Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Tojásból készítenek tejhelyettesítő termékeket a Szent István Egyetem kutatói
A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának és Élelmiszertudományi Karának kutatói is felfigyeltek, így jelenleg is több kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával.
Kevesebb antibiotikum a takarmányban: közel 1 milliárdos támogatásból fejlesztett takarmánykiegészítőket a magyar-kanadai cég és a SZIE
Egyre inkább az antibiotikum-mentes húsokat részesítik előnyben az élelmiszergyártók és a fogyasztók is. Ez komoly kihívást jelent az állattartók számára, akik a szigorú előírások betartása végett keresnek alternatív megoldásokat. Egy kanadai-magyar biotechnológiai cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben fejleszt olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések.
Új magyar módszerekkel ellenőrizhető a haszonállatok termékenyítőanyagának minősége
Miként lehet ellenőrizni a gazdasági állatok mesterséges termékenyítéskor használt spermájának minőségét? Milyen lehetőségek vannak az eljárások automatizálására? Ezeket a kérdéseket vizsgálta meg a kutatásai során Dr. Nagy Szabolcs Tamás egyetemi tanár. A Szent István Egyetem keszthelyi Georgikon Campus tudományos és innovációs dékánhelyettese az eredményeit októberben mutatta be a Magyar Tudományos Akadémián.
Világelső teljesítmény: magyar kutatók is segítettek keresőkutyákkal feltérképezni az aranysakálok jelenlétét
Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre látványosabb. Ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismeretek minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat. Az állatok jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén, Fejér megyében.
Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában
Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói - a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt
Több mintagazdaság, tanüzem és műhely kell a jó szakoktatáshoz
Az agrárium sikerességének zálogát a megfelelően képzett, használható gyakorlati tudás birtokában lévő szakemberek jelentik - közölte az agrárminiszter. Nagy István a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola projektátadási rendezvényén vett részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Miskolcon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola helyiségei 116 millió forintból újultak meg.
741 milliót költöttek el 6 halfaj termeléstechnológiájának fejlesztésére
A Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium szakembereinek hozzájárulásával valósult meg egy 741 millió forintos halas beruházás. Az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés 6 halfajra fókuszált. Az innovációt ösztönző MAHOP-projekt támogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki, melyek készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra.
Magyar siker Kaposváron: védett rágcsálókat tenyésztenek a SZIE ürgeházában
A Magyarországon fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt kezdtek a faj zárttéri szaporításába a Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói. A szakemberek a Raptorsprey Life+ program részeként sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat. Szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.
3,2 milliárd támogatás érkezik növénynemesítésre, növényi fehérjékre, élelmiszerbiztonságra és vízgazdálkodásra
A Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására. A vízgazdálkodás, növénynemesítés és élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból valósulhatnak meg a 2020-2022-es időszakban.
Jelentősen átalakult a magyar mezőgazdasági szakképzés: új regionális oktatási központ irányít
Az agrárszakképzési centrumok 2020 nyarán alakultak meg, ennek értelmében az őszi tanév szeptemberben már a központok irányításával indult el az érintett mezőgazdasági iskolákban. A központok létrehozását a 2019-ben megjelent szakképzésről szóló törvény írta elő, ami átalakításokat is eredményezett. Az Agrárminisztériumhoz tartozó iskolákból 5 új oktatási egység alakult meg. A Közép-magyarországi régió 11 agráriskoláját pedig július 1-től a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASZC) irányítja.
Pénz az öntözés fejlesztésére, a borászoknak, a juhtartóknak és az élelmiszerágazatnak - itt az októberi agrártámogatások összefoglaló
Szeptemberben is milliárdos agrártámogatások kiutalásáról és elérhetőségéről adtunk hírt, a cikkeinkben többek között a környezetvédelem, az öntözés, az állattartás, az élelmiszeripar és az agrárkutatás működéséhez hozzájáruló plusz összegekről is írtunk. Olvassa el az agrártámogatások összefoglaló anyagunkat, és tudja meg, melyik kifizetések érinthetik az ön tevékenységét!
SZIE-kutatás a vízért: hatékonyabban használnák fel Budapest elfolyó esővizét
A városépítészetet is egyre komolyabb kihívások elé állítja a globális éghajlatváltozás és az egyre több, fokozódó környezeti probléma, így a tervezőknek számos eddigi alapvetést sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk. Ennek egyik módja, hogy a városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban helyben tartsák és felhasználják az értékes csapadékvizet. Ennek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.
Új magyar kutatás a megosztó növényvédő szerről: tényleg mindent visz a glifozát?
a világon jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó szer hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények biológiai hatásmérésének eredményeit mutatja be.
Magyar kutatóhölgy dolgozta ki a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét
Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. A szakember kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Dolgozatát a közelmúltban védte meg a Szent István Egyetemen. A disszertáció egyik új tudományos eredménye egy eddig nem létező mutató, az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Anti–Cruelty Criminal Index, ACCI) kidolgozása lett.
Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével
A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást.
A paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználná öntözésre az agrárminiszter
Nagy István agrárminiszter többek között az öntözés fontosságáról és fejlesztésének támogatásáról is beszélt egy interjúban. Arról is kifejtette a véleményét, hogy akár még a paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználnák öntözésre. Szerinte egyszerű volna ezt a vizet elvezetni a földekig, mint visszaengedni a Dunába. A beszélgetésben szó volt az aratásról és a magyar mezőgazdasági képzés átalakításáról is.
Új magyar kutatás: túl kevés, és nem segíti a vadgazdálkodás fejlődését a vadászati haszonbérleti díj
A vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan része Magyarországon. Ez a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosait illeti meg. A vadászati jogot haszonbérlet útján lehet hasznosítani, aminek a díját a vadászati törvény szerint az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. Erre azonban mindeddig nem állt rendelkezésre alkalmas módszer. A Szent István Egyetem egyik hallgatója egzakt módszert dolgozott ki a díj megállapítására és hatósági jóváhagyására.
Az agrárpiac igényeire szabná a debreceni mezőgazdasági képzést az új dékán
Stündl László egyetemi docens lett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar új dékánja. Az új vezető július elsejétől vette át a kar irányítását. A MÉK fejlesztési stratégiájának középpontjában többek között a műholdas, illetve légifelvételekre alapozott termésbecslés, a növényvédelmi előrejelzés, a folyamatosan mért talaj-, növény- és légköri adatokra alapozott víz- és tápanyag gazdálkodás, valamint a térinformatikai alapú big data adatkezelés szerepel.
Hirdetés