Gazdálkodás
Kiemelt hírek
Hirdetés
Kapcsolódó videók
Újdonságok a Pioneer® napraforgó-vetőmag kínálatában
A Pioneer® napraforgóvetőmag-portfólió 7-9 hibridből áll össze évről-évre, a gazdálkodói igényekre reagálva. A 2025-ös vetési szezonra 3 teljesen új hibrid áll a hazai termelők rendelkezésére, amely jelentős arány a Pioneer® hibridek számát figyelembe véve. Ezek a linolsavas P64LE280, a magas olajsavas P64HE188 és a szintén magas olajsavas P64HP630 hibridek. Mindezek említést érdemel még a P64LE185 hibrid, amely 2024-ben egy lépésben vált a legnagyobb zsákszámban értékesített Pioneer® napraforgóvá a vállalatunk értékesítési számait figyelembe véve, sikeresen váltva a méltán népszerű nagy elődöt, a P64LE25-öt.
Értelmezzük és értékeljük ki a talajvizsgálati eredményeket
Szakmai szempontból a bővített talajvizsgálat elvégzése lenne indokolt minden területen, hiszen a mikroelemek nem megfelelő mennyisége is jelentős, akár tonnában is kifejezhető hozamcsökkenést, elmaradt jövedelmet okozhat.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 93 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Prémium Kazal- és Bálatakarók 7.6 m x 12,5 m - INGYENES SZÁLLÍTÁS és 3 ÉV GARANCIA!
45 949 HUF
Kazaltakaró / Bálatakaró 9,8 m x 25 m - Ingyenes Szállítás, 3 Év Garancia
113 778 HUF
Több mint 400 hirdetés 93 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Napokon belül meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást
Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-ig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. Fontos, hogy az időpont a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének a határideje. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.
Emberre is veszélyes idegméreggel ölték meg Tura környékén a madarakat
A Tura, Galgahévíz és Hatvan közötti mezőgazdasági területeken 2021. augusztus közepén találtak madártetemeket. A közelükben rögzített húsdarabok előzetes szakértői vizsgálata megtörtént. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi toxikológiai szakértője megállapította, hogy azok az emberi szervezetre is veszélyes anyagot tartalmaznak. A laboratóriumi vizsgálatok alapján elkészült előzetes szakértői vélemény szerint a húsdarabok olyan idegméregnek tekinthető összetevőt tartalmaznak, amely különösen a madarakra jelent végzetes veszélyt, de az emberre nézve is mérgezőnek minősül.
Követtek, majd otthona udvarán vertek meg egy erdészt a fatolvajok - videóval
Az elmúlt években soha nem látott méreteket öltött az erdészek – és nem mellesleg az erdővédő civilek – elleni erőszak Romániában. Az ottani famaffia nem riad meg semmitől és senkitől, megállíthatatlanul irtja az erdőket, miközben megfélemlíti azokat, akik az útjába áll. A legújabb felháborító eset Dâmbovița megyében történt, ahol a fatolvajok hazáig követték a velük szemben fellépő erdészt. Az 5 férfi betörte a kaput, majd hosszasan ütlegelni kezdte az otthona udvarán az 53 éves erdészt. A sértettet mentő szállította kórházba, állapota stabil.
Egy igazi tápanyagbomba a földeken
Az Everris / ICL International szaktanácsadója, Rácz Gábor a prezentációjának a második részében, a talaj szerepének és fontosságának, illetve a fontosabb tápelemeknek a növényekben és a talajban betöltött szerepének taglalása után, valamint a Polysulphate ismertetését követően az ICL PKpluS® termékről osztott meg hasznos tudnivalókat.
Az Unió részlegesen engedélyezi az állati liszt takarmányban való felhasználását
Részben hatályon kívül helyezték az állati liszt takarmányhoz való hozzáadásának európai tilalmát. Az Európai Bizottság végül jóváhagyta azt a javaslatot, amely bizonyos feltételek mellett engedélyezi a feldolgozott állati fehérjék takarmányban való felhasználását. A baromfiból és rovarokból származó állati lisztet fel lehet használni a sertéstakarmányban, a sertésből és rovarokból származó állati lisztet pedig a baromfitakarmányban. A kérődzőkből származó zselatin és kollagének a nem kérődzők takarmányához is hozzáadhatók.
Komoly magyar kutatási siker a lisztharmatfertőzés azonosításában
Azonosította a búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja. A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent publikációjukban a világszerte jelentős mértékben elterjedt gomba kórokozóval fertőzött búza környezetébe kibocsátott 48 illékony vegyületet jellemezték. A GINOP-projektben működő E-orr kutatócsoport távlati célja egy, az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzor, az e-orr kifejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban.
Gyümölcs- és szőlőültetvények szüret utáni lombtrágyázása
A letermett gyümölcs és szőlő ültetvényeket fel kell készíteni a következő évi startra, különösképpen a téli és kora tavaszi fagykárok mérséklése érdekében. Az elmúlt néhány év megmutatta, hogy nem telik el év fagykár nélkül, így érdemes megteremteni azokat az alapokat, amik segíthetik az állományokat a hideg stressz tűrésére. Legjobb azonban az egész szezonban jó kondícióban tartani a növényeinket, fenológiát támogató tápanyag-utánpótlással és anyagcserét fokozó, stresszcsökkentő stimulátorokkal.
Agresszívak lettek tehenek a korzikai tengerpartokon
A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetének több tengerpartján okoznak gondot a hófehér homokon pihenő tehenek. A jószágok úgy fekszenek a türkizkék vízpart mellett, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Korábban az állatok és a turisták összhangban éltek és pihentek egymás mellett, a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozások alatt azonban az állatok teljesen elszoktak az emberek jelenlététől. Olyannyira, hogy néhány partszakaszt teljesen kisajátítottak: rátámadnak a fürdőzni vágyó személyekre.
Repceregulátorozás – a jövedelmező repcetermesztés kulcsa
A KITE Zrt. a Caryx és a Protector 240 EC termékeit ajánlja a partnerek figyelmébe - mint reguláló hatással rendelkező fungicidek – a sikeres repcetermesztés megvalósításához.
Mákja van a gazdának? Igen! Bőven van mákja…
Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet. A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt.
A ló tartásának díja megspórolható ugyan, de a költség, a felelősség mind a tulajdonosra hárul
Aki saját ló vásárlását tervezi, az elkerülhetetlenül szembesül azzal a kérdéssel, hogy hol tartsa imádott négylábúját. Szerencsés ember, aki otthonában ki tud alakítani kisebb-nagyobb területet lovának vagy lovainak, és még a takarmányt is van hol tárolnia. Másnak erre egyáltalán nincs lehetősége. Romantikus elgondolás, hogy az otthon tartott ló mellett az élet egyszerű, önfeledt szórakozásból áll, és még a bértartás díját is megspórolja az ember. Ugyanis az összes ló körüli munka a gazdára marad télen-nyáron, hóban-fagyban, ünnepnapokon és munkaszüneti napokon egyaránt. A lóhoz mindig fel kell kelni, el kell látni mindennap.
Igazi csodaszer a méhkenyér: kicsit drága, de olcsóbb a virágpornál és a méhpempőnél
Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így járulva hozzá az egészséges immunrendszer fenntartásához. Vannak azonban olyan kevéssé ismert méhészeti „melléktermékek”, amelyek még nem kerültek be a köztudatba, bár egyre többet és egyre több fórumon hallani róluk. A méhészeti ágazat valahogy túlélte a hosszan elhúzódó kora tavaszi fagyok okozta károkat, de bizonyos mézfajták nagyon megsínylették az időjárást, így alig van belőlük országosan, ezért pedig nagyon megemelkedtek az árak. Így járt az akác-, a hárs-, de a repceméz sem idén döntött csúcsot, ami a mennyiséget illeti, mert a minőségre szerencsére nem lehet panasz.
Krízishelyzetben a zöldborsó – és vele a csemegekukorica
A FarmerExpo kiállításon rendezett Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián alaposan körbejárták a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésének és feldolgozásának problémáit. A zöldborsót igen hátrányosan érinti az éghajlatváltozás, évek óta csökken a termőterülete. Két oldalról van satuban az ágazat: az alapanyag-termelés kockázatát a termesztők viselik, a piacok viszont nem ismerik el az emelkedő költségeket. Minden érintettet meghívtak a szervezők, a FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és a Környezetgazdálkodási Kar, valamint a V-Trade Kft. A téma időszerűségét mutatja, milyen sok hozzászólás érkezett az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetés során. Feldolgozók, termesztők és integrátorok járták körül a témát, megegyezve abban, hogy ha nem sikerül megoldást találni, termesztők és feldolgozók együtt esnek a verembe.
Túl nagy árat kell fizetnünk a Zöld Megállapodásért
Magyarország és a hozzá hasonlóan pesszimistán vélekedő uniós tagországok igazát látszik igazolni egy friss hatástanulmány. Azt vizsgálták, vajon milyen hatással járhat a bevezetni tervezett uniós politika, az úgynevezett Zöld Megállapodás (Green Deal)? Az Európai Bizottság a Green Dealhez készíttetett hatásvizsgálata szerint az agrárium károsanyag-kibocsátása harmadával sem kisebbedne 2030-ra – 20-35 százalékos szén-dioxid-mérséklést feltételeznek –, az elért csökkenés körülbelül fele pedig a világ más tájain jelenne meg. Ráadásul az öreg kontinensen előállított élelmiszer mennyisége csökken, míg az árak 50-80%-kal is emelkedhetnek.
Hogy fizet járulékot a rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő?
Mi a teendő adózási szempontból, ha egy 60 éves férfi őstermelő rokkantsági ellátásban is részesül, korábban is őstermelő volt és katás vállalkozóként is tevékenykedett? Hogyan és milyen rendszerességgel kell megfizetni a járulékokat? Bejelenteni a T1041 nyomtatványon kell? Vonatkozik rá a megszerzett és a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő összege maximum 20 éves időtartam, ha 2006-tól megváltozott munkaképességű ellátásban. Ebből a tavalyi évig rehabilitációs ellátásban, utána rokkantsági ellátásban részesült. A szakértő válaszolt.
Drónos permetezés Szarvason, új New Holland traktor, burgonyabogár szedő gép - itt a szeptemberi gépes hírösszefoglaló
Augusztusban is több cikkünkben számoltunk be a mezőgazdasági gépek és technológia témák híreiről. Ezekben szó volt a szarvasi drónos permetezésről, az autóipar és a precíziós mezőgazdasági megoldások kapcsolatáról, a burgonyabogár begyűjtésére kifejlesztett gépről, valamint az olcsó traktorhoz jutás lehetőségéről is. Fontos újdonság, hogy a New Holland bemutatta a T7 Heavy Duty modellt és megírtuk, miért és mire jó a munkaquad a gazdáknak. Itt a szeptemberi mezőgazdasági gépek hírösszefoglaló, jó olvasást kívánunk!
Bukták a 400 hektár szóját két magyar megyében: megsemmisítették a GMO-szennyezett vetőmagból kelt állományt
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumi vizsgálata GMO-szennyezettséget állapított meg két szójavetőmagtételből származó mintában. A pozitív eredmény alapján a hatóság eljárást kezdeményezett a vetőmag előállítójával szemben. Továbbá kötelezte a vetőmagot felhasználó termelőket az abból sarjadó növényi kultúra megsemmisítésére. A vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a GMO-szennyezett vetőmagtételeket Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben, mintegy 400 hektáron vetették el a termelők.
Nyolc lézer hőjével irtja a gyomot a Carbon Robotics „traktorja”
A Carbon Robotics Autonomous Weeder robot nyolc nagy teljesítményű lézert használ a gyomok kezelésére. A robot körülbelül ugyanolyan méretű és súlyú, mint egy közepes méretű traktor. Bár a Carbon Roboticsot csak 3 évvel ezelőtt, 2018-ban alapították, az induló vállalkozás nemrégiben már a harmadik generációs robotját mutatta be. Az Autonomous Weeder egy gyomirtó robot, amelyet speciálisan növénytermesztő gazdaságok számára terveztek.
Hirdetés