Szántóföldi növény
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
„Olyan kék a szeme, mint a júliusi égbolt, és olyan a haja, mint az érett búzakalász” Avagy: aratás egykor…
Perzselő, álmosító hőség telepedett a falura, csak a templom előtt megforduló busz verte fel a csendet meg a port. Két férfi vágott át a kis parkon és nyitott be az ivó ajtaján. Bent áldott hűvösség fogadta őket, a plafonon lustán nyikorgott a ventilátor. A pult mögött álló tulajdonos csodálkozva nézett a vendégekre. Dél már ugyan jócskán elmúlt, de a forgalom csak estefelé indul. Akkor térnek be a városból érkezők meg a határban dolgozók is egy pohár fröccsre, korsó hideg sörre. Olyankor már nem sietnek, elbeszélgetnek a világ dolgairól.
Tartsa fenn a terméshozamot a talajművelés nélküli termesztéssel – csökkentve a gyomirtó szerek használatát
A Penn State kutatóinak új tanulmánya szerint a talajművelés nélküli termelést alkalmazó gazdálkodók csökkenthetik a gyomirtó szerek használatát, és mégis fenntarthatják a terméshozamot az integrált gyomirtási módszerek alkalmazásával. Amikor a gazdálkodók már nem használnak talajművelést a gyomok növekedésének megzavarására, akkor jellemzően több gyomirtószert használnak a gyomok ellen – mondja a tanulmány vezető szerzője, Heather Karsten, a Penn State Egyetem növénytermesztési/ökológiai docense.
Az „év magyar mezőgépe” díjjal jutalmazták a növénytáplálás új hazai eszközét
Idén a Bábolnai Gazdanapok nyitónapján ünnepélyes keretek között, immár kilencedik alkalommal adták át „Az év magyar mezőgépe” innovációs díjat. Ezt a kitüntetést a hazai mezőgazdaságigép-gyártók termékfejlesztési eredményeinek szakmai és erkölcsi elismerésére, az innovációs tevékenységük ösztönzésére, valamint a korszerű magyar gyártmányok iránti vevői bizalom növelésé céljából alapította 2012-ben a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya és a mezőgazdasági szaklapokat kiadó Magyar Mezőgazdaság Kft. A szakmai zsűri munkájában az egyetemek, a gyakorlati élet és a szaksajtó ismert képviselői közül dr. Hajdú József c. egyetemi docens, dr. Kelemen Zsolt szakértő, dr. Bense László, a MATE Műszaki Intézet docense, Hatala László és Farkas Imre szakírók, Antos Gábor, a GTE Mezőgépipari Szakosztály társelnöke és dr. Jóri J. István, a BME professzor emeritusa – mint a zsűri elnöke – vett részt.
Az okos gazda helyet csinál a ciroknak a vetésforgóban
Igazi kuriózummal szolgál idén a Bábolnai Gazdanapok fajtabemutatója, ahol a kukoricák mellett két nemesítőház cirokhibridjei is megtekinthetők. A kísérletet szervező IKR Agrár szakemberei és a fajtatulajdonosok ezzel szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet a növényben rejlő lehetőségekre.
Komoly drágulás a magyar terménypiacon: jelentősen nőtt a búza, a kukorica, a repce, a napraforgó és a szója ára is
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 78,2 ezer forint/tonna (+44 százalék), a takarmánybúzáé 75,1 ezer forint/tonna (+43 százalék), a takarmánykukoricáé 79,8 ezer forint/tonna (+74 százalék) volt szeptember első hetében. Ezzel egy időben a repcemag termelői ára 196,6 ezer forint/tonna (+53 százalék), az ipari napraforgómagé (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) 145,4 ezer forint/tonna (+24 százalék) volt. A full-fat szóját (33 százalék fehérje-, 12 százalék olaj- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 173,8 ezer forint/tonna (+22 százalék) áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor.
A precíziós gazdálkodás következő szintjét a precíziós öntözőrendszer jelenti – ez a Lindsay Precision VRI
„A szemünk előtt alakult át a világ, mióta 2005-ben a férjem mellett belefogtam a gazdálkodásba. Változtak a termény- és az inputanyagárak, de talán ennél fontosabb, hogy az éghajlat is. A precíziós gazdálkodási technológia nagy segítség számunkra ahhoz, hogy az értékes inputanyagokat, amilyen a trágya, a mész, vagy épp a víz is, minél célszerűbben használjuk. Az inputanyag pazarlás ugyanis olyan felesleges költségekkel, környezetterheléssel jár együtt, amit mindenki szeretne elkerülni. Ezt rendszerként 2014 óta fejlesztjük, ennek egy fontos állomása új Lindsay öntözőgépünk, ami ezt hatékonyan tudja támogatni, hála az akár fúvókaszintű szakaszolásnak.” A Hollandiából hazánkba költözött Arina van Schaik szerint más előnyökkel is kezdhetnénk az AGROTEC Magyarország Öntözési Üzletágával beüzemelt csúcstechnológiájú öntözőberendezés bemutatását. De az automatizált működés nagy területen, a kényelmes szoftveres irányítás kevésbé beszédes, mint az, hogy az eszközzel teljesen új lehetőségek teremtődnek a gazdálkodásban.
Megfőzve lefőzi a távol-keletieket is: aki kóstolta a magyar rizst, ezt eszi
Mondani is kár, hogy a rizs az egyik legősibb kultúrnövényünk, a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk. Bármilyen hihetetlen, Magyarország is a nagy rizstermelő országok közé tartozik, mi vagyunk az északi határ Európában, ahol még jól érzi magát ez a kultúrnövény. A KSH adatai szerint a hazai rizsfogyasztás évről-évre folyamatosan nő. 2014-ben az egy főre jutó mennyiség még 4,1 kg volt, azóta fokozatosan, évről évre egyre többet eszünk, 2019-ben ez a mérőszám már 6,3 kg lett. Összehasonlításként azonban még messze kevesebb rizst fogyasztunk, mint például burgonyát (58 kg), a búzalisztről nem is beszélve (évente 85,6 kg lisztet használunk el.)
Talajművelés nélküli termesztéssel is fenntartható a terméshozam – csökkentve a gyomirtó szerek használatát
Mivel Pennsylvaniában az agronómiai kultúrák több mint 65%-a talajművelés nélküli termesztés alatt áll, a gyomirtó szereknek ellenálló gyomok terjednek, csökkentik a terméshozamot, és nagyon nehezen ellenőrizhetők. Eddig ez volt a helyzet. Ugyanakkor a szántás nélküli termelést alkalmazó gazdálkodók csökkenthetik a gyomirtószer-használatot, és mégis fenntarthatják a terméshozamot, ha integrált gyomirtási módszereket alkalmaznak – derül ki a Penn State kutatóinak új tanulmányából.
Pontos® – az őszi búza és az őszi árpa új őszi gyomirtó szere
2021. őszétől egy új készítménnyel bővül a felhasználható termékek köre, mely Pontos® néven kerül forgalomba. A készítmény őszi búzában (durum és tönköly is) és őszi árpában kap felhasználási engedélyt pre és korai posztemergens felhasználási lehetőséggel.
A kutatások szerint a vegyes kultúrák nagyobb terméshozamot eredményeznek
Az ETH Zürich kutatási projektje szerint a vegyes kultúrák nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Az optimalizált vetőmagokkal és a megfelelő gépek alkalmazásával a kutatók úgy vélik, hogy a vegyes kultúrák a jövő valódi lehetőségét jelentik a gazdák számára. Az ETH Zürich professzora, Christian Schöb által vezetett kutatócsoport kimutatta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a vegyes kultúrák valóban sokkal nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Tanulmányukat a Nature Plants című folyóiratban tették közzé a közelmúltban.
Az uniós műtrágya-importvámok eltörlését követelik az európai gazdálkodók és termelőszövetkezetek
Az Európai Gazdálkodók (COPA) és Európai Termelőszövetkezetek (COGECA) Egyesülete a műtrágyákra korábban bevezetett antidömping célú uniós vámtételek eltörlését követeli az Európai Bizottságtól. A termelők szerint ugyanis ez az alapvető oka a magas európai műtrágyaáraknak. A COPA-COGECA észrevétele az, hogy az importvám bevezetéséhez referenciául szolgáló 2017/2018-as piaci évhez képest több műtrágya ára is megduplázódott, 2020. augusztusához képest pedig 30 százalék körüli mértékben emelkedett.
„Elfáradnak a malmok”, és abbahagyják a felvásárlást – fordulat várható a gabonapiacon
Meddig tarthat a gabonaárak szárnyalása? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a termelőknek, ha azon gondolkodnak, hogy tároljanak vagy eladjanak inkább? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettek a Bábolnai Gazdanapok gabonapiaci kerekasztalához meghívott szakemberek, termelők és feldolgozók – Vámosi Gábor, a CornMill Hungary Kft. igazgatója, Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, a Kukorica Kör Egyesület képviselője, valamint Varga István, a Varga-Farm Kft. ügyvezető tulajdonosa.
Háromszor annyiba kerül most a magyar termőföld, mint tíz évvel ezelőtt
Aki tíz éve tehette, és termőföldbe fektette a pénzét, nagyon jól járt. Az azóta megélt válságok sem nagyon hatottak a földpiacra, így szinte megállíthatatlannak tűnik az árnövekedés. 2009 óta akár háromszoros is lehet a drágulás. Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termőföldárakkal kapcsolatos hivatalos számai – igaz, ezekben nincs benne az idei és a tavalyi év. Ugyanakkor magukért beszélnek a 2019-cel záródó tízéves időszak történései.
Változik a klíma, változtatni kell a tápanyagpótlás technológiáján is
A csapadékhiány és a magas inputárak miatt elodázzák a döntéseket a magyar gazdálkodók, így csúszásban vannak az őszi vetési munkálatok. Az input anyag, vetőmag beszerzések késleltetése miatt félő hogy a kereslet egy időben jelenik majd meg a piacon, ami ellátási problémákhoz vezethet. Mindezen problémákról, valamint az aszályhelyzet okozta nehézségek megoldásáról Vázsonyi Lászlóval a VulcanAgro Kft. fejlesztőmérnökével beszélgettünk.
Van nyertese is a klímaváltozásnak? Igen! A földimogyoró…
A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben. Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.
Önállóan felügyeli a szóját és a gyapotot a brazil robot
A brazíliai Rio de Janeiró-i PUC kutatócsoportja olyan mezőgazdasági robotot mutatott be, amely a növények növekedési és csírázási teljesítményének feltérképezésére, valamint a kártevők azonosítására szolgál a szója- és gyapotültetvényeken. Az új prototípus mesterséges intelligenciát (AI) használ a növények megfigyelésére, képes a növények és a gyomok megkülönböztetésére, valamint a sorok közötti önálló mozgásra. A robot több hónapos munka után tavaly áprilisban került terepi tesztelésre.
Megszűnik az árukapcsolás: külön is kapható szélszabályozó a műtrágyaszórókhoz
Az Amazone gépgyártó a ZA-TS és ZG-TS tárcsás szórókra építheti az úgynevezett WindControl rendszert. A rendszer kompenzálja a szélnek a szórásképre gyakorolt hatását. A szórón lévő antenna meghatározza a szélerőt és a szélirányt. E mérések alapján a rendszer úgy állítja be a szórót, hogy szimmetrikus szórásképet tartson fenn. 2017-ben az Amazone bevezette az ArgusTwin rendszert, amelyben érzékelők figyelik, hogy a műtrágyaszemcsék hol hagyják el a szórótárcsát. Ha ez a szög nem kívánatos, a rendszer korrigálja a lehullási pontot. Ennek eredményeképpen a szóró optimalizálja a szórást.
Egy igazi tápanyagbomba a földeken
Az Everris / ICL International szaktanácsadója, Rácz Gábor a prezentációjának a második részében, a talaj szerepének és fontosságának, illetve a fontosabb tápelemeknek a növényekben és a talajban betöltött szerepének taglalása után, valamint a Polysulphate ismertetését követően az ICL PKpluS® termékről osztott meg hasznos tudnivalókat.
Hirdetés