Erdészet

Énekével csalogatja a nőstényeket az év ritka magyar rovara

A tengerparti hangulatot idéző hangok egyike a kabócák zümmögése, amit a hazai domb- és hegyvidéki tájakon néha a melegebb nyári napokon is hallható. Az év rovarának megválasztott óriás énekeskabóca küllemével és zenéjével egyaránt kiérdemli a figyelemreméltó jelzőt. Dr. Mezőfi László, a MATE Növényvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa mutatta be a természetvédelmi oltalom alatt álló fajt.

Negyed Magyarországot erdősítené a minisztérium az utóbbi 100 év legnagyobb fásítási programjában

Nagy István agrárminiszter szerint a természetvédelemről, a klímaváltozás elleni küzdelemről nem elég beszélni, aktívan cselekednünk kell. A KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben, a Városfa szakmai program keretében óvodás gyerekek választották ki az elültetni tervezett platán és pusztaszil facsemetéket. Kecskeméten az óvodák környékére és udvarára ültetik a kiválasztott fákat.

Ingyen szállást kínálnak az állami erdőgazdaságok és a Nemzeti Park Igazgatóságok a háború miatt menekülőknek

Az orosz-ukrán háború következtében kialakult helyzet kapcsán az állami erdőgazdaságok az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészcsillag Alapítvány operatív segítségével közel 100 menekültnek ajánlott fel azonnali szálláslehetőséget ellátással a határközeli erdei iskolákban – mondta Nagy István agrárminiszter. Az egyesület az egész országban megkezdte az erdei turisztikai szálláshelyek felmérését az állami mellett a magán erdőgazdálkodók körében is, hogy szükség esetén az egész erdőgazdasági cégcsoport bevonásával további férőhelyeket biztosítsanak az Ukrajnából érkező rászorulóknak.

Farkasok miatt menekülnek Mátranovákra az őzek és a szarvasok, a kártérítés pedig késik

Mindennapos vendégek lettek az szarvasok és az őzek a Nógrád megyei Mátranovák településen, a helyiek szerint a farkasok űzik be az állatokat a faluba. Február közepén egy hatalmas gímszarvas bika menekült be egy ház udvarára, a hátsó combja sérült volt, dőlt belőle a vér. A tulajdonos hívta a helyi vadásztársaságot, de mire kiértek, már csak a vérnyomokat találták a helyszínen. Azt követve másfél kilométerre rábukkantak a bikára, amit egy kegyelemlövéssel szabadítottak meg a szenvedéstől.

Fontosak a madároázisok a debreceni télben

A tél, a hideg minden élőlény számára megpróbáltatásokat jelent. Az állatok egy része védekezésképpen elvándorol, vonul, vannak fajok, melyek hibernálják magukat, anyagcsere-folyamataikat lelassítják, de akadnak olyanok is, melyek felveszik a versenyt a hideggel, és kitartanak a hűvös évszakban. A madarak között ezeket a fajokat állandónak nevezzük – nem vonulnak, de kóborolhatnak. Ilyenkor kisebb távolságokat tesznek meg táplálékkeresés közben. Egy-egy jó táplálkozó-területen akár több 100 vagy több ezer egyed is összegyűlhet.

A nagy a profit ellenére több mint 400 alkalmazottjától vált meg az állami erdészet

Nem mondott le leépítési tervéről a környezetvédelmi minisztérium és a Romsilva vezetősége, így 415 alkalmazottjától vált meg az országos erdőgazdálkodási társaság Romániában. A Silva Erdészeti Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint a tömeges elbocsátás „teljesen törvénytelen, erkölcstelen és indokolatlan”, tekintve, hogy a Romsilva a jelenlegi személyzeti struktúrával is a vártnál nagyobb profittal zárta a 2021-es évet, és valamennyi műszaki-gazdasági mutatót teljesített.

Büntetendő hanyagsággal dolgoznak a faimportőrök, büntetett is a Nébih

Kiemelt figyelmet fordított 2021-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Európai Unión kívüli országokból fát, faterméket importáló piaci szereplők vizsgálatára. Az EUTR ellenőrzések komoly problémákat fedtek fel: a vizsgálat alá vont importőrök több mint fele az alapvetően megkövetelt DDS-rendszert sem dolgozta ki, további jelentős részük pedig hibásan teljesítette ezt a kötelezettségét. A hatóság 15 esetben e hiányosságok pótlására kötelezte az érintetteket, a 6 legsúlyosabb szabálysértőt pedig eltiltotta a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától.

Vadgazdálkodási szakértő beszélt róla, mi történik a medve téli álomból való ébredése után

A népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni és hosszú télre lehet számítani. Ám ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek. A ragadozó állat év eleji viselkedéséről Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetője beszélt.

Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Szajkókat vetnek be az erdő felújításába a magyar erdészek

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában. Ehhez 2020 októberétől „szárnyas” segítséget is bevonnak, szajkók közreműködését is igénybe véve. Így nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt első körben a madarakra bízzák. Egy szajkó ugyanis évente akár 2-3 ezer makkot is elrejt az erdőben.

Életbe léptek a vadászatot érintő legfrissebb törvénymódosítások

Módosult a vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás. Változások léptek életbe a vadvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatban is. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara foglalta össze a főbb változásokat.

Ragadozómadarakat lehet megfigyelni az erdei fülesbaglyok országos felmérése során

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva szervez országos felmérést az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről 2022. január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A telelő madarak lakossági felmérése sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat, mintha azt csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt az év közben ritkán látható baglyok megfigyelése izgalmas élmény a természeti élményekre vágyók számára.

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.

A magyar erdőgazdálkodás jövőjét meghatározó kérdéseiről egyeztettek a szakmai szervezetek

Az 5 meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével, Dr. Bándi Gyulával. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak. A továbbiakban közösen igyekeznek elérni azt, hogy az erdőkkel kapcsolatos, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő társadalmi célok meghatározási folyamatában az erdőgazdálkodás szempontjai is megfelelően érvényre jussanak.

Vizsgákra is készít az új, Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv

A Szaktudás Kiadó kínálatában jelent meg az új Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv Prof. Dr. Náhlik András szerkesztésében, ami jelenleg elengedhetetlen ismeretanyagot dolgoz fel a sikeres vadászvizsgák tekintetében. Továbbá olyan naprakész információkkal szolgál a gyakorló vadászoknak is, amelyek máshol, így egy kötetbe szerkesztve még nem jelentek meg.