Időjárás

Szépen fejlődik a repce és a korai vetésű gabona

November első hetében is folytatódott az enyhe, fagymentes időjárás, ugyanakkor csapadék is hullott, valamint a gyakran ködös, párás időben sokfelé ködszitálás is nedvesen tartotta a talajokat. Így az októberben már száraz körülmények között vetett búza állományok erősödhettek, egységesedtek, viszont az enyhe, nedves időjárás a kórokozók számára is nagyon kedvező körülményeket teremtett. Számottevő változásra a következő napokban sincs kilátás, jelentősebb lehűlés a jövő hétközepe előtt nem valószínű.

A forró nyarunkat az eddigi legmelegebb október követte

Azt követően, hogy az idei nyárt a legmelegebb volt Európa történetében, a múlt hónap volt az eddigi legmelegebb október a kontinensen, a felszíni levegőhőmérséklet 1,92 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszakban mért átlagos hőfokot - közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus kedden. Mindennek meg is lett az "eredménye", mert alföldjeink talajaiban máris jelentős nedvességhiány alakult ki.

Érdemi csapadék nélkül, ködös, felhős napok jönnek

Hétfőn északnyugat felől front érkezik, amely főleg a Dunántúlon felszakítja a felhőzetet, mögötte pár, az Alpokalján több órára kisüt a nap. Az ország délkeleti felén azonban egész nap kitart a borult, párás, helyenként tartósabban ködös idő. A borult, párás részeken szitálás, északnyugaton kisebb eső is lehet. A naplementét követően gyors ütemben növekszik a ködhajlam. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 9 és 15 fok között alakul, a Nyugat-Dunántúlon számíthatunk a magasabb értékekre. Késő estére 4 és 10 fok közé csökken a hőmérséklet.

Védettséget élvező mérges pókok jelentek meg több helyen is az országban

A napokban kelt szárnyra a hír, hogy Tarnazsadányt ismeretlen pókok lepték el. A falu önkormányzata Facebook-oldalán hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a település közepén lévő tó környezetében furcsa pókok jelentek meg, amelyek az udvarokra, de még egyes lakóházakba is beköltöztek, csípésük pedig a darázséhoz hasonló, ráadásul mérgező. Egy olvasó hasonló pókot talált a helytől több mint 100 kilométerre.

Igazi őszi idő várható a hét második felében, csapadék és fagy nélkül

Szerdán délelőtt északnyugat felől csökken a felhőzet, és a keleti, északkeleti megyék kivételével - ahol borult, párás marad az idő - többórás napsütés valószínű. Délután nyugat felől magasszintű felhőzet érkezik. Gyenge eső, záporeső a nap első felében elsősorban a Dunántúl északi tájain és az Északi-középhegység térségében helyenként előfordulhat. Az északnyugati szél az Észak-Dunántúlon és a középső országrészben átmenetileg megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet az ország nagyobb részén 18 és 21, az északkeleti, keleti megyékben 13 és 17 fok között alakul. Késő este 8 és 13 fok közé hűl le a levegő.

Mindent beborítanak a lehullott levelek. Így lehet a legkönnyebben megszabadulni tőlük

Nagy fejtörést tud okozni a lehulló falevelek eltakarítása kertünkből. Sokan a legegyszerűbb utat választják, elégetik vagy bezsákolják. Pedig a lombtakarítás nem kellene, hogy problémát okozzon, számos ötlet született a hasznosításra! Mivel minden fa levele sajátos, így vannak köztük nehezen komposztálható, hosszú lebomlási idejű levelek, de fontos megjegyezni, hogy minden levél hasznosítható.

Homár, libamáj vagy szarvasgomba társaságában tálalják a „szegény ember burgonyáját”

Miért mond többet a terméshozamról a talajnedvesség, mint a csapadék mennyisége?

Nyilvánvaló, hogy a víz kritikus fontosságú a növénytermesztés szempontjából. A talajnedvességet használó modellek a tudósok szerint 30%-120%-kal nagyobb mértékben magyarázzák meg a terméshozamok eltéréseit a különböző kultúrákban, mint a csapadékra támaszkodó modellek. Jonathan Proctor évek óta próbálja megmagyarázni, hogy miért nem jelenik meg a víz fontossága a terméshozamok statisztikai modelljeiben.

Már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok, őszre sem várható javulás

tótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: „rendkívüli körülmények alakultak ki a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben az idei súlyos aszály, valamint az orosz-ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt.”

Az évszakhoz képest melegebb idő várható

Pénteken napközben ritkul a köd, fokozatosan feloszlik, a rétegfelhőzet kiterjedése csökken, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, de az Északi-középhegység, valamint az Alföld nagyobb részén tartósan borult, párás marad az idő. Számottevő csapadék nem lesz, legfeljebb jelentéktelen szitálás fordulhat elő. A változó irányú szél az ország nagy részén gyenge marad, ugyanakkor a Dunántúl északi felén a délire forduló szelet időnként élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a derült tájakon 20 fok közelében, míg a tartósan borult területeken 15 fok alatt marad. Késő este 9 és 15 fok közé csökken a hőmérséklet.

Közeleg a tél, itt az ideje a teleltetésnek

A hajnali pár fokok már jelzik a tél közeledtét, ezért érdemes felkészülni a növényeink védelmére. Október végén, de legkésőbb a fagyos éjszakák beköszönte előtt érdemes már elkezdeni a cserepes növényeink, virágaink költöztetését a kertből, teraszról. A teleltetést nem érdemes elkapkodni. Minél tovább maradnak kint a növények a szabadban, annál ellenállóbbak lesznek, és annál sikeresebben áttelelnek.

Több, mint 3 hónapig kellett üzemeltetni a jégkármérséklő rendszer generátorait

A NAK által kiépített rendszernek az idei volt az ötödik üzemelési éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

A korábbi csapadékos időszak után újra száradásnak indultak a talajok

Az elmúlt napokban folytatódott a száraz és enyhe időjárás, mely továbbra is kedvező körülményeket teremtett a mezőgazdasági munkákhoz. A repce fejlődéséhez és a búza vetés előtti magágyának készítéséhez a talaj is kellően nedves. Viszont a már elvetett búza keléséhez igen jól jönne egy áztató eső, hiszen a mozgatott talaj felső néhány centiméteres rétege már kiszáradt a csaknem három hete tartó száraz idő után. A folytatásban a péntek a keleti országrészre többfelé hoz fagyot, a szombat sokfelé ígér egy kis locsolást, majd a jövő hét enyhe és többnyire száraz időt mutat.

A fagyok után hétvégén 20 Celsius fok fölé melegszik az idő

Pénteken eleinte fátyolfelhős idő várható szűrt napsütéssel, de egyre több helyen átmeneti időszakokra meg is vastagszik a felhőtakaró. Csapadék nem várható. A déli, délkeleti szelet többfelé kísérik élénk, az Észak-Dunántúlon időnként erős lökések, de északkeleten végig mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 12 és 19 fok között várható, de északkeleten ennél pár fokkal hűvösebb is lehet. Késő estére 7 és 17 fok közé hűl le a levegő.

Egymásra rakva termesztik a salátát

Egy vertikális gazdaság tulajdonosa szerint a termények iránti kereslet „az egekbe szökött”, miután az időjárási körülmények befolyásolták a betakarítást. A száraz időjárás miatt az eveshami vertikális gazdaság terménykereslete megugrott. Joe Pilade Eveshamben vezeti a Valefrescót, ahol a salátát ellenőrzött környezetben egymásra rakva termesztik.

A hét második felétől érkeznek az éjjeli mínuszok

Pénteken sok napsütésben lesz részünk, majd a nap második felében nyugat felől fátyolfelhőzet kezd ránk húzódni. Csapadék nem várható. Többfelé élénk, néhol erős lökések kísérhetik a keleti, délkeleti szelet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +4 fok között alakul, de a fagyzugos, derült, szélvédett részeken hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 14 fok között valószínű.

Szántsunk vagy váltsunk? Kíméljük talajainkat!

Talajaink védelme egyben a jövő egyik záloga is. Nem hiába fókuszálnak az új KAP célkitűzései is arra, hogy a társadalmi szereplők mellett a gazdálkodóknak is egyre inkább olyan agrotechnikákat, praktikákat célszerű alkalmazniuk, elsajátítaniuk, amelyek által termőföldjeink talajállapotát megőrzik, javítják, illetve a már leromlott állapotot valamely módon fokozatosan regenerálják.

Az állattenyésztés éghajlati lábnyoma – a csökkentés módjai

A gazdálkodóknak fel kell ismerniük az állattenyésztés éghajlati lábnyomát, elkerülendő, hogy az üvegházhatású gázok legnagyobb termelőjévé váljanak. Jelenleg az állattenyésztés az összes emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-áért felelős. Ennek 44%-át az enterális erjesztés, 41%-át a takarmányozás, 10%-át a trágyakezelés, 5%-át pedig az energiafogyasztás teszi ki.