Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Drónok, precíziós gazdálkodási képzés, megújult gépszabványok: itt az augusztusi mezőgazdasági gépek és technológia összefoglaló
Júliusban is több érdekes gépes és technológiával foglalkozó anyagunk jelent meg az agrárhírek között. Írtunk a betakarítás során előforduló vészhelyzetekről, a fiatal egyetemisták agrárdigitalizációt segítő ötletversenyéről és a gépek biztonságára vonatkozó szabványok megújulásáról is. A precíziós gazdálkodás sem maradhatott ki, ezúttal a hódmezővásárhelyi szakmérnöki képzés került terítékre. Érdemes még elolvasni mezőhegyesi öntözési mintaprogram részleteiről és a KITE pótkocsi- és precíziós növényvédelmi újdonságairól szóló anyagokat is.
Országos egyesítés az agrár-felsőoktatásban: több campus és kutatóintézet is beolvadt a gödöllői Szent István Egyetembe
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-től - hangzott el az alapítás alkalmából szervezett eseményen az egyetem rektori dísztermében, Gödöllőn. A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 ezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz.
Kedvező élettani hatású csokoládét fejlesztenek a Szent István Egyetem kutatói
A csokoládé nem csak finom, hanem olyan élettani hatásokkal is rendelkezik, amelyek előnyösek az emberi szervezetre. Ez a tény ösztönözte azokat a kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek jelenleg is folynak a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán. A csokoládé összetételének kiegészítése, és élettani szempontból kedvező növényi összetevőkkel történő dúsítása évtizedes gyakorlat a Csokoládé-, Kávé-, Teakészítő Mester Szakmérnök és Szaktanácsadó szakirányú továbbképzés szakmai vezetését is ellátó Gabona- és Iparinövény Technológia Tanszéken.
Együtt szerveznek a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök és drónpilóta képzést Vásárhelyen
A magyar mezőgazdaságban is megállíthatatlanul terjed a digitalizáció. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara szerint 10 éven belül a piaci viszonyok között működő mezőgazdasági vállalkozások többségében adatalapú, tudásvezérelt precíziós gazdálkodást folytatnak majd, mert ezt a gazdasági környezet kikényszeríti. A kar azoknak kíván segíteni, akik tudatos alakítói akarnak lenni a folyamatnak. A Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök/szakember képzésben a fő hangsúlyt a drónos monitoringra helyezik, ami várhatóan a leggyorsabb fejlődés előtt áll a precíziós mezőgazdaságon belül.
Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem
Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat.
Óriás a láthatáron: augusztustól jön az új mezőgazdasági szuperegyetem
Csökkenő hallgatói létszám, szétaprózodott kutatás és oktatás: többek között ezekkel a komoly gondokkal küzd a mezőgazdasági felsőoktatás Magyarországon. Ennek megoldására kezdődik az agrár-felsőoktatás integrációja, a jövő év elejére Szent István Egyetem név alatt öt kampusszal, 20 ezer hallgatóval és 3500-4000 dolgozóval Magyarország egyik legnagyobb egyeteme jön létre. Az integráció után a kampuszokat főigazgatók vezetik majd.
Élménygazdaságot nyitott a gödöllői gazdászlány Tiszagyendán
A klasszikus szántóföldi kultúrák termesztését egészítette ki egy különleges szolgáltatással Tóth Diána, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyében gazdálkodó család lánya. A gödöllői Szent István Egyetemen végzett gazdasági-agrármérnök, majd növényorvos képesítést szerző gazdászlány. Az egyetemi évek után többek között kamarai tanácsadóként és területi képviselőként is dolgozott, de a családi gazdaság fejlesztésével ezalatt is folyamatosan foglalkozott. A külsős évek után visszatért a tiszagyendai 1000 hektár műveléséhez, ahol nemrég bővítették a gazdaság tevékenységi körét: létrehozták az Élmény Tanyát.
Újabb 4 magyar agrárszakképző iskolánál találtak súlyos szabálytalanságokat
Újabb négy agráriskola ellenőrzésénél talált súlyos hiányosságokat az Állami Számvevőszék a mezőgazdasági szakképzés vizsgálata során.
Tovább gyűrűzik az agrárszakképző-botrány: újabb intézmények gazdálkodásánál találtak gondokat
A korábban ellenőrzött 22 agrárszakképző után újabb 10 iskolánál talált szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az MTI-hez eljuttatott közleményében a csongrádi, a mátészalkai, a bajai, a budafoki, a csornai, a győri, a szécsényi, székesfehérvári, a tokaji és a törökszentmiklósi agrárszakképző iskolákat nevesítik. Ezekben 2016-2017-ben nem biztosították a közpénzfelhasználás szabályozottságát, illetve nem gazdálkodtak felelősen a közpénzekkel.
Megvannak az ország legjobb agrárképzései
Hallgatói és oktatói kiválóság alapján rangsorolták az ország legjobb agrárképzéseit. A kiválasztáskor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a felvettek pontátlaga, az első helyes jelentkezők száma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a tanulmányi versenyen helyezettek száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia-címmel rendelkező oktatók aránya.
Felmérte a CLAAS, hogy miért választják a fiatalok a mérnöki pályát
A megkérdezettek 63 százaléka már kisgyermekkorában eldöntötte, hogy mérnök szeretne lenni - derül ki a CLAAS Hungária Kft. által készített felmérésből. Minden ötödik kitöltő azt várta a foglalkozásától, hogy új dolgokat alkothasson, és kézzelfogható eredménye legyen a munkájának. A kitöltők harmada szeretne saját vállalkozást indítani. Ugyanakkor akik beosztottként gondolkodnak, azok 27 százaléka azonos fizetés esetén vidéki nagy multicéget választana a fővárosi cégekkel szemben.
Szakemberek, akikre nagyon nagy szükség van a magyar mezőgazdaságban
Az agrárpályán található karrierlehetőségekről, az agrárvégzettség előnyeiről és a hiányszakmákról szervezett pályaorientációs délutánt az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szekszárdon az agrárszakképzésben résztvevő diákoknak. A rendezvényen a Dél-dunántúli régióban tevékenykedő agrár- és élelmiszeripari cégek képviselői, valamint agrárszakképzéssel foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat.
Jó pénzt kereshetnek a diákok: jövőre teljesen átalakul az agrárszakképzés
Változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton. Az új törvény szerint a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek 2 típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből - érettségi megszerzésével - egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikumon kívül a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul.
6 milliárd kiskérődzőkre, 5 millióval kevesebből lehet öntözni, 4 milliárd jut a magyar borászoknak - itt a decemberi agrártámogatás összefoglaló
Novemberben is több hírben számoltunk be az agrártámogatásokról, amelyekből a termeléshez fontos összeget igényelhetnek a magyar mezőgazdaság tevékeny résztvevői. Szó volt arról, hogyan csökkentené az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat a gazdák költségeit, valamint a kiskérődző ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásainak kifizetéseiről is. Beszámoltunk róla, hogy 4 milliárd forintos támogatást kap a magyar borágazat, és megírtuk, hogy a bőséges pénzforrás nem minden, javítani kell a termelés hatékonyságát a versenyképesség növeléséhez. Összegyűjtöttük az elmúlt hónap pályázataival, befektetéseivel és kifizetéseivel kapcsolatos anyagait, itt a decemberi agrártámogatás összefoglaló!
4 milliót fizetnek a külföldiek, hogy állatorvosok lehessenek Budapesten
Ötszörös a túljelentkezés Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményébe, amely a maga nemében egyike a legjobb négy európai intézménynek – mondta a Világgazdaságnak Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A hazai állatorvosképzés egyedülálló módon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik, a világ közel 50 országából érkeznek hozzájuk diákok. A gazdasági lap interjúját szemléztük.
Súlyos szabálytalanságokat találtak 8 agrárszakképző iskola ellenőrzésénél
Nyolc mezőgazdasági szakképző iskola ellenőrzésénél talált hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék. Az egyik budapesti iskola állami támogatásának annyira durva volt a helyzet, hogy a felfüggesztését is kezdeményezték. A budapesti, kaposvári, nyíregyházi, szombathelyi, nagykátai, baktalórántházai, péceli és a Csongrád megyei Ásotthalmon működő agrárszakképző intézmények nem biztosították a nemzeti vagyonnal való átlátható, elszámoltatható gazdálkodást, továbbá nem voltak védve a korrupcióval szemben a 2016-2017 közötti időszakban.
Kegyetlen talajokon is eredményes alternatív fajtákat nemesítettek Karcagon
Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit és talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára. Ezek közül 10-15 fajta minden évben elérhető a gazdálkodóknak is, hogy a nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajokon is eredményesen termeszthessék őket.
Külföldről hazatérve, első nőként vezeti a debreceni agrárkart - interjú Bánáti Diána dékánnal
Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának új dékánjával a Magro.hu arról beszélgetett, hogy milyen célok vezérlik a munkájában és milyen külföldi tapasztalatokat tart érdemesnek arra, hogy beépítse a debreceni agrárképzésbe- és kutatásba. Meg lehet-e valósítani azt az akadémiai és ipari együttműködést Magyarországon, amit a legnagyobb európai agráregyetemek létrehoztak? Szóba került az is, miket kell megtenni azért, hogy a mezőgazdasági szakma gyorsabban alkalmazkodjon a változó technológiai környezethez a hallgatók és az oktatók képzésén keresztül.
Hirdetés