Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Energiahatékony módon segítenek a talajépítő mikrobiológiai termékek
Európában a szántóföldek területe óránként 11 hektárral, a világ mezőgazdasági területe pedig évente 50 ezer négyzetkilométerrel csökken. 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg minden évben. Riasztó adatokkal kezdte előadását Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda Tagozata és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvényén.
Aki törődik a talajjal, az betakarít, aki nem, az kármentésként báláz
A mostani aszályhelyzet kialakulásának okait több nézőpontból lehet vizsgálni. Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója hosszú távon közelítette meg a kérdést. Nem az öntözés, a folyóvízrendezés, hanem a talaj nedvességtartalmának a megőrzése felöl.
Kötelező a felelős művelés, hogy megállhasson a magyar termőtalaj fogyása
A klímaváltozás káros hatásain kívül az okszerűtlen talajművelési módjai, így az indokolatlan műtrágya és növényvédőszer felhasználás és az intenzív termesztési technológiák is erősen megterhelték a termőtalajt. Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége elnöke szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek.
A baktériumtrágyák szerepe és felhasználási típusai
A talajbaktériumok az emberiség mindennapi életének szerves részét képezik, az elsődleges szerepük valamelyest hasonlít a humánbiológiai baktériumokéihoz. A talajbaktérium-készítmények a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon pedig megszüntetni.
Embert is gyógyíthat egy talajbaktérium?
Több kutató gondolja azt, hogy a napjainkban egyre gyakrabban előforduló asztmás eredetű megbetegedések és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza. Ez pedig a túlzott tisztaság. Az elképzelés egy nem várt helyről kapott megerősítést: a Mycobacterium vaccae talajbaktériumtól. A vele végzett kezelés ugyanis enyhítheti a depressziót. A kísérleti alanyok jobb közérzetről, kevesebb émelygésről és fájdalomról számoltak be.
Elönthetik a silány külföldi talajbaktériumok Magyarországot?
Egyre csökken Európában a vegyszeres növényvédelem lehetőségeinek száma, a biológiai megoldásoké viszont növekszik. A talaj szervesanyag-készletét feltáró, a növény gyökerét stimuláló biológiai készítmények is egyre többen vannak. Ma már a termelők is sokkal többet tudnak a témáról, az élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények helyes és hatékony felhasználásáról, de a küszöbön álló uniós szabályozás megbolygathatja az érzékeny bizalmat a termékekkel kapcsolatban.
Gyorsuló ütemben romlanak a magyar termőtalajok
A magyar termőtalajok minőségének gyorsuló romlása az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív mezőgazdasági termelés egyes termesztéstechnológiai elemeinek következménye. A minőségi romlás egyik mutatója pedig a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése. A mezőgazdasági területek termékenységét olyan káros folyamatok is ronthatják, amelyeket nem közvetlenül az emberi tevékenység befolyásol.
Van megoldás, ha már nem fenntartható a vegyszerezés
A Föld népességének növekedésével a mezőgazdasági termelés egyre intenzívebbé válik. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés átalakult a gazdasági nyomás hatására, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Többek között ezek miatt is elszaporodtak a mezőgazdasági kártevő rovarok, felgyorsult a növénykórokozók elterjedése, továbbá gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémákra pedig az egyre növekvő arányú kémiai védekezés, a vegyszerezés volt a válasz. A természet viszont szintén reagált: megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók.
A megfelelő kijuttatás a siker kulcsa!
Az okszerű és fenntartható gazdálkodás része a jövő mezőgazdaságának, amelybe jól illeszkedik a Magyar Termék Nagydíjas Phylazonit Technológia.
Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjban részesültek a Phylazonit termékek
A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj (MAMD) célja a hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintű elismerése, amit ünnepélyes keretek között osztanak ki a kiválasztott cégeknek, akik bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a magas szintű munkavégzésnek. Ezt a rangos díjat kapta meg a Phylazonit talajbaktérium készítményeket forgalmazó Agrova Kft.
A talajbaktériumok értékei és titkai egy új magyar regényben
Egy precíziós gazdálkodással foglalkozó konferencián találkoztunk hazánk egyik korszakalkotó írójával, Nemere Istvánnal. A szerző több, mint 600 mű és közel 11 millió eladott példányszám után a Phylazonit Kft. küldetését ültette át egy regénybe, amelyet először ezen a kiállításon mutatott be a közönségnek. Nemere István a Földbarát című kötete bemutatásakor beszélgetett a Magro.hu munkatársaival a könyvről.
Baktériumtrágya a talajélet megmentője
A szántóföldjeink állapota fokozatosan romlik. A műtrágyázás hatásaként elsavanyodó talajban helyreállítható a talajélet a biológiai rekultivációval. Szüksége van a szerves anyagok pótlására. Erre minden biológiai talajoltószer alkalmas.
A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészségét?
A technika világában gyakran elfeledkezünk arról, hogy akad egy olyan tényező, ami nélkül nincs élet a Földön, ez pedig a talaj. Annál is inkább figyelmet érdemel, mivel vannak országok, ahol már nincs is és ezért termőközegbe vetnek a gazdák. A megoldás a talajjavítás.
A talajbaktériumokban van a jövő
Egyre nagyobb ütemben pusztul a termőföld Európában, így hazánkban is. Szakértők szerint a tápanyagtartalommal nincs, a talajbaktériumokkal viszont annál több gond van. Emellett a szerves trágyázást is népszerűsíteni kellene a gazdák körében, ha nem szeretnénk termőföld nélkül maradni 40-60 év múlva.
Hová lettek a talajbaktériumok?
Előfordulnak olyan évek, amikor a szokásosnál is több növényvédelmi kezelést kell eszközölniük a gazdáknak. Az idősebb gazdák szerint régen nem volt ez így, kevesebb permetezéssel is kitűnően tudtak növényeket termeszteni. De mi változott azóta?
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!