Erdészet
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Eddig több mint 500 háziállatot pusztítottak el idén a medvék Kovászna megyében
A Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökség összesítése szerint több mint 500 háziállatot pusztítottak el, és több 10 hektáron tették tönkre a termést év eleje óta a medvék a székelyföldi megyében. 2018-ban eddig 437 juh, 50 kecske, 42 tehén, 4 disznó, 3 ló, 70 tyúk és 32 méhcsalád esett a medvék áldozatául a megyében. Továbbá 25 hektár kukoricával, 12 hektár cukorrépával, négy hektár napraforgóval, három hektár zabbal és 2,6 hektár szójával bevetett területen tették tönkre a termést, és 95 gyümölcsfát törtek össze a medvék Kovászna megyében.
Óvatosan vásároljon tűzifát!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti felügyelői folyamatosan ellenőrzik az online tűzifa-hirdetéseket. A hatóság egy hét alatt 34 helytelenül feladott, tűzifát kínáló hirdetést távolíttatott el az egyik népszerű webes hirdetési felületről.
A Vendvidék varázslatai: hajdina, köles és tökmagolaj
A 6. században hazánkba költözött szlovénok, a vendek az ország legnyugatibb részén, közel Ausztria, Szlovénia és Magyarország Hármashatárához éltek és leszármazottaik élnek ma is. A Vendvidék a Rába folyótól délre található. A 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek az adottságai, a története és a konyhája is különleges. Az utóbbit meghatározza a hajdina, a köles és a tökmagolaj.
A vaddisznót nem érdekli a klímaváltozás
Azt már tudni lehet, hogy a globális felmelegedéssel járó klímaváltozás a növényvilágon keresztül az állatvilágra is nagy hatással van. Könnyen előfordulhat, hogy néhány évtizeden belül a növényzet megváltozásával az állatvilág is más lesz. Hiszen a vadállatok követik a tápláléknövényeiket, tehát ha azok már nem találhatók meg, akkor bizony odébb fognak állni. Ilyen lehet a vaddisznó is.
A tűzifahiány oka nem a faapríték használata
A faapríték előállítás hátteréről, jelenlegi technológiájáról és a lehetséges jövőbeni fejlesztéseiről szólt az Egererdő Zrt. Vevői Nyílt Napja szeptember 13-án. A rendezvényen az erdészet már meglévő és lehetséges üzleti partnerei vettek részt. Elhangzott, hogy a hasított tűzifa iránt a lakosság körében egyre nagyobb az igény, ugyanis sokaknak nincs lehetőségük, idejük, helyük vagy eszközük arra, hogy a méteres vagy nagyobb darabokat összehasogassák.
Megváltoztatja az őzek életét a felmelegedés
A globális felmelegedés komoly hatással van az állatvilágra. Itt nem csak a sarkvidéken élő fajokra kell gondolni, amelyeknél egyértelmű, hogy miért probléma az egyre melegebb klíma. Miközben nekik csökken az életterük, a tőlük délebbre élő állatok esetében is jelentős változás következik be. Nálunk, Európában, a kontinentális éghajlat fajainál is okozhat gondot a hőmérsékletváltozás. Az őzek is megsínylik a felmelegedést.
Egyre nagyobb a feszültség: visszatelepülnek a nagyragadozók Magyarországra
Szépen lassan visszatelepülnek Magyarországra a farkasok, a sakálok, a hiúzok, a hódok, de még a medvék is. Vannak olyan fajok, amelyeket ökológiai szempontból jól alkalmazkodó, úgynevezett generalista fajoknak neveznek, ilyen a nagyragadozók többsége. Ez a jó alkalmazkodó-képesség azt jelenti, hogy mind az élőhely, mind a táplálékforrás szempontjából sok mindent tudnak hasznosítani.
Tényleg tuti üzlet-e a császárfa?
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bár a Paulownia-félék (a császárfák) egy családba tartoznak, mégis nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, hiszen 12 különböző alfajról van szó. Ezekből 6 faj életképes a mi klímánkon. A növény őshazája ugyanis a szubtrópusi éghajlat, ahol többnyire kisebbek a hőingadozások és jellemzően két évszakból áll az év. A császárfák ősei ilyen körülmények között éltek, és élnek ma is. Bizonyos régiókban uralkodó fafajjá léptek elő. Faanyagát általánosan használják, emiatt érkezhetett meg hazánkba is.
Sütöttek, főztek, ettek, ittak: Vadgasztronómiai Fesztivál volt Soponyán
Idén 12. alkalommal rendezték meg a Sárvíz Völgye Erdészeti, Vadászati és Ökoturisztikai Központban a Vadgasztronómiai Fesztivált. A cél a vadhús hazai népszerűsítése volt. A fesztiválon főzőversenyt is tartottak, amint összesen 55 csapat vett részt, fejenként 3-5 fővel. Ezen kívül a több, mint 4 ezer vendég a versenyző csapatok finomságain kívül a szakács szakma legjobbjainak a főztjét is megkóstolhatta.
A természetnek és az állattartó gazdáknak is hasznosak a botoló fák
Biztosan látott már botoló fát: egy seprűre hasonlít, amilyet a gyerekrajzokon látni, vagy pedig a korona alján nagyobb dudorok, kusza fatömeg található. Ez egy fahasznosítási módszert eredménye, ami hasznos az ember és a természet számára is. Elsősorban nem ipari faanyag termelésére, hanem vessző, vagy kisebb átmérőjű tűzifa, esetleg takarmány előállítására használták. Ismerje meg a botoló fák előnyeit!
1983 óta 24 magyarországnyi területtel nőtt a Föld faállománya
A közvélekedéssel szemben 35 év alatt nemhogy csökkent, hanem 7 százalékkal nőtt a világ erdőterülete. A Nature című tudományos lapban közzétett friss tanulmányból kiderült, hogy tudósok összegyűjtötték és kielemezték az utóbbi évtizedek műholdképeit, kifejezetten a magas növényzetre fókuszálva. Az 1982 és 2016 közötti adatokat vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy 35 év alatt több, mint 2.24 millió négyzetkilométerrel nőtt a Föld faállománya. Ez körülbelül 24 magyarországnyi területnek felel meg. Ez egy szempontból örvendetes hír, más részről nem igazán.
Hogyan alakul a hazai erdőgazdálkodás a klímaváltozás hatására?
Magyarországon a klímaváltozás miatt olyan idegen, invazív állat- és növényfajok jelentek meg, mint a harlekinkatica, az ázsiai poloska vagy az ecetfa, a turkesztáni szil vagy a vadszőlő. De hogyan hatnak ezek az állatok és növények a hazai erdőgazdálkodás folyamataira?
Bőven maradhattak még medvék Magyarországon
Továbbra is folyamatos a medvék mozgása az országban, feltételezhetően további egyedek is vannak a térségben. Néhány hónapja volt olyan medve, amelyik az Alföldre is lesétált. A Robinak elnevezett állat először Nógrád megyében, Somoskőújfalunál bukkant fel, majd csaknem 300 kilométer megtétele után, a déli határ közelében, a Csongrád megyei Sándorfalva mellett fogták be a szakemberek.
Az új varázsszó: fenntartható intenzifikáció
Jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent mezőgazdasági művelésbe vont területek folyamatos növekedése. Amennyiben a jelenlegi folyamatok továbbra is így mennek tovább, 2050-re a világ szántók területe hozzávetőleg 70 millió hektárral fog nőni. Mindezt pedig az erdős területek rovására teszik. Akad azonban megoldás: a fenntartható intenzifikáció.
Sok vad esik áldozatul az új tájegységi vadgazdálkodási terveknek
A megjelent rendeletben közreadott előírások jelentősen csökkentenék a vadlétszámot, ugyanakkor meghatározzák a vadfajok fenntartandó legkisebb- és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszámát is. Az öt tájegységi terv rendelet megjelenésével megindulhat a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés. A Magyar Közlöny 2018. évi 104. számában megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek.
A fő különbségek az erdőtörvény és a földtörvény között
Az erdőink fenntartása és fejlesztése társadalmi érdek, azok védelme a jövő generációnak nagyon fontos. Hazánk kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, a domborzati és éghajlati viszonyok is kedvezőek a mező- és erdőgazdaság számára. A magyarországi erdőterületek a részletes és szigorú szabályozás következtében egyre jobb állapotban vannak, ezt az erdőtörvény biztosítja.
Jelentős ritkításra vár a hazai nagyvadállomány
Megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek, amelyek alapján megindulhat az első, 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés. Jelentős gyérítés szükséges a nagyvadállományban, a vadászoknak sok állatot kell kilőniük.
A nász miatt most fokozott veszélyt jelentenek a közlekedésre az útra tévedt őzek
Egy hete tart az egy hónapos őznász, ezért vezessen fokozott figyelemmel! A hazánkban évente elütött mintegy 5-6 ezer nagyvadból nagyjából 4 ezer őz, és a balesetek legnagyobb része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon, hanem szinte mindenhol számíthat az útra tévedt őzek felbukkanására.
Hirdetés