Zöldség-gyümölcs
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 87 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 87 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Sokak számára újdonság, pedig Magyarországon őshonos a húsos som
A húsos som a somfélék családjába tartozó, főképp Európa középső és déli részén, így a Kárpát-medencében is elterjedt vadgyümölcs. Magyarországon az erdők cserjeszintjében a szárazságot is elviseli, nagyon nagy a tűrőképessége, igen hosszú életű bokor vagy kis fa. Több országban is nemesítettek somfajtákat. Ez a régen ismert és elterjedt növény a mai Magyarországon szinte ismeretlen gyümölcsnek számít, főképpen a városi, nem természetjáró embereknek. Túlzás nélkül állítható, hogy a banán, a narancs, a kivi ismertebb, mint az őshonos som! Pedig a húsos som (Cornus mas) a sokrétű „szupernövények” sorát gazdagítja.
Krízishelyzetben a zöldborsó – és vele a csemegekukorica
A FarmerExpo kiállításon rendezett Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencián alaposan körbejárták a zöldborsó és a csemegekukorica termesztésének és feldolgozásának problémáit. A zöldborsót igen hátrányosan érinti az éghajlatváltozás, évek óta csökken a termőterülete. Két oldalról van satuban az ágazat: az alapanyag-termelés kockázatát a termesztők viselik, a piacok viszont nem ismerik el az emelkedő költségeket. Minden érintettet meghívtak a szervezők, a FruitVeB Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és a Környezetgazdálkodási Kar, valamint a V-Trade Kft. A téma időszerűségét mutatja, milyen sok hozzászólás érkezett az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetés során. Feldolgozók, termesztők és integrátorok járták körül a témát, megegyezve abban, hogy ha nem sikerül megoldást találni, termesztők és feldolgozók együtt esnek a verembe.
Összefoglalta a Nébih az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeit
Az engedélyes üzem tevékenységét a növénytermesztési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az üzem a szaporítóanyagokról nyilvántartást vezet, megjelöli a tevékenységének a palánták minőségére hatással bíró kritikus pontjait. Biztosítja a palánták nyomon követhetőségét és a növény-egészségügyi követelmények betartását. Az üzem évente megküldi a Nébih részére az Éves bejelentőlapot és a Zöldségpalánta leltárt, valamint az értékesített palántákat szaporítóanyag-kísérő okmánnyal látja el.
Gondban a magyar szamóca: az ágazat jövőjét kockáztatják a termelők
Fontos gyümölcskultúra a szamóca, növekszik a jelentősége a gyümölcsfajták között. A bogyós gyümölcsnek hazai termelésből származó, bővülő, fajtaválasztékban is fejlődő kínálatával találkozhatnak a fogyasztók, a szaporítás terén sajnos sok a probléma. Évről évre növekszik az illegális szamócaszaporítások aránya. A Nébih és a területileg illetékes kormányhivatalok tapasztalatai szerint egyre többen feledkeznek meg arról, hogy a szamóca szaporítására, szaporítóanyagainak forgalmazására is vonatkoznak egyrészt a többi gyümölcsfajra is érvényes ágazati szakmai jogszabályok.
Iparialma-célültetvények létesítését szorgalmazzák a lengyel szakértők
A Lengyel Gyümölcslé-termelők Országos Szövetsége (KUPS) nemrégiben új iparialma-célültetvények létesítését javasolta, amelyeket kifejezetten almalégyártásra alkalmas fajtákkal ültetnének be. Az úgynevezett ipari célültetvények létrehozása Julian Pawlak, a KUPS elnöke szerint nagyon racionális projekt, mert Lengyelország az almatermesztés európai nagyhatalma. Évente átlagosan 3,5 millió tonna almát termelnek, bár vannak olyan évek, amikor ez a szám megközelíti az 5 millió tonnát.
Kevés a konténer, drágult a szállítás és megjött a delta vírusváltozat, ezért is akadozik a kínai fokhagymaexport
A 2021-es év első 5 hónapjában Kína 635 ezer tonna friss és szárított fokhagymát exportált, ami 20 százalékkal marad el az előző év adatától. A visszaesés oka a rendelkezésre álló konténerek hiánya, a tengeri szállítási díjak jelentős drágulása, illetve a koronavírus-járvány miatti kikötőlezárások és késedelmek voltak. Magyarország évi 1000 tonna körüli mennyiségben importál fokhagymát, melynek 40-50 százaléka holland közvetítéssel hazánkba érkező kínai áru.
Lehet sárga, rózsaszín, lila, fehér és akár fekete is – mindegyik érett paradicsom!
Valószínűleg az első paradicsom a mai Peru területéről származik, itt a „vad” növény még mindig megtalálható az Andokban. Mire az európai hódítók megérkeztek, már széles körben elterjedt a termesztése. Nem vitás, hogy a paradicsom rendkívül előnyös beltartalmi tulajdonságai és kitűnő íze miatt a világ egyik legkedveltebb élelmiszernövénye. Úgy gondolnánk, nagyon sokat tudunk is róla. Vélhetően azonban még a téma szakértői számára is tartogat meglepetéseket a következő, igen érdekes összeállítás.
Hatalmas elismerés: uniós oltalom a magyar szarvasgombának
Uniós oltalomban részesült a jászsági nyári szarvasgomba – közölte a munkaszüneti hétvége első, ünnepi napján az Agrárminisztérium. Az Európai Bizottság egy nappal korábban kihirdetett rendeletével uniós oltalomban részesítette a „jászsági nyári szarvasgomba” elnevezést. A közleményben a minisztérium hozzátette: a jászsági nyári szarvasgomba oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli. Termőterülete az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászságban található.
Hazai csemegekukorica: stabil a kapacitás, élénk a kereslet
A koronavírus-járvány és a bizonytalan időjárás ellenére stabil a kereslet a magyar csemegekukorica iránt. A közkedvelt zöldségféléből idén 30 ezer hektárról mintegy félmillió tonnát takaríthatnak be a termelők. A termény többségéből különféle feldolgozóipari termékek készülnek, amelyek keresett exportcikkek. A csemegekukorica-termelés döntő többsége feldolgozókhoz kerül, mélyfagyasztott és konzervtermék lesz belőle, a hazai frisspiaci fogyasztás és a friss export mennyisége mindössze pár százaléka a hazai termelésnek – ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat szakmai napján.
Bár átmeneti megoldás, jelentős előnyei vannak a sávos termesztésnek
A Wageningen Egyetem kutatói gazdálkodókkal együttműködve végeznek sávos termesztéses kísérleteket különböző növényfajokkal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sávos művelésben a terméshozam megegyezik a monokultúrában termesztett növényekével, a munkaerő-szükséglet is ugyanakkora. Ugyanakkor ez az új termesztési módszer több hasznos rovart, illetve madarat vonz, amelyek segítenek a károsítók elleni küzdelemben. A gazdáknak látniuk kell, hogy elhiggyék az előnyeit, mondta Dirk van Apeldoorn, aki a biodiverzitás témában kutat, és 2014 óta tanulmányozza a sávos művelési rendszert. A kísérlet eredményei meggyőzőek, így 2020-ban több mint húsz gazda – fele ökológiai gazdálkodást folytat – kezdte meg a sávos művelést, vagy bővítette annak a területét Hollandiában.
Megosztja a magyarokat a gombafogyasztás, összeszedték az előnyeit
Kevés olyan étkezési téma van, mely kapcsán annyira megoszló véleményekkel lehet találkozni, mint a gombafogyasztás esetében. Egyesek kizárják az étrendjükből, mások viszont tudatosan illesztik diétájukba és nyernek belőle hasznos fehérjéket. Azt mégis kevesen tudják, miért válhat a gombából igazán értékes, tápanyagban gazdag élelemforrás és milyen előnyöket kínál a biotermesztési alternatíva. Országos kutatás indult a gombafogyasztás szokásainak felmérésére.
„Megizzadt” a szántóföldi robot, de megküzdött a burgonya ültetésével
Először ültettek burgonyát szántóföldi robot segítségével Hollandiában. A nem hétköznapi megoldás egy kutatási projekt része, amelynek célja, hogy kiderüljön, lehet-e a burgonyát hatékonyabban termeszteni kevésbé nehéz gépekkel. A kísérletet az Agrointelli Robotti nevű autonóm eszközhordozóval hajtották végre, amely önállóan képes különböző tevékenységeket végezni. Ehhez a robotot egy vontatott, négysoros Miedema CP 42-es ültetőgéphez kapcsolták.
Több paprika és kevesebb paradicsom várható idén a spanyol termesztőközpontban
Az Asaja Almería mezőgazdasági szervezet tájékoztatása szerint a tervezettnél valamivel több paprika, de kevesebb paradicsom várható Almeríában a 2021/22-es szezonban, ami körülbelül 10-15 nappal korábban kezdődik a 2020/21-es szezonhoz képest. A paprika termőterületének kismértékű, nagyjából 2 százalékos növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy a paprika a piacon az egyik legstabilabb termék – különösen az árát tekintve.
Agyő, krumplibogár! Mechanikus elvű géppel tisztítják meg tőle a termőföldet – a biotermesztők nagy örömére
Az értelemszerűen Coloradónak elnevezett bogárfogó gép már majdnem készen áll a forgalmazásra. A gép a kolorádóbogarak és lárvák 70%-át vagy annál is többet fog el egy fertőzött burgonyaföldről. Mechanikus működési elve miatt (szemben a vegyszerekkel) a Catcher elsősorban a biotermesztők számára érdekes. A prototípus egy traktor elülső részéhez csatlakozik, és négy burgonyacsík szélességben dolgozik. Az alapelve az, hogy a kolorádóbogár ösztönösen lehuppan, és megáll a mozgásban, hogy elkerülje támadóit. A gép ezért nyolc hidraulikusan meghajtott, műanyag lapátokkal ellátott rotorral van felszerelve, burgonyagerincenként kettővel, amelyek ellentétes irányban forognak. Jelentős erővel végig simítanak a burgonya lombozatán, és lecsapkodják a bogarakat és a lárvákat a növényről. Ezek a szándék szerint a lombozat alatt mozgó tartályokba esnek.
Egy sor újdonság segíti a magyar almatermesztés fejlesztését
Nyírmadán, Poór Miklós almaültetvényén rendezett szakmai napot a KITE Zrt., a UPL Hungary Kft. és a Yara, hogy bemutassák újdonságaikat. A többi közt új almafajta klubrendszerű hazai bevezetésére készül a KITE, és új spanyol permetezőgépek kerültek a kínálatába. A UPL a termés-előrejelzést pontosító alkalmazást kínál. Az alma tárolhatóságát megfelelő tápanyagellátással a Yara megoldása segíti. Az ötéves ültetvényen az idén az öntözőrendszert újították meg, mondta bevezetőjében Poór Miklós, új víztározó készült, és kicserélték a csepegtetőcsöveket is, mert a nagy vastartalmú víz miatt nem volt más megoldás.
BAZ megyében sincs ember, aki leszedi a gyümölcsöt
Alig találni idénymunkásokat a zöldség- és gyümölcságazat munkáinak elvégzésére Magyarországon. Nincs, aki leszüretelje a gyümölcsöt és betakarítsa a zöldséget. Van, ahol napi 10-15 ezer forintot is ajánlanak a munkásoknak, de így sem találnak értékelhető segítséget a feladatokra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is ezzel a gonddal küzdenek a gazdák. A szedd magad megoldások sem hozzák a várt eredményeket.
RhizoMagic™ - Amikor stressz van és amikor nincs
Zöldség- és gyümölcsültetvényeinket gyakran érik olyan stressztényezők, melyek az egyre erősödő időjárási anomáliák (jégkár, viharok, aszály), illetve a káros talajviszonyok és a gyomirtóstressz következményei. A felsoroltak ellen igen nehéz a védekezés, egy vegetációs időszakban akár több, olykor ellentétes hatás is érvényesülhet (aszály – belvíz, hideg – hőségnapok). A stresszoldó készítmények közül azok lehetnek a legeredményesebbek, amelyek többféle stresszfaktor jelenléte esetén is képesek segíteni a növényeknek.
Ami a talajnak és a növénynek természetesen szükséges: a Polysulphate
Az őszi vetésű növények számára különösen aktuális témáról, a tápanyag-gazdálkodásról tartott élő, on-line webináriumot a gazdák és a téma iránt érdeklődők számára, 2021. augusztus 5-én az Everris/ICL Internationaltől Rácz Gábor szaktanácsadó és Dorka-Vona Viktória tápanyag-gazdálkodási szakértő a Csernozjom Kft. képviseletében. Ebben a cikkben Rácz Gábor előadásának első részét foglaltuk össze.
Hirdetés