Szántóföldi növény
Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!
A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 92 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 92 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ha ott a parlagfű, keresztet vethet a támogatásra
A parlagfűvel szennyezett területeket kizárják az agrártámogatásból, ha a támogatási szerv tudomására jut a nem megengedett mértékű fertőzöttség, például a helyszíni ellenőrzések során - közölte Nagy István agrárminiszter.
A magyar gabona jól jöhet ki az európai aszályból
Növelheti a magyar gabonaexport nagyságát, hogy erősödött a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt a hőség és aszály okozta terméskiesés miatt. Magyarországon a szélsőséges időjárás miatt tavalyhoz képest a szántóföldi növényekből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesést jelent.
Felugrott a dohány az arany mögé az exportcikkek közé
Rekordnagyságú az idei dohánytermés Zimbabwében; kezd magára találni a mezőgazdaság. A szektort korábban tönkretették a sokszor erőszakos és kárpótlás nélküli földkisajátítások. A kormányzat ugyanis 2000-ben az addigi termelők földjeit a helyieknek adta, akiknek egy része viszont nem értett a gazdálkodáshoz. Ez nagy gondokat jelentett, összeomlott az agrárium. Így a dohány termesztése is.
Sok a halálos áldozat a földért és a vízért vívott harcban
Túl nagy árat fizetnek Nigériában a vízért és a földekért folyó mezőgazdasági küzdelemben. A gazdálkodók között dúló harcban idén már többen haltak meg, mint az iszlamista Boko Haram támadásaiban. A mezőgazdasági erőforrások miatt kialakult konfliktusokban az év első felében 1300 nigériai lakos halt meg, míg a terrorszervezet cselekményei nagyjából 250 áldozatot követeltek.
Az új varázsszó: fenntartható intenzifikáció
Jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent mezőgazdasági művelésbe vont területek folyamatos növekedése. Amennyiben a jelenlegi folyamatok továbbra is így mennek tovább, 2050-re a világ szántók területe hozzávetőleg 70 millió hektárral fog nőni. Mindezt pedig az erdős területek rovására teszik. Akad azonban megoldás: a fenntartható intenzifikáció.
Új kukoricafajták az RAGT kínálatában
Az RAGT jövő évtől jelentős frissítést hajt végre kukorica termékpalettájában. Már láthatók az utak mentén, a fajtasorokban azok az új nemesítésű hibridek, melyek idén ősztől elérhetők lesznek a kereskedelmi forgalomban is.
Ilyen volt az országos parlagfűhelyzet július végén
Nagyon változatos képet mutat az országban a parlagfű fejlettségi állapota. A parlagfű leginkább a kapás növényekkel elvetett táblák szegélyében, táblaszéleken, sikertelenül gyomirtott, vagy gyomirtási hibával érintett táblákon, táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon fordul elő. A parlagfüvek döntő többsége a 4 levelestől a 170 cm-es nagyságig fordul elő. A legfejlettebb egyedek már 180-200 cm-esek. A generatív állapotban lévő parlagfű növények aránya meghaladja a vegetatív állapotban lévőkét, a hajtások csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a fővirágzati tengely többnyire 0,5-20 cm hosszú).
A román termőföld nagy része külföldiek és nagybirtokosok kezében van
Nehéz a kis- és közepes gazdálkodók élete és földhöz jutása Romániában. Sok ottani termőföld került furcsa úton a külföldiek kezébe. Az Ecoruralis és a Transnational Institute jelentéseiből kiderült, hogy milyen hátrányai lehetnek a romániai földkoncentrációnak, és hogy van-e környezetbarát agrárpolitika. A Transindex.ro portál írta meg bővebben a román termőföld helyzetét.
Csúszásban voltak, ezért kivitték a városiakat is a földekre dolgozni
Véget ért a rizsültetés Észak-Koreában. A Daily NK hírügynökség beszámolója szerint a városiakat is kivezényelték a legfontosabb termőföldekre. A rizstermesztés azért kulcsfontosságú, mert az élelmiszerellátás alapelemének számít az ázsiai országban. A tervet végül egy kis külsős segítséggel sikerült teljesíteni.
Fokozott figyelmet igényel a gazdálkodás nitrátérzékeny területen
A nitrát túlterhelés hatásait felismerve az Európai Unió Tanácsa a szennyezések elkerülése érdekében létrehozta a minden tagállamra kötelezően kiterjedő Nitrát Irányelvet (91/676/EK). Az Irányelv betartása Magyarországnak is kötelező, ezért hazánkban megalkották a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményrendszerét, amelyet a nitrátérzékeny területeken kell teljesíteni. Hogyan járjon el és mire figyeljen, ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik?
Milyen a jó gabona nedvességmérő szerkezet?
Az egyik legfontosabb teendő az aratás megfelelő időpontjának meghatározása. Ha túl korán aratna, a gabona még nedves, éretlen lehet. Ez károkat okozhat, a felvásárlási értéket is csökkentheti, a későbbi szárítás pedig többletköltségeket eredményez. Ha túl későn arat, az minőségromlást jelenthet, illetve a vadkárok kockázata is magasabb. Ezért nagyon fontos az aratás legmegfelelőbb időpontjának a kiválasztása, amihez egy jó gabona nedvességmérő kell.
Mikor érdemes eladni a repcemagot?
Elérheti a 3-3,1 tonnát hektáronként Magyarországon a repcetermés, az átlaghozam hasonló lesz a tavalyihoz. Európa északi, nagy repcetermő területein viszont aszály pusztított, ami a vártnál magasabb szintre növelte az árakat. Meddig érdemes várni a szabadpiaci értékesítéssel a repcemagot illetően?
Itthonra jobb a hazai búzafajta a termesztéshez
A nemesített búzafajtákkal szemben nagy a gazdák elvárása: legyen bőtermő, kiváló minőségű, ellenálló a különböző betegségekkel szemben, a termesztése pedig olcsó. De ilyen fajta nincs a piacon. A búzáról tartottak tanácskozást a gyulai Steigervald-tanyán. A hazai búzafajta sok esetben jobb, mint a külföldi.
Rossz művelés és éhség fenyegeti a Földet
A legnagyobb fenyegetést a Föld és a rajta élő fajok számára a mezőgazdaság jelenti. A gazdák egyre csak növelik a megművelés alá vont területeket. A rossz művelés következtében pedig ijesztő mértékben szűnnek meg a természetes élőhelyek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint, ha a trend folytatódik, akkor 2050-re a világ művelés alá vont földterületének nagysága mintegy 70 millió hektárral fog nőni. Az új mezőgazdasági területek jó része pedig olyan helyen jön majd létre, amelyet most erdő borít.
Kellenek-e a köztes növények, miért jó a korszerű másodvetés?
Főleg a területek teljes hasznosítása miatt vetik a másodvetésű növényeket. Ezek lehetnek akár zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszakai között fedik a területet. Ha pedig gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kihasználhatjuk. Miben segíthet még a korszerű másodvetés?
Keveseknek jó üzlet a mezőgazdaság
Eltérőek a vélemények a hazai agráriumról. Egyesek szerint romokban hever a magyar mezőgazdaság, ráadásul a rendszerváltás óta elvesztegetett három évtized alatt behozhatatlan hátrányba került a külföldi versenytársakhoz képest. Más gazdák viszont azt mondják: egyre jobb a helyzet, és a föld vonzó megélhetési lehetőséget nyújt az egész családjuknak. De hogy néz ki ez valójában? Mi a nyereséges mezőgazdaság titka?
Hasonló gondokkal küzd a bolgár szója, mint a magyar - érdemes figyelni
Hazánkhoz hasonlóan Bulgáriában is hidegen indult az április, amit másfél hónapos forró aszály követett. Ennek ellenére a korai betakarítású repce viszonylag jól megúszta a kedvezőtlen időjárást. A júniusi esőzések miatt a bolgár szója betakarítása is késett az átlaghoz képest. A végleges átlaghozamok a magyarhoz hasonlóan alakultak: 2,8 tonna mag jött le egy hektárról.
A talajpusztulás okozhatja az igazán nagy migrációt
Közzétette az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását. A tanulmány szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira. Sivatagosodnak a talajok, 2050-re a világ termőtalajainak közel 90 százaléka lesz érintett. Ekkorra a szűkös talajerőforrások okozta problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják a lakóhelyüket.
Hirdetés