Erdészet

Városjáró vaddisznók: több helyen videózták le az állatokat Salgótarjánban

A vadon élő állatok élettere a települések terjeszkedése miatt folyamatosan csökken. Az utóbbi években gyakran az emberhez egyre közelebb, erdőterülettel határos lakott területeken, telkeken is előfordul, hogy vadak látogatnak a lakott területre. Az esetekről a szemtanúk videókat is készítettek. Korábban a salgótarjáni Alkotmány úton sikerült megörökíteni egy vaddisznót, azóta pedig újabb felvételek érkeztek.

Ragadozóveszély a szomszédban: 175 medvét és 11 farkast lőnek ki Szlovéniában

A túlszaporodott medvék és farkasok megritkításáról fogadott el törvényjavaslatot a szlovén kormány. A célzott vadászatot a mezőgazdasági minisztérium indítványozta, mert a ragadozók sok kárt okoznak a haszonállatokban, sőt az emberekre is veszélyt jelenthetnek. Legutóbb június 22-én ért medvetámadás egy 80 éves nőt, egy Ljubljanától 15 kilométerrel délre lévő faluban. Az áldozat könnyebb sérülést szenvedett, kórházba vitték. Az eset miatt az erdészeti szolgálat mozgósította különleges csapatát, amely ártalmatlanítja a veszélyes medvéket.

7 fa, amit nagyon nem érdemes a kertbe ültetni

Érdemes figyelni arra, hogy néhány fa kellemetlen lakótárs is lehet, ha van egy, vagy több bosszantó, zavaró tulajdonsága. Sok szempontot kell(ene) figyelembe venni, mielőtt a jó szándékú vásárló hazavisz és elültet egy facsemetét. Egyeseket csak az érdekel, hogy a fa milyen gyorsan nő meg, és mekkora árnyékot ad majd a kertnek. Pedig ez a két dolog messze nem olyan fontos, mint néhány egyéb, ritkábban emlegetett tulajdonság. Anyagunkból kiderül, melyik 7 fát nem érdemes a kertbe ültetni.

930 ezer facsemetét ültettek az Ipoly Erdő munkatársai

A tavaszi erdősítési program célja a klímavédelem és a hazai erdők állapotának, természetességének javítása. Ebben részt vett az Ipoly Erdő Zrt. is, amelynek munkatársai 98 hektáron ültettek el 930 ezer facsemetét. Az erdősítés azokat az idős állományokat érintette, ahol a természetes felújulás nem ment végbe. Idén tavasszal az erdészet munkatársai a csemeteültetésen túl 380 mázsa kocsánytalan tölgy makkot is vetettek, ezzel segítve 100 hektár idősebb állomány megújítását.

Letarolják a kínai cégek a szibériai tajga erdőit

Pavol Paškov orosz blogger 2018 nyár elején utazott a szibériai tajga félreeső vidékeire, ahol az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek akart utánajárni, aminek következtében a tajgából lassan pusztaság lesz. Meglepetésére viszont egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába – számolt be a helyzetről a blogger.

Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

Az április végén Brüsszelben megrendezett "Az erdőnk a jövőnk" (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

Különleges tavaszi finomság a kucsmagomba

Tavasszal megjelennek az erdőn-mezőn gyűjthető finomságok is. A viszonylag jól ismert medvehagymán kívül igazi tavaszi különlegességnek számít a kucsmagomba is. A kucsmagomba a süveg (ennél a gombánál nem kalapnak nevezik) báránybőr fejfedőre emlékeztető kinézetéről kapta a nevét. A süveg gyűrött vagy méhsejtszerű, az üreges tönkkel részben vagy egészben összenőtt lehet.

Ilyen a kolontári erdő 9 évvel az iszapkatasztrófa után

A hatalmas, 10 ember életét is követelő kolontári iszapkatasztrófa súlyos károkat okozott a környezetben is. A közeli erdők szinte teljesen megsemmisültek, a talaj szennyeződött, élettelenné vált a 2010. októberi ipari szerencsétlenség következtében. A kiömlő, több mint 1 millió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék nagyjából 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Ez utóbbi enyhítésén dolgoztak sikerrel a helyi erdészet munkatársai.

7700 kilométeren építik a Nagy Zöld Falat

Egyszerűbbé vált a jelentkezés a vadászok járványügyi képzésére

Magyarország afrikai sertéspestissel fertőzött területein egyéni és társas vadászatot is csak járványügyi képzést végzett, sikeres vizsgát tett és erről tanúsítvánnyal rendelkező vadászok folytathatnak. Egy nemrég zárult fejlesztés következtében már önállóan is regisztrálhatnak a vadászok a Nébih Távoktatási Rendszerébe. Az új funkcióval még egyszerűbb lett az online afrikai sertéspestis (ASP) járványügyi képzés teljesítése.

Ne hagyja magát átverni a tűzifa vásárlásakor!

Segítünk eldönteni, hogy villanypásztor vagy vadriasztó kell-e a földjére

Tovább kell tanulniuk, hogy irányíthassák az erdőgazdálkodást

Óvatosan a gyufával: a fél országban tilos a tűzgyújtás

Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát

121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban az emberiség fogyasztása miatt

A magyar vaddisznóállomány drasztikus csökkentése állíthatja meg a pestist

Hatalmas erdőterületeket vág ki a faipar, de nem reménytelen a visszaültetésük

Jócskán át- és felértékelődött a fa szerepe: az erdőgazdálkodás és a fakitermelés 2017-es adatai alapján nagyjából 3,8 milliárd köbméter hengeres fának (amelynek egy részéből tűzifa készül), 485 millió köbméter ipari vékonyfának és 402 millió köbméter lapfának való erdőmennyiséget termeltek ki a világon. Ezekhez jön még hozzá a 184 millió tonna cellulózrost, és a 413 millió tonna frissen előállított papír, valamint papírlemez. Az újrahasznosított papír mennyisége pedig éves szinten elérte a 235 millió tonnát.