Melyek a Catch and Release előnyei a modern horgászatban?

A Catch and Release szemlélet, vagyis a “Fogd meg és engedd vissza” elvét több horgász szakember tartja nagyon hasznosnak és követendőnek. A horgászok zsákmányai ugyanis sokszor azok az egyedek, melyek az életben egyébként a legsikeresebbek lennének. Hiszen ők a leggyorsabbak, legmohóbbak, a legjobban érzékelik a szagokat és az ízeket.

A telepítések ellenére több halat fognak a kárókatonák, mint a horgászok

A Magyar Országos Horgász Szövetség kétrészes közleményben ismertette a 2021. évi telepítési és fogási adatokat, amelyekben több fontos és érdekes információ is szerepelt. Az is ilyen, hogy először volt több a telepítés, mint a horgászfogás. A MOHOSZ jogszabályi felhatalmazás alapján, közfeladat ellátása keretében jogosult és köteles a horgászok fogási adatainak összesítésére.

Hazai kutatók tökéletesítették 3 őshonos magyar halfaj tenyésztését

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető.

Horgászfotók miatt pusztulnak a süllők

„Ha sporthorgász vagy, akkor soha, sehol ne fotózkodj süllővel!” – ezt kéri a horgászoktól a lajosmizsei Szászpa Horgásztó, amelynek szabályzatában benne is van, hogy a süllőket tilos kivenni a vízből. A horgásztó tulajdonosainak tapasztalatai szerint hiába engedik vissza egy gyors fotózás után a tüskéshátúakat, azoknak körülbelül 50 százaléka elpusztul egy napon belül.

Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.

Több halfaj is veszélybe kerülhet, mert nem megfelelő számukra a Balaton vize

Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – mondta a nemrégiben kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize nem optimális a halállomány számára. További lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagok kérdése.

Tiltott eszközzel süllőzött és védett fajokat is fogott az orvhalász Gyomaendrődön, tetten érték, megbilincselték

Sorhorgos orvhalászt értek tetten a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) halőrei a Peresi-holtágon a halőrök. Az intézkedő rendőrök a tettes csónakjában megtalálták a tiltott eszközt és azokat a süllőket, amelyeket azzal fogott ki. A férfit előállították a Gyomaendrődi Rendőrőrsre, ahol orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A gyanúsított többszöri jogsértései miatt nem rendelkezett horgászokmányokkal.

Lesz mit fogni a horgászoknak: megint túlteljesítették a balatoni haltelepítés irányszámait

Február végétől december közepéig szervezte a balatoni és kis-balatoni haltelepítéseket 2020-ban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A szakemberek 106 fuvarral, összesen 11256 kilométert megtéve, 33 helyszínen telepítettek halat. A társaság beszámolója szerint egyedül a süllő telepítése maradt el a tervtől, ponty, csuka, kősüllő bőven került a Balatonba. A költséghatékonyság miatt a tógazdaságokhoz közelebb eső déli parti helyszínekre többször is szállítottak, de a távolabb eső északi parti helyszínekre is vittek pontyot legalább egyszer az évben.

Legalább 150 emu kell a tenyésztőszervezet alapításához

Ismét módosult az állattenyésztési törvény. A legfontosabb változás a magyarországi állattartóknak, hogy fajonként megadta a tenyésztési program megfogalmazásához szükséges minimálisan elvárt állatlétszámokat a szakminisztérium. Többek között 120 első törzskönyvi osztályba sorolt emuval és 150 törzskönyvezett anyacsincsillával tenyésztőszervezetet lehet alapítani.

A csukalobbi ellenére a süllő a nyertes

Csukára, süllőre és német bucóra lehet szavazni: hamarosan eldől, melyik lesz az Év hala 2020-ban

A 2020-as évre is meghirdeti Az év hala választást a Magyar Haltani Társaság. A kitüntető címre ezúttal is 3 halfajt javasoltak, közülük természetesen az lesz a nyertes, amelyik 2019. december 31. déli 12 óráig a legtöbb szavazatot kapja. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük fogható és védett faj is. A fajokról anyagunkban bővebben is írtunk, aki szereti a halakat, szavazzon!

Összefogtak az egyetemek a halállomány bővítéséért

A ponty-, a süllő- és a harcsa genetikai tartalékainak megőrzésére és tenyésztésének javítására fejleszt technológiát négy agrár egyetem és kutató-intézmény. Összesen 987,44 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével indul meg a munka, melyet a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében kapnak kézhez a fejlesztésben részt vevők.