Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

Kiszámolták, mennyit veszít az Európai Unió a mezőgazdasági termelés zöldítésével, a Green Deal-lel

A koronavírus járvány gazdasági hatásai a most kibontakozó világválság és az infláció. Ilyen körülmények között nehezen elfogadható a Green Deal kapcsán arról beszélni, hogy a termőföldek művelés alóli kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsék a termelést. Fontos kérdések, hogy mennyivel esne vissza az eredmény és ez mennyit drágítana a már egyébként is elszálló árakon.

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Tarka gyíkfaj lett a 2022-es év hüllője kiírás első helyezettje

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatta a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot. A döntésük alapján 2022-ben Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkja, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett az év hüllője. Hazánkban mindössze 8 gyíkfaj él, közülük egy a kevésbé ismert homoki gyík (Podarcis tauricus). A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak.

540 millió forintnyi EU-s pénzből fejlesztették a magyartarka szarvasmarhával történő területkezelés infrastruktúráját az Őrségben

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a 2014-2020-as Európai Uniós időszakban több pályázatot nyert el a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Az elnyert pályázatok közül az egyik legfontosabb a „Magyartarka szarvasmarhával történő természetvédelmi célú területkezelés infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című KEHOP-4.1.0-15-2016-00060 azonosítószámú projekt, melyet az Európai Unió 539,39 millió forint vissza nem térítendő támogatással támogatott. Ezzel kapcsolatban kerestük meg az igazgatóság szakembereit, akik készséggel válaszoltak a Magro.hu kérdéseire.

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

Kihívások és nehézségek közepette is eredményes a magyar túzokvédelem

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek. A túzok a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, mely 51 éve, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet. A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett.

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

Egy új kutatás bizonyítja, hogy a baktériumok átállnak a műanyagok elfogyasztására

A svéd kutatók 30 ezer olyan enzimet találtak a különböző élőlényekben, amelyek segítenek lebontani a műanyagokat. Mára szinte tényleg nincs olyan pontja a világnak, amelyet ne szennyezett volna már be a műanyag. Az óceánok mélyén éppúgy találni belőle, mint a hegycsúcsok közelében. A probléma pedig ezzel többek között az, hogy több 100 évig is eltarthat, mire lebomlik. A kutatók ezért évek óta keresik a megoldást arra, hogy miként lehetne felgyorsítani a folyamatot. A munka közben egy érdekes felfedezésre jutottak.

Meglepő magyar kutatási eredmény ismertette a Tisza szennyezettségének okát

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű –a szennyvízzel kerül a folyóba. Közleményük szerint a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik. Legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.

A megoldás felé közeledik a védett ragadozók és a legelő állatok konfliktusainak rendezése

A farkasok, a hiúzok, a medvék és a hódok is védett állatok, viszont egyre nagyobb gondot okoznak a lengyel állattartó gazdáknak és méhészeknek. Ezért változtatnak az ellenük való védekezésen, hatékonyabbá teszik a tevékenységet Lengyelországban. A legelőkön állatokat tartó gazdák, de a tavak vagy méhcsaládok tulajdonosai is kapnak olyan mezőgazdasági berendezéseket, amelyek segítenek távol tartani a ragadozókat a haszonállataiktól.

Bővül az együttműködés: országszerte több mint 100 helyen leadható a használt étolaj

Bővíti együttműködését az Aldi Magyarország és a Biofilter Környezetvédelmi Zrt., így országszerte az áruházlánc több mint 100 üzleténél teszik lehetővé a használt étolaj visszagyűjtését. A két vállalat 2020 decemberében kezdte meg az együttműködést, amelynek során az áruházlánc 11 üzleténél helyeztek el a használt sütőzsiradék leadására alkalmas konténereket. A használt sütőolaj gyűjtése és leadása egyszerű, a kihűlt étkezési olajat elég egy műanyag palackba visszatölteni.

Az eldobható vagy az elmosható ételdoboz terheli kevésbé a környezetet?

Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik. Egy magyar cég az acéldobozok mellett döntött.

Tojáshéj és tengeri moszat alkothatja az új műanyaghelyettesítő megoldást

Sokak szemét felnyitotta a tengerek és az óceánok állapotát illetően a BBC Kék Bolygó című sorozata. A vizekben látott rengeteg műanyag hulladék többeket arra sarkallt, hogy tegyenek valamit a helyzet javításáért. Így volt vele az a férfi is, aki újrafelhasználható és komposztálható műanyag alternatívát gyártó céget alapított Wales-ben. David Hughes wrexhami Happy Dolphin nevű cége szatyrokat és egyéb termékeket készít kalcium-karbonát felhasználásával. Ebből épül fel például a tojás héja is. A céljuk az, hogy csökkentsék a műanyagok okozta szennyezés mértékét.

Webinárium lesz a mezőgazdasági és élelmiszeripari szerves hulladékok újrahasznosításáról

A zöld gazdaság felé vezető úton a klímaváltozással való küzdelemben és a környezetvédelemben egyaránt kulcsfontosságú a nyersanyagok mennyiségének csökkentése mellett a minél nagyobb fokú újrahasznosítás. Az agrárium és az élelmiszergazdaság által termelt szerves eredetű hulladék újrahasznosítása nem csak nagyban segítheti a környezetszennyezés leküzdését, de további bevételt is jelent az elsődleges és másodlagos szektorban működő cégek számára. Ebben a témában tart online programot a Holland Nagykövetség.

Gyöngybagoly tizedelte és stresszelte a kiskunsági baromfitelep állományát

Szokatlan madármentésre volt szükség a Bács-Kiskun megyében, Kalocsa és Kecel között található Öregcsertőhöz közeli baromfinevelő telepen. A zárt csarnokba valószínűleg szellőztetés alkalmával beköltözött egy gyöngybagoly. A ragadozó madár számára ezáltal elérhetővé váltak a néhány hetes csirkék. Közülük nap, mint nap ejthetett könnyű zsákmányt. Ám a fő gondot az a folyamatos stressz és riadalom jelentette, amit a jelenlétével okozott a haszonállatoknak.

Vörös listás védettségű, veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon

Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le Magyarországon. A Hortobágyi Nemzeti Park területén 2021. november 5-én találták meg az elpusztult vörösnyakú ludat, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy testében ólomsörét volt. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18-19 ezer pár.