Gazdálkodás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Újdonságok a Pioneer® napraforgó-vetőmag kínálatában
A Pioneer® napraforgóvetőmag-portfólió 7-9 hibridből áll össze évről-évre, a gazdálkodói igényekre reagálva. A 2025-ös vetési szezonra 3 teljesen új hibrid áll a hazai termelők rendelkezésére, amely jelentős arány a Pioneer® hibridek számát figyelembe véve. Ezek a linolsavas P64LE280, a magas olajsavas P64HE188 és a szintén magas olajsavas P64HP630 hibridek. Mindezek említést érdemel még a P64LE185 hibrid, amely 2024-ben egy lépésben vált a legnagyobb zsákszámban értékesített Pioneer® napraforgóvá a vállalatunk értékesítési számait figyelembe véve, sikeresen váltva a méltán népszerű nagy elődöt, a P64LE25-öt.
Értelmezzük és értékeljük ki a talajvizsgálati eredményeket
Szakmai szempontból a bővített talajvizsgálat elvégzése lenne indokolt minden területen, hiszen a mikroelemek nem megfelelő mennyisége is jelentős, akár tonnában is kifejezhető hozamcsökkenést, elmaradt jövedelmet okozhat.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 93 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Prémium Kazal- és Bálatakarók 7.6 m x 12,5 m - INGYENES SZÁLLÍTÁS és 3 ÉV GARANCIA!
45 949 HUF
Kazaltakaró / Bálatakaró 9,8 m x 25 m - Ingyenes Szállítás, 3 Év Garancia
113 778 HUF
Több mint 400 hirdetés 93 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Talajművelés nélküli termesztéssel is fenntartható a terméshozam – csökkentve a gyomirtó szerek használatát
Mivel Pennsylvaniában az agronómiai kultúrák több mint 65%-a talajművelés nélküli termesztés alatt áll, a gyomirtó szereknek ellenálló gyomok terjednek, csökkentik a terméshozamot, és nagyon nehezen ellenőrizhetők. Eddig ez volt a helyzet. Ugyanakkor a szántás nélküli termelést alkalmazó gazdálkodók csökkenthetik a gyomirtószer-használatot, és mégis fenntarthatják a terméshozamot, ha integrált gyomirtási módszereket alkalmaznak – derül ki a Penn State kutatóinak új tanulmányából.
Botrítisz: kell majd az aszúszemekhez – most viszont tönkreteheti a fél termést!
Napjainkban a szőlőfürtöket, -bogyókat is megfertőzheti a szürkepenész. Ennek a fajnak nagyon örülnek a tokajiak, de nem most, hanem majd egy hónap múlva: az aszúszemek képződéséhez kell a botrítisz, ami most tönkreteheti a fél termést is. Aki szőlészkedik, tudja, látja, hogy zsendülésnek indult a nyár végén, szeptember elején szüretelendő fajták többsége. A későbbi, szeptember végén érőket érdemes még egyszer lekezelni, bár a peronoszpóra és a lisztharmat is inkább a levélzetben, a vesszőn okoz gondot, a fürtöket már nem támadja.
Pontos® – az őszi búza és az őszi árpa új őszi gyomirtó szere
2021. őszétől egy új készítménnyel bővül a felhasználható termékek köre, mely Pontos® néven kerül forgalomba. A készítmény őszi búzában (durum és tönköly is) és őszi árpában kap felhasználási engedélyt pre és korai posztemergens felhasználási lehetőséggel.
A kutatások szerint a vegyes kultúrák nagyobb terméshozamot eredményeznek
Az ETH Zürich kutatási projektje szerint a vegyes kultúrák nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Az optimalizált vetőmagokkal és a megfelelő gépek alkalmazásával a kutatók úgy vélik, hogy a vegyes kultúrák a jövő valódi lehetőségét jelentik a gazdák számára. Az ETH Zürich professzora, Christian Schöb által vezetett kutatócsoport kimutatta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a vegyes kultúrák valóban sokkal nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Tanulmányukat a Nature Plants című folyóiratban tették közzé a közelmúltban.
Egyre nagyobb kihívásokat okoz a magyar mezőgazdaságnak a szélsőséges időjárás
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás számos új feladat elé állítja a mezőgazdaságot, amire minél hamarabb megoldást kell találni. Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium intézkedéscsomagot készített az öntözéses gazdálkodás elősegítésére - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára Budapesten, a NIVEX Nemzetközi Ivóvíz Konferencián.
Exportkihívások és munkaerőhiány nehezítik a magyar vetőmagszektor működését
Növekvő verseny várható a nemzetközi vetőmagpiacon az elkövetkező évtizedekben. Az exportorientált hazai ágazatnak ezen kívül a klímaváltozás hatásaival is számolnia kell. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén a Vetőmag Szövetség díját idén Pintér Zoltán vette át a kukorica növénynemesítés területén végzett csaknem fél évszázados munkájáért. A vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszertermeléshez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.
Nagyon közel a kihaláshoz a világ fafajainak harmada
A világ 17 ezer 500 fafajának csaknem egyharmadát fenyegeti a kihalás veszélye, több 100 a kipusztulás szélére sodródott. Csak Brazíliában 1788 faj léte bizonytalan. Vannak olyan fafajok, melyekből már csak kevesebb, mint 50 példány él. A Botanic Gardens Conservation International (BGCI) kutatása szerint 440 fajnál kevesebb, 50 egyed maradt a vadonban. A jelentés rámutat, hogy kétszer annyi fafaj sodródott a kihalás szélére, mint ahány emlős, madár, kétéltű és hüllő összesen.
Változik a klíma, változtatni kell a tápanyagpótlás technológiáján is
A csapadékhiány és a magas inputárak miatt elodázzák a döntéseket a magyar gazdálkodók, így csúszásban vannak az őszi vetési munkálatok. Az input anyag, vetőmag beszerzések késleltetése miatt félő hogy a kereslet egy időben jelenik majd meg a piacon, ami ellátási problémákhoz vezethet. Mindezen problémákról, valamint az aszályhelyzet okozta nehézségek megoldásáról Vázsonyi Lászlóval a VulcanAgro Kft. fejlesztőmérnökével beszélgettünk.
Egymást is okolják a generációk a fenntarthatóság hiányosságai miatt
Egyre többen látják be a fenntarthatóság fontosságát, de abban, hogy melyik generációnak és mekkora áldozatot kellene vállalnia a megoldás érdekében, nincsen megegyezés az egyes korosztályok között. A generációk egyetértenek abban, hogy az egyénnek, a családnak és az oktatásnak is jelentős szerepe van a fenntarthatóságról elérésében, a párbeszédben és a tettekre ösztönzésben. Mégis a nagyvállalatok, a politikusok és a mindenkori kormány felelősségét emelik ki – derült ki az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából.
Egy juhász és 17 birka halt meg a romániai vonatbalesetben
Bizarr vonatbaleset történt vasárnap Romániában, az áldozat egy juhász és 17 birka volt. Vonatsíneken terelte át juhait egy juhász a Prahova megyei Buda és Ploieşti nyugati vasútállomása között, ami végzetesnek bizonyult mind a 60 éves férfi, mind 17 juh és egy kecske számára. A Bukarest és Brassó között közlekedő 3012-es számú vonat mozdonyvezetője nem tudott időben lefékezni ahhoz, hogy elkerülje a gázolást, így a juhász és a nyáj jelentős része is vonat alá került.
Elhízást okoz az klórpirifosz növényvédő szer
Először igazolták, hogy egy vegyszer az anyagcserét megváltoztatva vezet túlsúlyhoz. A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy széles körben használt rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A probléma oka az Európai Unióban 2020 eleje óta tiltott növényvédő szer, a klórpirifosz. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A Nature Communication folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben.
Most kell sokat tenni azért, hogy tavaszra ismét szép és terményben gazdag legyen a kertünk
Ahogy átléptünk a szeptemberbe, az idő – legalábbis éjszakánként – egyre hűvösebb, és bizony a kerti munkák száma is csökken. Persze senki nem dőlhet még teljesen hátra, hiszen nagy feladat áll minden hobbikertész előtt: fel kell készíteni a kertet a hidegebb hónapokra. Szeptemberben még nem sok tennivaló akad, de amiket most elvégezhetünk, nagyon fontos lépések növényeink életben tartásához. Éppen ezért sorra venni azokat a legfontosabb munkálatokat, amelyeket az ősz kezdetén mindenképp érdemes elvégezni a kertben.
Van nyertese is a klímaváltozásnak? Igen! A földimogyoró…
A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben. Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.
Parányi a pettyes szárnyú veszedelem, de szörnyen szapora, és hatalmas kárt képes okozni
Gyümölcstermő növényeink széles körét veszélyezteti a Drosophila suzukii. Ez a muslica a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a már sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Európába Ázsiából került be az apró légy. Nálunk 2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát.
Túléléstől a boldogulásig – az elválasztás utáni kihívások malacoknál
Amikor a malacok elválasztásra kerülnek, és megkezdik karrierjüket ott, ahol nevelkedni fognak, úgy tűnik, néhányuknak nehéz időszakot kell megélniük manapság. Dr. Casey Bradley sertéstakarmányozási technológiai szakértő szerint az amerikai sertéságazati szakemberek számára egy lépést hátrálni lehet a helyes irány, hogy végül 2 lépéssel előrébb jussanak. A múlt hónapban a Nemzetközi Sertéstakarmányozási Konferencián a közönség egyik kérdése nagyszerű vitát váltott ki a panelbeszélgetés résztvevőinek körében, de elgondolkodtató is volt.
Önállóan felügyeli a szóját és a gyapotot a brazil robot
A brazíliai Rio de Janeiró-i PUC kutatócsoportja olyan mezőgazdasági robotot mutatott be, amely a növények növekedési és csírázási teljesítményének feltérképezésére, valamint a kártevők azonosítására szolgál a szója- és gyapotültetvényeken. Az új prototípus mesterséges intelligenciát (AI) használ a növények megfigyelésére, képes a növények és a gyomok megkülönböztetésére, valamint a sorok közötti önálló mozgásra. A robot több hónapos munka után tavaly áprilisban került terepi tesztelésre.
Megszűnik az árukapcsolás: külön is kapható szélszabályozó a műtrágyaszórókhoz
Az Amazone gépgyártó a ZA-TS és ZG-TS tárcsás szórókra építheti az úgynevezett WindControl rendszert. A rendszer kompenzálja a szélnek a szórásképre gyakorolt hatását. A szórón lévő antenna meghatározza a szélerőt és a szélirányt. E mérések alapján a rendszer úgy állítja be a szórót, hogy szimmetrikus szórásképet tartson fenn. 2017-ben az Amazone bevezette az ArgusTwin rendszert, amelyben érzékelők figyelik, hogy a műtrágyaszemcsék hol hagyják el a szórótárcsát. Ha ez a szög nem kívánatos, a rendszer korrigálja a lehullási pontot. Ennek eredményeképpen a szóró optimalizálja a szórást.
Hirdetés