A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatai kerültek a középpontba

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói elméletben és gyakorlatban is megismerhették az ökológiai tényezők hatásait. A tanácskozáson a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének szakemberei az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tudásukat adták át.

Korszerű technológia és robotok hoznak kedvet a fiataloknak a mezőgazdasághoz

Közösen rendezi meg a Hello Modern Agrárium programsorozatot a Szegedi Tudományegyetem a Kaposvári Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel. A szeptemberi rendezvények célja, hogy a végzős középiskolások, fiatal pályaválasztók megismerjék a mezőgazdaság high-tech arcát és közelebb kerüljenek az agráriumhoz. A programsorozat két szeptemberi eseménnyel várja a fiatalokat Hódmezővásárhelyen, hogy bemutassák nekik, miért és hogyan érdemes ma gazdálkodni.

Ingyenes „Parlagfű kisokos” kérhető és tölthető le

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az új tanévben is az általános iskolák figyelmébe ajánlja a „Parlagfű kisokos” című információs füzetet. A megújult formátumú, játékos kiadvány a 2-4. osztályos tanulóknak nyújt hasznos tudnivalókat hazánk egyik legelterjedtebb allergén gyomnövényéről és a vele szembeni védekezésről. A foglalkoztató füzet korlátozott számban igényelhető nyomtatott formában, valamint letölthető a Nébih honlapjáról.

A vidéki életet tanítják és tanulják a Sötétvölgyben a Gyüttmentek

Költözz vidékre és kezdj új életet! Ezt hirdeti a 2019-es Gyüttment Fesztivál szervezőcsapata, akik a vidékről álmodók és a vidéken álmodók számára rendeznek többnapos eseményt a Szekszárd melleti Sötétvölgyben 2019. augusztus 22-25. között. Az idei lesz az ötödik alkalom, hogy fesztiválkörnyezetben és -hangulatban osztják meg egymással tudásukat és tapasztalataikat a vidéki élet szerelmesei, teszik mindezt mindezt nulla hulladék szemléletben.

20 általános iskolában lett tantárgy a mezőgazdaság

Az Egyesült Államok dél-keleti részén található Georgia állam 20 iskolában indított el 3 éves kísérleti projektet az általános iskolások mezőgazdasági oktatásában. Míg egyes középiskolákban zajlik mezőgazdasági nevelés, általános iskolákban, különösen a vidéki közösségekben, ez többnyire hiányzik. Pedig a kisgyerekeknek nagy előnyt jelent, ha megértik azt a rendszert, amely biztosítja az ételeiket, a ruhájukat és számtalan más használati cikket az életükhöz.

Szakirányú precíziós agrárgazdálkodási továbbképzés indul a Szegedi Egyetemen

Megállíthatatlanul terjed az agrár-digitalizáció. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara szerint 10 éven belül a piaci viszonyok között működő mezőgazdasági vállalkozások többségében adatalapú, tudásvezérelt precíziós gazdálkodást folytatnak majd. Az iskola azoknak kíván segíteni, akik tudatos alakítói akarnak lenni ennek a folyamatnak. Képzésükben a fő hangsúlyt a drónos monitoringra helyezik, ami várhatóan a leggyorsabb fejlődés előtt áll a precíziós mezőgazdaságon belül.

Mezőgazdászok jelentkezését is várják a Mészáros-csoport gyakornoki programjába

Karrierépítési lehetőséget ajánl a pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak és a pályakezdő diplomásoknak a Mészáros-csoport. A szeptemberi tanévkezdéssel induló Talentis Gyakornoki Program résztvevői stratégiai fontosságú ágazatokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat tanulmányaik alatt. Az utánpótlásképző projekt elindítását a Mészáros Alapítvány ösztöndíjasainak konferenciáján jelentették be a cégcsoport társadalmi felelősségvállalási programjának részeként.

Új dékán vezeti a debreceni agrárkart

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember 7 év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott.

Több munkát és szakképzést kínálna a cigányoknak a mezőgazdaságban az Agroma program

A romák mezőgazdasági munkavállalását támogatná és segítené a szaktárca. Az Agrárminisztériummal közösen azon dolgozunk, hogy a hazai mezőgazdasági szakmákat színesebbé, vonzóbbá tegyük a hátrányos helyzetűek számára. A megszerzett szakma egyben felzárkózási lehetőséget is jelent számukra – mondta Forgács István romaügyi szakértő, aki jelenleg a tárca szakértőjeként egy társadalmi felzárkózást segítő modellprogramon dolgozik.

Agrometeorológia csúcstechnológiával Hajdú-Bihar megyében

Stratégiai partnereivel együttműködve Magyarország legkomplexebb agrometeorológiai mérőhelyét alakította ki a Debreceni Egyetem AKIT. Az obszervatóriumban a hagyományos földi megfigyeléseken kívül az országban egyedülálló távérzékelési kutatások is teret kapnak. A központ 3 mérőhely (Kismacs, Látókép és Debrecen) agrometeorológiai alap- és modellezett adatait szolgáltatja, ami évente átlagosan 25-30 egyetemi oktató, kutató és hallgató tudományos tevékenységének az alapja. Továbbá szakmai segítséget nyújt új mérőhelyek mérési programjának tervezésében és minőségi adatbázisok előállításában is.

Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó.

777 millió tonnás rekordot hozhat idén a búzapiac

Minden idők legnagyobb búzatermésére, 777 millió tonnára számít idén a világ. Az Európai Unió országai összesen mintegy 154 millió tonnát irányoztak elő, Magyarországon a várakozások szerint 2019-ben 4,8 millió tonna búza teremhet. Az előzetes adatokat – ahogy a korábbi években, úgy idén is – Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója ismertette a XXVI. Búzatanácskozáson, Debrecenben. Anyagunkból kiderül, mit hozhat idén a búzapiac.

Újdonság Debrecenben - ősszel vethető új lencsefajták kaptak állami elismerést

Európában elsőként nemesített és regisztrált őszi lencsefajtákat a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézete. Két új télálló fajta, a „Pinklevi” és a „Rézi” kapott állami elismerést. Bár a lencse hagyományos vetési ideje a tavasz, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult a télálló fajták előállítására. Jönnek az ősszel vethető új lencsefajták!

Az agrároktatáson felül még a helyi gazdákat is segítik Keszthelyen

A keszthelyi Georgikon Tanüzemben termelnek, gazdálkodnak és itt tartják az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzését is. Ezen felül szakmai kísérleteikkel segítik a környékbeli gazdákat. A cég fenntartása érdekében a fejlesztéseken és a különböző szak­mai kötelezettségeken túl arra is oda kell figyelniük, hogy a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt és más terményeket megfelelően fel tudják dolgozni, és hogy az értékesítésük eredményt is hozzon.

Az összes agrármunkát a diákok végzik a szécsényi szakgimnáziumban

Míg korábban a gazdálkodó családok gyerekei a szüleiktől és a nagyszüleiktől tanulták meg a földművelés tudományát, az iskolai oktatásban ezt a szerepet a gyakorlati képzés tölti be. A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium ancsamajori tangazdaságában biztosítja a szakmai ismeretek megszerzését. Közel 70-en tettek szintvizsgát a napokban a Nógrád megyei intézmény tanulói közül az Ancsamajorban.

A traktor mellé észre is szükség van

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban sok a beruházás, a termésátlagok növekedésén nem látszik a technológiai fejlesztés. A legnagyobb problémát a munkaerőhiány jelenti. Azonban a fejlesztéseket gátolja az is, hogy sok gazdálkodó alapvető kérdésekkel sincs tisztában. Így pedig nem lehet eredményesen termelni. A következő évek kulcskérdése a hatékonyság növelése lehet, mert a kapacitásbővítések számára korlátot jelenthet a jelenlegi magas foglalkoztatottsági ráta. Az agrárcégek az elmúlt években egyre jobban megsínylik a munkaerő hiányát.

Egyedülálló precíziós kutatások Debrecenben

Érdemes tanulni: az eredményes gazdálkodást segítik a NAK gyakorlati képzései