Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Jöjjön az agrár-utánpótlás: az általánosból a mezőgazdasági iskolákba segíti a diákokat a NAK
Az Európai Unióhoz hasonlóan hazánkban is komoly kihívás az ágazaton belül a generációváltás, a gazdaságot vezetők és a szakképzett munkaerő körében egyaránt. Az ágazati humánerőforrás korösszetételét és számának alakulását mutató felmérések szerint a leköszönő generációt nem váltja kellő számú utánpótlás. A NAK pályaorientációs tevékenységének kiemelt célja az agrár-szakképzésbe történő beiskolázás elősegítése, valamint a pályaválasztó fiatalok körében a mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és élelmiszeripari szakmák népszerűsítése.
Már csak néhány nap a keresztféléves képzések jelentkezési határideje
Jövő év februárjában kezdhetik meg tanulmányaikat azok a már diplomával rendelkező hallgatók a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE), akik keresztféléves képzésekre jelentkeznek. Az intézmény ebben a felvételi időszakban a továbbtanulni vágyók számára kizárólag mesterképzéseket hirdet. A jelentkezők az ország egyik legnagyobb egyetemének zöld campusai közül 2021. november 15-ig választhatnak. Hogy miért éri meg továbbmenni az újabb diplomához? Anyagunkból kiderül.
Halad a magyar kutatás: búza-, árpa- és repceszalma őrlése után maradó porral töltött műanyagok segíthetnek a környezetvédelemben
Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját. A körforgásos gazdaság szempontjait figyelembe véve azt kutatja, mi történik akkor, ha a műanyagot olyan mezőgazdasági, vagy erdőipari melléktermékekkel – búza-, árpa- és repceszalma, illetve faipari származékok őrléséből keletkező porral – töltik meg, amiket egyébként elégetnének, ezáltal is szennyezve a környezetet.
A magyar mezőgazdaság tehetséges fiataljai versenyeztek Palánkon
Tehetséges fiatalok adtak egymásnak találkozót Palánkon, ahol versenykörülmények között, 3 szekcióban mutatták be a pályamunkáikat. Összesen 6 iskola 17 tehetséges diákja bizonyította szakmai hozzáértését a 35. Csapó Dániel emlékverseny alkalmával. A megmérettetésnek a Déli ASzC Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium adott otthont. A próbatételre valamennyi tanuló olyan pályamunkával készült, mely újszerű és a gyakorlatban is alkalmazható meglátásokat tartalmazott.
3,25 milliós díjazású felhívást írt ki a magyar mezőgazdaságban dolgozó hölgyeknek a Corteva
Elindul a TalentA oktatási és támogatási program a női gazdálkodók számára Magyarországon. 2021. október 15-én Magyarországon a vidéki nők világnapján jelentették be a női gazdáknak szóló TalentA oktatási ösztöndíjprogramot. A programot a Magyar Női Unió Egyesület támogatásával a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat kezdeményezte és koordinálja. Összesen 30 hölgy kap támogatást képzés formájában, hárman pedig összesen 3 millió 250 ezer forintot kapnak a projektjeik megvalósítására.
Már drónnal is permeteznek az Északi Agrárszakképzési Centrumban
Az ipari szakképzésben 5 éve működő új intézményi hálózathoz hasonlóan 1 éve alakították át a mezőgazdasági szakképzést is, 2020. július 1-én jöttek létre az agrárszakképzési centrumok. Az Agrárminisztériumhoz tartozó 61 intézményt 5 centrumba szervezték. Az Északi Agrárszakképzési Centrum 4 megye, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 tagintézményét integrálja. Közel 3300 tanulóval, 6 ágazatban tevékeny: mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás, rendészet, gépészet és környezetvédelem. A főigazgató, Lévai Imre beszélt az elmúlt egy évről.
Jön az utánpótlás: óriási a növekedés az agrárképzésekre jelentkezők számában
A felsőoktatási ponthatárok alapján idén ősszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavalyi évben 2616 fő nyert felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, idén 3244 fő érte el a ponthatárokat. Az agrárképzések népszerűségének egyértelmű növekedését jelzi, hogy a kaposvári agrár- és környezettudományi képzéseken több mint duplájával, 110 százalékkal több fiatal kezdheti meg tanulmányait, mint tavaly, de 12 százalékos növekedés látható a gödöllői mezőgazdasági és környezettudományi szakokra felvettek tekintetében is.
Érdemes beiratkozni: 9 pont jár a precíziós pályázatban az elvégzett képzésért
A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című pályázat lázba hozta a hazai növénytermesztő gazdákat. Rég nem volt ilyen kedvező feltételekkel elérhető az, hogy valaki áttérjen a precíziós szemléletű, digitális alapú termelésre. Azon felül, hogy a pályázat főként a beruházásokat támogatja, elvárja a termelőktől, hogy a pályázott összeg legalább 7 százalékát a pályázatban megjelölt szolgáltatásokra fordítsák. A felhívás a szakképzettséggel rendelkező munkavállalók meglétét 9 ponttal jutalmazza, ami jelentősen növeli a beadott pályázat nyerési esélyeit.
Új tananyagokkal indul az ingyenesen elérhető Digitális Agrárakadémia
A Digitális Jólét Program, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem a Digitális Agrárakadémia hosszútávú fejlesztésének konzorciumi irányításáról írt alá megállapodást a Pest megyei Gödöllőn. A program keretében a Digitális Agrár Stratégiáról szóló kormányhatározat alapján előkészített Digitális Agrárakadémia célja a mezőgazdaságot érintő digitális kompetencia növelése, a precíziós gépek minél széleskörűbb megismertetése, és a digitális megoldások alkalmazásának ismeretterjesztése az agráriumban, határon innen és túl.
Súlyos veszély fenyegeti a méhek genetikai sokféleségét, ami csökkenő létszámot okoz
A kelet-közép-európai mézelő méhek mitokondriális DNS-sokféleségét vizsgálták a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ kutatói egy nemzetközi együttműködés keretében. A kutatás eredményei az Insects című szakfolyóiratban jelentek meg. Az emberi tevékenység a méhek genetikai sokféleségére is negatív hatással van, ez a változás pedig az állatok számának radikális csökkenését okozhatja, veszélybe sodorva a megporzást.
1200 hektárról tervezi támogatni az új rektor a legnagyobb magyar agráregyetemet
Az agráriumban zajló hatalmas fejlődés lekövetéséhez elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítanak el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnének felépíteni az elkövetkezendő években. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektora Gyuricza Csaba a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt.
Nagy célokkal indult a Debreceni Egyetem új Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja
A precíziós és körforgásos mezőgazdaság ma már nem létezhet a növények és állatok genetikai, genomikai alapjainak ismerete, illetve a biotechnológiai módszerek alkalmazása nélkül. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában elsősorban növény- és állatgenomikai, valamint biotechnológiai alap-, és agrárinnovációt megalapozó piacorientált kutatásokat végeznek.
Új szelek a Cívisváros mezőgazdasági karán: saját utas agrárképzés a Debreceni Egyetemen
Egyszerre kell lépést tartani a dinamikusan megújuló és fejlődő mezőgazdasággal, valamint az agrárfelsőoktatás átalakításával. A Debreceni Egyetem saját utat választott ebben a folyamatban, amely illeszkedik a több mint 150 éves debreceni agrárképzés hagyományaihoz. Megfelel a kor kihívásainak, reagál a piaci igényekre. A rendszer támogatja, egyedülálló infrastruktúrája pedig lehetővé teszi a tervezett elképzelések megvalósítását – mondta Harsányi Endre megbízott agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.
Új megoldásokat dolgoztak ki a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására az SZTE kutatói
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy uniós támogatással megvalósult programban. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, elsősorban másodnyersanyagok - hulladékok és maradékanyagok - hasznosításának lehetőségeit vizsgálta. Céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.
Fajokon átívelő kegyetlenség: aki állatot kínoz, idővel embert is fog
Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szembeni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása volt. Az előadók többsége elsősorban jogi és bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről. Továbbá arról is beszéltek, mit lehet tenni az állatokkal szemben agresszív gyerekekkel.
Ötödikként a világon Magyarországon működik a ló-CT készülék
Az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszéke és Klinikája egy olyan CT berendezéssel gyarapodott, amiből a világon csak négy másik található. A 280 millió forintba került csúcskategóriás, nagy felbontóképességű diagnosztikai eszközt február 22-én adta át az Üllői Campuson Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Sótonyi Péter professzor, az ÁTE rektora és Bodó Gábor professzor, a tanszék és klinika vezetője. A 90 centiméter átmérőjű CT műszerben bódítással a ló elülső és hátulsó lába is vizsgálható.
MATE-DJP együttműködés jött létre a magyar mezőgazdaság digitalizációjáért
Szándéknyilatkozatot írt alá Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megbízott rektora és a Digitális jólét program (DJP) szakmai vezetője a digitalizáció agrár- és logisztikai területein való együttműködésről. Gál András Levente szerint a DJP az elmúlt időszakban már eredményes együttműködést valósított meg a jogelőd Szent István Egyetemmel a kormány által 2019-ben elfogadott Magyarország digitális agrár stratégiájának (DAS) kidolgozása, annak végrehajtása, valamint Kárpát-medencei és nemzetközi kiterjesztése kapcsán.
Sikeres záróvizsga és új precíziós kertészeti szakmérnök képzés: zajlik az élet a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán
Újdonsült mérnökök tettek sikeres záróvizsgát a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán. Az új félév új képzéssel és kiemelkedő számú mesterképzéses jelentkezővel indul. Tanulmányai végére ért a Precíziós agrárgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak első évfolyama is -írta közleményében a Szegedi Tudományegyetem. 2021. februárban új szakmérnöki képzéssel bővült a kar kínálata. Elindítják a Fenntartható precíziós kertészeti szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szakot.
Hirdetés