak szeme elől rejtve marad. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges, hogy közelebb kerüljünk hozzá, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához. A vadászat szélsőséges társadalmi megítélése számtalan nézeteltérést szül. Az elutasító véleményezés katalizálja a nem vadászó emberek között a vadászat elítélését, noha általában fals, szubjektív információkból vonnak le téves végkövetkeztetést. Márpedig a vadgazdálkodás mára szükségszerűvé vált a vadállomány kezelése érdekében.
Forgácsból és fűrészporból készült környezetkímélő műanyag
Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő fűrészporból és faforgácsból, amely a szabadban 2 hét után már darabokra esett és 3 hónap elteltével teljesen lebomlott. A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.
Nem a vadak száma, hanem az erdők egészsége a fontos a Pilisi Parkerdő szerint
A természet szerves részeként kezeli a vadat a Pilisi Parkerdő új kezdeményezése, amelyben a vadászat célja nem elsősorban a trófeaszerzés, hanem az erdő egészségének megőrzése. Ebben a rendszerben nem lesznek vadkárelhárító kerítések és téli vadetetés. A nagyragadozók tevékenységét pedig az ember pótolja. Az elmélet a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként holisztikusan szemléli, az erdei ökoszisztéma állapotának rendeli alá. A gyakorlatban ez olyan vadsűrűséget jelent, amely támogatja az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét.
Nagy siker a magyar fejlesztésű vadgazdálkodási rendszer Írországban - videókkal
A hazai fejlesztésű adminisztrációs szoftver és elektronikus beírókönyvet fejlesztő Bit and Pixel Kft. nyerte meg azt a közbeszerzést, amelyet a Coillte, Írország állami erdőgazdasága írt ki. A szoftvert a területén zajló vadgazdálkodási és rekreációs tevékenységek elektronikus adminisztrációjára, valamint a bérlemények pályáztatásának kezelésére használja majd a szervezet. A közel 9 hónapig tartó, 3 fordulós, tárgyalásos tender során a kiíró a Magyarországon már 2017 óta elérhető, hazai fejlesztésű HAMS.online vadgazdálkodási rendszer használata mellett döntött.
Csapdázzák a zalai ragadozókat, mert elragadják a gímszarvas borjakat és az őzgidákat
A fácánok védelme és a csülkös vad szaporulata érdekében a Zalaerdő Zrt. élve, illetve halva fogó csapdák kihelyezésével gyéríti a rájuk veszélyt jelentő ragadozókat, így a rókákat és az aranysakálokat. A beavatkozást az állami erdőgazdaság vadászati kezelésében lévő 65 ezer hektárnyi területéből 100 hektáron végzik Nagykanizsa térségében. Egészen pontosan a volt kiskanizsai lőtéren, illetve Hosszúvölgy és Homokkomárom-Zsigárd közelében történik a csapdázás.
Drágul a magyar hektár ára: erős emelkedésben a termőföld értéke
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt. Ez 7,3 százalékos drágulás az előző évi 1,602 millió Ft/ha összeghez képest. A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve.
Mit szól majd a biztosító kárelemzője ehhez a szarvasbalesethez?
Vonuló szarvasrudli útját keresztezte egy lengyel sofőr. A BMW vezetője valószínűleg soha nem fogja elfelejteni azt, amit látott és átélt. A mögötte haladó gépjárműben elhelyezett kamera felvette a szarvasbaleset eseményeit. Érdemes megnézni a videót, mert ilyen képsorozatot nem lehet gyakran látni. A különleges találkozás a Lengyelország fővárosától, Varsótól 70 kilométerre, északra található Pultusk városától nem messze történt.
Terjed a sertéspestis, nőtt a magas kockázatú és fertőzött területek száma Magyarországon
Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel.
Hiába öntözik, nehezen újul és eltűnhet az Alföldről a kocsányos tölgy
Akkor sem nő az őshonos kocsányos tölgy a Kiskunság gyepein, ha öntözik. A meglévő erdőfoltok nehezen újulnak, és még a nagy fák is küzdenek a szárazsággal. A klímaváltozás hatására eltűnhet a fafaj az Alföldről. A kocsányos tölgy Európa és hazánk egyik legfontosabb erdőalkotó faja, számos szállal kötődik a magyar tradíciókhoz és a kultúrához is. A klímaváltozás azonban fokozódó nyomást gyakorol a hazai állományra, a kilátások nem túl jók: ha a folyamat így halad, az alföldi tölgyesek hosszabb távon feladhatják a harcot.
A Balatonnál készül az első magyar olívaolaj
a Balaton-felvidéken termett bogyókból elkészült az első, hazai termésből sajtolt extra szűz bio olívaolaj. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, mert az olajból mindössze 2,5 liter készült. Magyarországon még szokatlan a szabadba kiültetett olajfa, de a klímaváltozás okozta felmelegedés egyre inkább lehetővé teszi olyan növények hazai termesztését is, aminek korábban nem voltak adottak az életfeltételei a Kárpát-medencében.
A fatolvajok fejedelme: egy hónap alatt 540 kamionnyi fát lopott
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt állhat bíróság elé egy Beszterce-Naszód megyei erdész Romániában. Azzal vádolják, hogy egy hónap alatt több mint 13 ezer köbméter – azaz nagyjából 540 kamionnyi – faanyagot lopott el ekülönböző erdőkből, majd hamis dokumentumokkal együtt eladta három vásárlónak. Rájuk feltehetően azért volt szükség, hogy egy esetleges ellenőrzéskor legyen olyan irat, amit fel tudnak mutatni a hatóságoknak.
Farkas és medve jár az erdőkben, jobb felkészülni a találkozásra
A szomszédos Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek Magyarországra barnamedvék. Az elmúlt években a Nógrád és Heves megye északi részén történő észlelésekből arra lehet következtetni, hogy a faj hazánkban is megtalálta az élőhelyét, és folyamatosan jelen van. A farkas egyre stabilabb állománnyal rendelkezik Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön és a Dunántúlon is. Anyagunkból kiderül, mit lehet tenni, ha nagyragadozók útját keresztezi az ember.
Nyílik a pénzcsap, újabb 1 milliárd az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat számára
Az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához szükséges új gépek, eszközök beszerzéséhez, vagy minőségi cseréjéhez lehet támogatást igényelni. Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Program keretében megjelentetett felhívására az első pályázati körben 802 millió forint összegben érkezett támogatási kérelem. 2020 decemberéig 333 millió forintról hozták meg a támogatói döntéseket az illetékesek. A pályázat benyújtására 2021. január 12-től, várhatóan 2021. július 13-ig ismét lesz lehetőség.
Figyeljen erre, ha szeretné, hogy a cserepes fenyő túlélje a karácsonyt
Egyre népszerűbb a földlabdás fenyőfa, aminek nagy előnye, hogy a karácsony végén sem kell kidobni, hanem évtizedeken át kertünk dísze maradhat. Sokan hiszik tévesen, hogy a következő évben újra ki lehet majd ásni, karácsony táján pedig megint be lehet vinni a szobába, de ez nincs így. A fenyőfa, bár sokat kibír, ha egyszer kiültettük, nem ajánlatos megint megbolygatni a gyökérzetét, nem tolerálja az újbóli átültetést.
Drága és még drágább lesz a fenyő, egyre többen gondolkodnak az alternatívában
Idén újra drágábbak lesznek a fenyőfák, így várhatóan még többen gondolkoznak majd el műfenyő vásárlásán. Hiszen ezek közül a népszerűbb darabok nem sokkal kerülnek többe a vágott fenyőfánál, ám akár 10 évig is használhatók. Egy friss felmérésből most kiderült, hogy a legtöbben a 20 ezer forint körüli műfenyőmodelleket keresik, de népszerűek a színes, vagy a LED-es műfenyők is.
Csak óvatosan a tűzifavásárlással, hogy ne verjék át dörzsölt kereskedők
Magyarországon a fa a legelterjedtebb szilárd tüzelőanyag, és mint ilyen, az értékesítésével számos formában vissza is lehet élni. A bosszúság mellett anyagilag is rosszul járhatunk, ha trükköző kereskedőtől vesszük a télire valót.
Hirdetés