Hirdetés
Erdészet
A szója az agráriumban kikerülhetetlen alkalmazkodás egyik legjobb eszköze
Egyre többen, de még így is csupán csak a magyar mezőgazdasági vetésterület 2,7 százalékán termesztik a szóját. A jövő növényeként tekintenek rá, óriási fejlődési potenciál előtt áll – hangzott el a Karintia Kft. által rendezett Szója Szakmai Napok 2024. rábakecöli eseményén, ami a négyállomásos sorozat harmadik helyszíne volt. Bene Zoltán cégvezető meglepően nagyszámú érdeklődő gazdálkodó előtt érvelt a szójatermesztés mellett.
Ha őszi gyomirtás, akkor LEGATO TRIO
Éghajlatunk változása miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír kalászos kultúrákban az őszi gyomirtás. Az őszi gabonákat egyre korábban és csökkentett tőszámmal vetik, így már ősszel is jelentős lehet a fertőzési nyomás.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 74 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Furmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 74 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
500 egyed szabadon engedésével segítik a rákosi vipera megmaradását Magyarországon
A rákosi vipera nagyon ritka faj hazánkban. A környezeti hatásokra, az élőhelyi adottságokra és az időjárási körülményekre is rendkívül érzékeny, ezért védelme nagy szakértelmet és odafigyelést kíván. 2019 őszén indult a rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása. Ennek egyik célja olyan rezervátumok kialakítása, ahová sikeresen telepíthetnek vissza állatokat abból a közel 600 egyedből, amelyet a 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központban gondoznak.
Megjelent az erdészeti gépbeszerzést célzó 1 milliárdos pályázati felhívás
Az új gépek, eszközök beszerzése vagy minőségi cseréje jelentős terheket ró a gazdálkodókra. Ezért indokolt a megfelelően ösztönző támogatási rendszer kialakítása, a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeinek megtartása érdekében - írta az Agrárminisztérium. A gyengébb minőségű területeken történő erdősítés elősegítésére jelentették meg a VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése című felhívást. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd forint.
Mégsem az erdőtelepítés okozza a Homokhátság elsivatagosodását?
Több kutató is azt állítja, hogy nem az erdőtelepítések okozzák a homokhátsági területek elsivatagosodását és a talajvízszint folyamatos csökkenését. Szerintük a folyamat sokkal inkább a változó klimatikus viszonyok miatt van, és az elmúlt évtizedekben sokszorosára nőtt rétegvíz-kitermelés is sokat rontott a helyzeten. Ezeket támasztják alá a tudományos kutatások, és a jelenleg is zajló korszerű monitoring mérések eredményei is - mondta Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója.
Döntse el Ön, melyik kiválasztott legyen az Év Fája verseny győztese!
Az Év Fája verseny keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri választotta ki a döntősöket. Ezek vesznek részt a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot kapó fa nyeri az Év Fája címet. A döntősök között már ott található a Hős Fa cím nyertese és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa is. Azonban arra, hogy melyik fák kapják ezeket a különdíjakat, csak a közönségszavazás után derül ki.
A NAK szerint nem lehetetleníti el az erdőgazdálkodókat az alkotmánybíróság döntése
Az Alkotmánybíróság határozatban semmisítette meg a hatályos erdőtörvény több pontját. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az erdőtörvény erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok megfelelő összehangolását biztosító, 2017-ben hatályba lépett korszerű szabályozásának nagyobb része kiállta az alkotmányossági próbát, és továbbra is hatályban marad. Ugyan a döntés eredményeként az erdőgazdálkodás törvényben foglalt általános korlátozási lehetőségei bővülnek, de a mérték nélküli korlátozások lehetőségét a kellően körülírt szabályozás továbbra is megfelelően behatárolja. A korlátozások során a továbbiakban is lesz mód a fennálló körülményekhez való rugalmas igazodásra.
Az elkobzott fatermékeket ingyenesen az alábbi települések önkormányzata kapta meg
Az elkobzott fatermékek közérdekű célú felhasználására meghirdetett pályázat első fordulója véget ért, de már indul az újabb pályázati lehetőség. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által februárban indított tűzifaosztás során a pályázók a meghirdetett teljes mennyiséget, összesen 1273,83 m3 faterméket elvitték. Az EUTR ellenőrzések során elkobzott fatermékekből önkormányzatok és egyházi jogi személyek részesültek. A július 7-én induló második körben több mint 1500 m3-re, meghatározóan szintén tűzifára pályázhatnak az intézmények.
Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön
Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében.
22 milliárd forintért fejlesztenek az állami erdőgazdaságoknál a következő években
Az állami erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját, ezt fejlesztik tovább országszerte. A 22 állami erdőgazdaságnál mintegy 22,4 milliárd forintnyi ökoturisztikai beruházás áll tervezés és kivitelezés alatt. A 2010 óta több mint 20 milliárd forint értékű ökoturisztikai beruházásnak köszönhetően új kilátók, erdei szálláshelyek, látogatóközpontok és erdei iskolák épültek, mintegy 150 létesítményt pedig felújítottak. A fejlesztések a következő években is folytatódnak.
Tonnaszám viszik a szemétbe az ehető vaddisznóhúst a magyar vadászok
Esetenként 4-5-ször annyi pénzt kapnak az államtól a vadásztársaságok a kilőtt vaddisznók megsemmisítésre való leadásáért, mintha azokat a feldolgozókhoz vinnék. A vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint állami kártalanítás jár, így érdemesebb a szeméttelepekre kitett ATEV-konténerekbe leadni azokat. A tonnaszám kidobott állattetemek miatt egyes hulladékudvarokban nagyon rossz állapotok uralkodnak – számoltak be róla dél-balatoni vadászok.
Faültető drónok végzik el az erdészek munkáját - videók
Egy kanadai startup vállalkozás emberi közreműködés nélkül ültetné be fákkal a kopár vagy leégett területeket. A cég szerint a gépek egy hónap alatt 40 ezer új fára elegendő magot szórnak a talajra. A végső céljuk legalább 1 milliárd új fa ültetése. A fásítás miatti igyekezet nem új, több környezetvédő szerint is csak a fákkal sikerülhet enyhíteni a bolygó egészét veszélyeztető klímaválság hatásait.
Több területen is veszélyezteti a vadon élő állatokat a koronavírus
A természetvédők számára sokszor az alapvető, vagy az egyetlen anyagi forrást jelentették a turistáktól származó bevételek. Az ágazat a COVID-19 koronavírus járvánnyal kapcsolatban bevezetett korlátozások miatt gyakorlatilag összeomlott. A pénzhiány rendkívül súlyos károkat okozott a világ nemzeti parkjainak. Azok a szervezetek, amelyek a látogatóktól gyűjtöttek bevételt, bajban vannak, mert a határlezárások és utazási korlátozások megfosztották őket az egyik legfontosabb pénzügyi forrásuktól.
Videón látható, hogy van, amikor jobb elgázolni a vadat
Magyarországon is rengeteg vadgázolás történik, az ilyen esetek pedig olykor súlyos baleseteket is okozhatnak. A legtöbben igyekeznek kikerülni az előttük átfutó vagy megjelenő állatokat, hogy ne ütközzenek velük. Azonban van olyan helyzet, amikor már végképp nem lehet elkerülni a nem kívánt találkozást. Ilyenkor inkább érdemes a vadnak hajtani, mint elrántani a kormányt, mert egy útszéli fa, vagy a szembejövő autó komolyabb károkat okozhat.
Hatalmas károkat okoz a fák és a bokrosok kivágása a költési időszakban
Súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek a madarak szaporodási és vegetációs időszakában végzett fa- és bokroskivágások, amelyek védett állatfajok tömeges sérülését és kínhalálát okozzák. A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja már márciusban megkezdődött a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Számos fajnak pedig másodköltése is van. A kivágások ráadásul az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik.
Sosem gondolná, hogy most a legelőnyösebb tűzifát vásárolni
Valószínűleg ebben az időben senki sem szeretne gondolni a fagyos téli napokra, hiszen éppen hogy búcsút mondhatunk a hidegnek, és befejezhetjük lakásunk folyamatos fűtését. Viszont ami nem árt észben tartanunk, hogy most a legelőnyösebb tűzifát vásárolni, ugyanis mire ismét fűtésre kerül a sor, addigra kiszárad a fa és magasabb fűtőértékkel bír, amely költséghatékony számunkra. Mindemellett pedig akár akciósan is hozzájuthatunk ebben az időszakban a téli tüzelőnkhöz, ugyanis az erdészetek ebben az időszakban akciókkal várják az érdeklődőket.
Ökológiai és gazdasági katasztrófát okozhat, ha a koronavírus miatt betiltják a vadászatot
Komolyan befolyásolják a vadgazdálkodást a COVID-19 koronavírus járvány következményei.
A kukorica vetése után a gazdák és a vadászok szoros együttműködésére van szükség
Már megkezdődött a kukorica vetése, amely a vadkároknak az egyik leginkább kitett kultúra. A vadkárelhárítások megtervezéséhez és hatékony kivitelezéséhez a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak szoros együttműködésére van szükség – hívta fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Csak így valósítható meg a sikeres vadkárelhárítás a kiemelten fontos haszonnövénynél.
Megállhat a sertéspestis elleni védekezés, a vadkármegelőzés és a kártérítés is
Várhatóan rövid és hosszú távon is komoly negatív gazdasági hatása lesz az elhúzódó koronavírus-járványnak a magyar vadgazdálkodási ágazatra.
A szokásosnál is veszélyesebbek a téli álmukból korábban felébredt medvék
A világ minden táján korábban ébrednek fel a téli álmukból a medvék. Ez nem csak a természet rendjét, hanem a nagyragadozók viselkedését is zavarja. A medvék az év első hónapjaiban többnyire még nem láthatóak, mivel a téli álmukat alusszák. Ez segít nekik az energiamegtakarításban, és átvészelni a kevés élelmet kínáló telet. A klímaváltozás hatása miatt idén az egyik legmelegebb tél volt Európában, de az Egyesült Államokban is a szokásosnál magasabb volt a hőmérséklet december és január hónapokban.
Hirdetés