Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Méra, az erdélyi bivalytenyésztés hazája - videóval
Méra a „Cifra Kalotaszeg” kis települése, ahol már 1890-ben elkezdtek bivalyokkal gazdálkodni, hiszen rájöttek: sokkal jobban megéri ezeket az állatokat tartani, mint bármelyik másikat. A mérai ember számára a bivaly jelentette az életet, a legfontosabb jövedelemforrása a bivalytej volt, és ha pénzhez jutottak a község lakói, az első dolguk az volt, hogy újabb bivalyt vásároltak.
Kitartanak a bivalyok tartása mellett Mérában
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható.
Sokkal több pénz jut a legeltető állattartóknak, a magyar bivalyok helyzete is javulhat
A 2027-ig tartó EU-s finanszírozású Közös Agrárpolitikában számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára. Erről is tájékoztatta Feldman Zsolt a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete által rendezett tanácskozáson résztvevőket, 2023. február 24-én, Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúnánáson.
A hazai boltokon kívül egész Európát meghódíthatják a különleges magyar húsok
Nagy szerepet kapnak az őshonos magyar szürke szarvasmarhák és a házi bivalyok a gyepek természetvédelmi kezelésében. Jelenlétüknek és munkásságuknak köszönhetően olyan gazdag élővilágnak adhatnak otthont a Nemzeti Parkok, amilyen az évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető volt. Így történik ez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepe a legelő állatoknak: tapossák a talajt, rágják a növényeket, karbantartják a területet.
Agrártámogatások és kifizetések: az ősz végén is jut a pénzekből
Novemberben is fontos cikkeket írtunk az agrártámogatások témájáról. Többek között arról, hogy megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások, és hogy megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról. Beszámoltunk róla, hogy Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány, valamint hírt adtunk arról is, hogy kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium. Ajánljuk olvasásra a decemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában!
Sok szempontból kedvező a bivalyhús fogyasztása
Ritkán használt alapanyag a bivalyhús a magyar háztartások többségében, viszont a séfek ismerik és nagyra értékelik. A tulajdonságairól Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa beszélt. Szerinte a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani. Amiben eltér attól, hogy több fehérjét, foszforvegyületet és vasat, viszont jóval kevesebb zsírt tartalmaz, mint a szürkéé. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának.
Megújult telepen telelhetnek a szürkemarhák és a bivalyok Dévaványán
A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor. Továbbá Dévaványa térségében 400 szürkemarha és 250 házi bivaly legelészett.
Új telep készült szürkemarháknak és házi bivalyoknak Dévaványán
Hazánk genetikai sokféleségének megőrzése közös feladatunk, éppen ezért nagy felelősség és feladat hárul hazánk nemzeti parkjaira - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla Állattartótelepének átadásán, hétfőn Dévaványán.
Ló és szamár csikó, kecskegida és bivalyborjú is született a bőszénfai Szarvasfarmon - fotókkal
Törpekecske gödölye, hidegvérű ló és szamár csikó és bivalyborjú is született a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. Az újszülött kisállatok közül Teri gida az állatgondozók odaadásának köszönheti életét. A kecskegidát édesanyja nem táplálta, ezért a Szarvasfarm munkatársai cumisüvegből etetik. A vadgazdaságban – a vadfajok mellett – őshonos magyar háziállatokat is tenyésztenek. Így Bőszénfán megtalálható a szürke marha, a házi bivaly, a hidegvérű ló és a parlagi szamár is.
A zalai bivalyok is várják a tavaszt - képriport
Ugyan a koronavírus járvány terjedésével összefüggésben hozott korlátozások miatt 2020. november 11-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei zárva tartanak, a Magro.hu látogatási kérésének eleget tettek. Így a biztonsági előírásokat betartva végigsétálhattunk a Zala megyében, Zalakomár határában, a Kis-Balaton mellett található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum épülő, szépülő tanösvényén. Képriport a bivalyok tavaszvárásáról.
Taposással segítik a túzokokat és húst is adnak a békési bivalyok
Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta használatában. Ezért szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Az, hogy a hazai populáció mérete idővel mégis növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik tulajdonságának, a vizes élőhelyekre gyakorolt kedvező hatásnak köszönhető.
Több 100 ezer forint támogatást lehet kérni tenyészbikára szeptember 20-ig
A 41/2019. (VIII. 30.) AM rendelet alapján kizárólag 2020-ban igényelhető vissza nem térítendő átmeneti támogatás húshasznú bika tenyésztésbe állítására. Az egyszeri támogatás oka a koronavírus-járvány, és az ezt követő gazdasági nehézségek. A támogatás igénybevételére az jogosult, aki a tárgyévben legalább egy apaállatot tenyésztésbe vont, és a bejelentett tenyészetében a tárgyév augusztus 31-én 18 hónapos kort betöltött nőivarú szarvasmarha vagy bivaly szerepel.
Hogyan hamisítják a tejtermékeket, és hogyan buknak le a csalók?
Kevesen tudják, hogy a vizezésen kívül a tehéntejet például a leggyakrabban kecsketejjel hamisítják. No és mi a helyzet a szójatejjel, a tejsavóval és a sajtokkal? Mindegyik tejterméket hamisítják, de megvan a módszer a csalás kiszűrésére. A különböző tejtípusoknak eltérő a kémiai összetételük, az UV-spektrumuk, és a zsírsavösszetételük, valamint a zsírsavakból számolt indexeik különbözősége is segítség lehet a hamis tejtermékek felderítésében.
Legalább 150 emu kell a tenyésztőszervezet alapításához
Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani.
Dagadhat a szarvasmarha-tenyésztők pénztárcája
Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.
Vizes élőhelyeket mentenek, és a húsuk is ízletes
Bár 100 évvel ezelőtt még közel 150 ezer bivaly volt Magyarországon, az agrárium gépesítése az állomány nagymértékű csökkenését hozta magával. A fajta fenntartásában fontos szerepe van a hazai Nemzeti Parkok igazgatóságainak. Az általuk kezelt területeken a bivalyok olyan feladatokat végeznek, amelyekre egyetlen gép sem volna képes. Jelenlétük és tevékenységük a kiterjedt vizes élőhelyek kezelése és fenntartása miatt kiemelkedően fontos.
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében
Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állományainak téli tartási helyét építik fel. A projekt része a 2014-2020 között megvalósuló azon 92 természetvédelmi fejlesztésnek, melynek köszönhetően százezer hektáron javul Magyarország természeti állapota.
Bivalyok rendezik a legelőt és a nádast a Kis-Balaton mellett
A 2000-es évek elején kevés volt a bivaly az országban, ma már egyre többen tartják ezt a szívós állatot. A Kis-Balatontól dél-keletre található, Zalakomár településhez tartozó Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban élő bivalycsorda története 1992. április 13-án majdnem szomorú véget ért. Ekkor a terület és az állomány még a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt, amely a felszámoláskor mind egy szálig le akarta vágni a bivalyokat.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!