Zöldség-gyümölcs
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 87 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 87 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Áldás vagy átok lesz a génszerkesztett élelmiszer?
A génmódosított élelmiszerek mellett új technika segíthet az éhezés elleni küzdelemben, méghozzá anélkül, hogy a sokak által elutasított génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját. Ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Hogyan hódíthatja meg a világot a génszerkesztés?
Elpusztította a kajszibarack termés négyötödét a tavaszi fagy
A tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén térségenként változóan a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése. Komoly változásokat kell eszközölniük a gazdálkodóknak, hogy értékelhető kajszibarack termés maradhasson meg Magyarországon.
A burgonyatermesztők figyelmét kérik
Az ország burgonya termőterülete hihetetlenül alacsony szinten áll, ha a 30 évvel ezelőtti állapotokkal hasonlítjuk össze. A biológiai alapokban lezajlott fejlődésnek köszönhetően ugyan a termésátlagok a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak és a minősített vetőgumó felhasználásának aránya is emelkedik, de az ágazatot tartós válság jellemzi.
Konzorcium alakult az esőhöz hasonló hatékony öntözés megvalósítása érdekében
A szakma elkötelezett művelőinek be kellett látniuk, hogy a korábban felszín alatti vízből táplálkozó öntözés vízkapacitása kevés. Ezért konzorciumot alakítottak, egy olyan öntözőmű fejlesztésébe fogtak, amely a Tiszából táplálkozik, és 3-400 hektár öntözését szolgálja. Közel 1,3 milliárd forintos beruházással valósította meg az Univer Öntözésfejlesztési Konzorcium annak a Bács-Kiskun megyei – Lakitelek és Szentkirály határában lévő – kísérleti gazdaságnak az öntözését, amelyet július 15-én mutatott be a szakembereknek és a sajtó képviselőinek.
Soha ilyen mélyponton nem volt a hazai burgonyatermesztés
Egyre kisebb területen egyre kevesebb burgonyát termeszt az ország. Fénykorában elérte a 60 ezer hektárt az étkezési terület, ma alig nyolcezernél tartunk. Ehhez hozzájárult a feldolgozóipar megszűnése, az uniós csatlakozással még nyitottabbá váló határok, és a klímaváltozás sem segít az ágazat szereplőinek. Ha kitekintünk a határainkon túlra, évek óta területcsökkentést szorgalmaz az unió a tagállamok felé. Idén 20 százalék volt az előirányzott terv, ami csak részben teljesült, de így is 2018 óta a legkisebb vetésterülettel, 1,6 millió hektárral számolhatunk.
Mesterséges fény növeli a takarmánynövények előállításának hatékonyságát a vertikális farmon
Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket. A cég szakemberei hazai egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.
Család, Badacsony, olaszrizling: átadták az Év Bortermelője díjat
Bár a pandémia miatt a már hagyománynak számító gálaebéd megrendezése a nyári időszakra került át, a díjazott, Borbély Tamás borász tiszteletére 2021. július 11-én nagyszabású borkóstolóval készült a Gundel Palotában a Magyar Bor Akadémia. Borbély Tamás rendszeresen három dolgot emel ki: család, Badacsony, olaszrizling. Mint kijelentette, csodálatos borvidéken született, mindennapjainak része a szőlő és a bor. Bár világot látott szakember, számára a nemzetközi kitekintés inkább megerősítést hozott, Badacsony kivételes adottságú terület.
Messze híre megy az orosházi kivinek – jön a banán is?
Az internet hajnalán még jóval korlátozottabbak voltak a weben elérhető információk, így nemhogy a szakszerű kivitermesztésre, de még a laikusok számára hasznosítható útmutatóra sem igen lehetett példát találni. Az orosházi születésű Lászlóffy Arnold 2001-ben egy női magazinban olvasott arról, hogy Magyarországon nemhogy megél, de értékelhető mennyiségű termést is produkál a növény. A kínai eredetű kivire egy tévhit miatt ragadt rá a déligyümölcs jelző. Ezért sokan megrökönyödnek, ha azt hallják, valaki ezt a növényt ülteti a kertjébe. A kivitermesztés azonban koránt sem légből kapott ötlet. Többen már a kétezres évek elején meglátták benne a potenciált. Így volt ez Arnolddal is, aki több ezer kilométeres távolságból egyengeti orosházi kivikertjének sorsát.
Nagy felelősséggel, rengeteg gonddal jár a saját kert – főleg extrém hőségben
Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is? Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott.
Megszületett a megállapodás – nem erőszakolnak rá az európai gazdákra teljesíthetetlen elvárásokat
A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik. Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek.
Megelőzés és megoldás többféle növényi stresszhelyzetre
Zöldség- és gyümölcsültetvényeinket egyre gyakrabban érik olyan stressztényezők, melyek a napjainkban egyre erősödő időjárási anomáliák (pl. késői fagyok, jégkár, viharok), illetve a káros talajviszonyok és a gyomirtóstressz következményei. A felsoroltak ellen igen nehéz a védekezés, egy vegetációs időszakban akár több, olykor ellentétes hatás is érvényesülhet (aszály – belvíz, hideg – hőségnapok). A stresszoldó készítmények közül azok lehetnek a legeredményesebbek, amelyek többféle stresszfaktor jelenléte esetén is képesek segíteni a növényeknek.
Bioburgonya kísérletekről számolt be az ÖMKi
Harmadik és egyben utolsó évükbe léptek a SolACE projekt keretében zajló bioburgonya termesztési kísérletek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében. Az on-farm kísérletekben ezúttal is több innovációs eljárást teszteltek: 2019 után idén ismét a legújabb hibrid burgonya palántákat termesztik partnereik a zsámboki Bálint Kertben és a kiskunfélegyházi Kiss Bio Tanyán. Mindkét kísérleti genotípus sárgahéjú burgonya, és nagyobb fokú abiotikus és biotikus stressz-ellenállóságra nemesítette őket a holland Solynta cég.
Ilyen volt egy évtized a kukorica gyomirtási technológiájában
A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna. A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. Igen tanulságos áttekinteni, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája. Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna.
Felgyő: tovább – és még mindig – növekszik a paradicsomhajtatás felülete
A felgyői Profi-Tom Kft. 2016-os megalapítása óta folyamatosan fejlődik. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit, ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak. Dobos Ferenc úgy gondolta, hogy hosszú távon befektetéssel tudja segíteni öt gyermekének megélhetését, ezért hozta létre családjával 2016-ban a Profi-Tom Kft.-t, amelyben három felnőtt lánya is dolgozik, az ügyvezetője pedig egyik veje, Labádi Zsolt. Dobos Flóra a termesztéstechnológiát irányítja, a kertészmérnök Sára a növényházi termelés vezetője, Olga pedig férjének, Zsoltnak segít az adminisztrációban. Miután pedig a Grow Group Palánta Kft. ügyvezetői székéből 20 év után 2018-ban leköszönt Dobos Ferenc, és azt átadta fiának, Dánielnek, azt tervezte, hogy nyugdíjas korában csak a paradicsomtermesztéssel foglalkozik.
Vetőgumó, Keszthely: hamarosan megduplázódik a termelés
A keszthelyi burgonyakutató központ az új Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulásától kezdve annak állomásaként működik, és komoly fejlesztések elé néz, derült ki a több mint két évtizedes múltra visszatekintő bemutatón. Megépül végre az évek óta tervezett tároló, és az öntözőrendszerhez kutat fognak fúrni. A fejlesztések eredményeként megduplázódhat a szuperelit szaporítóanyag termelése Keszthelyen.
Ritka veszedelmes kártevők a levéltetvek, de léteznek ellenszerek velük szemben
Ahogy az idő tavasszal – illetve, esetünkben, nyáron – elkezd felmelegedni, a rovarkártevők is megjelennek a kertekben és a földeken. Legnagyobb számban a levéltetvek különböző fajai támadják meg a növényeket; egy év alatt akár 10-12 nemzedékük is kialakulhat, ezért szinte egész évben oda kell rájuk figyelni. A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mind lehet hatékonyan védekezni.
Irány a kert! Bőven van teendő júliusban is – csokorba szedve…
Az elmúlt időszak őrült kánikulája, illetve a kiszámíthatatlan időjárás nem kedvez a növényeknek, ráadásul a kertészek feladatát is megnehezíti. Az aszály miatt a legnagyobb feladatot az öntözés jelentette. Ahogy esett némi csapadék, lassan kiskertünkben utat tört magának a gaz. Mire érdemes júliusban odafigyelni? Mit lehet még last minute elültetni? Íme a legfontosabb ránk váró kerti munkák. Tilos például a füvet nyári időszakban este öntözni! A felmelegedett talaj a vizet nagy intenzitással elkezdi kipárologtatni, és ezzel a gombás fertőzéseknek teremt ideális körülményeket. Júliusban a fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb és 4-5 centi alá ne menjünk a legmelegebb hetekben, hogy elkerülhessük a szálak kiszáradását és a pázsit sárgulását. A korábban kiszáradt foltokat ne most pótoljuk, mivel a magokból ilyenkor jóval kevesebb hajt ki.
13 fajta alkotja a világ legelterjedtebb szőlőinek élmezőnyét
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban. 13 fajta alkotja a világ élmezőnyét, a világ ültetvényeinek harmadán termelve. Érdekes látni, hogy bizonyos országok preferenciája, nagy szerepe (Kína) milyen magaslatokba repíthet egy-egy fajtát (Kyoho, Red Globe). Az is izgalmas és régóta jellemző tény, hogy regionálisan vezetőnek lenni (Garnacha tinta, Trebbiano Toscana), de akár mindenütt szerepet vállalni (Cabernet sauvignon, Sauvignon blanc) egyaránt sikeres fajtastratégia lehet.
Hirdetés