Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Az AKG hozza a gazdák bevételeinek harmadát, de ha véget ér a támogatás, intenzívebb technológiákra váltanak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Cambridge-i Egyetem munkatársai által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a természetvédelmi célú mezőgazdasági támogatások – mint az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) – egyértelműen segítik a környezet megóvását és a gazdálkodók fennmaradását is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatásával megvalósult vizsgálatok továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeit össze lehet hangolni, azonban ennek támogatására célzott ökológiai kutatásokra van szükség.
Halad a magyar kutatás: búza-, árpa- és repceszalma őrlése után maradó porral töltött műanyagok segíthetnek a környezetvédelemben
Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját. A körforgásos gazdaság szempontjait figyelembe véve azt kutatja, mi történik akkor, ha a műanyagot olyan mezőgazdasági, vagy erdőipari melléktermékekkel – búza-, árpa- és repceszalma, illetve faipari származékok őrléséből keletkező porral – töltik meg, amiket egyébként elégetnének, ezáltal is szennyezve a környezetet.
Közeledő katasztrófától tartanak a Meteorológiai Világszervezet szakértői
Soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban. Pedig az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt az ipar és a közlekedés is csökkentett kapacitásokkal üzemelt - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A testület katasztrófafilmekbe illő forgatókönyvet írt le: ha a trend így folytatódik, már semmit sem tehetünk, hogy elkerüljük a közeledő szerencsétlenséget.
Nagy verseny várható a 2022-es Év rovara címért, részletesen a jelöltek
Az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. A védett vagy védendő rovarok megismerése pedig elengedhetetlen a természetben zajló folyamatok jobb megértéséhez. A Magyar Rovartani Társaság által meghirdetett verseny idei jelöltjei mind őshonosak Magyarországon, jobbára mégis ismeretlenek. A fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül lehet kiválasztani, melyikük legyen a 2022-es Év rovara.
Mit tehet az Európai Unió a globális éghajlati válság ellen?
Az éghajlatváltozás témájához kapcsolódó konkrét fellépés nagy kihívást jelent. A hatékony válaszok megtalálásához és meglépéséhez alapjaiban kell átalakítani gazdasági és társadalmi rendszereket. Az egyéni vagy nemzeti szint ehhez kevés. Szükség van nemzetközi együttműködésre, amelyhez az Európai Unió megfelelő keretet jelenthet – hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája Mit tehet az Európai Unió a globális éghajlati válság ellen? című budapesti rendezvényén.
A hatékony technológiával a környezetterhelést is csökkentik a gazdák
Az általánosan elfogadott nézet szerint a mezőgazdasági termelés nem jár együtt a környezet védelmével. Ez azonban nem fedi a valóságot. A termelés jelentős része ugyanis az élő környezetben történik, amire a mai művelési folyamatok kiemelt figyelemmel vannak. Az erőforrások felhasználása korunkban már sokkal hatékonyabb, amivel jelentősen csökken az agrárium okozta környezetterhelés.
Legyenek a gazdálkodói életforma „nagykövetei” a fiatal gazdák! Megéri
Van értelme időt és energiát szánni a PR-munkára, vallja a fiatal német Sebastian Horn, aki szerint láthatóan nőtt a gazdaságuk, és ezzel az egész gazdálkodói életforma elfogadottsága a környékükön, mióta tudatosan keresi a kapcsolatot a településen élőkkel. Az agrarheute.com portál által fenntartott fiatalgazda-blogon osztotta meg gondolatait az egyszerűen csak Basti Hornként ismert huszonéves gazdálkodó, és arra bátorított minden hozzá hasonló helyzetben lévő fiatalt, hogy vegyék a fáradságot, álljanak szóba a szomszédsággal, és legyenek a gazdálkodói életforma „nagykövetei”, mert megéri.
Szomorú szén-dioxid rekordot értek el az erdőtüzek
Idén nyáron rekordot döntött az északi félteke számos részén pusztító súlyos erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) frissen közzétett adatai szerint júliusban és augusztusban is havi rekordot döntött a károsanyag-kibocsátás. Az intenzív tüzek, köztük a Földközi-tenger, Észak-Amerika és Szibéria forró pontjain keletkezett tüzek több mint 2,7 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a nyáron. A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek tudható be.
Magyarország is világelső: ötoldalú bioszféra-rezervátum javítja a természetes élőhelyeket
Az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz "az Ember és Bioszféra") kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést, így létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum. Ezzel megalakult a világ első, 5 ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.
Több, mint 220 környezetvédőt öltek meg 2020-ban
Világszerte 227 környezetvédő aktivistát öltek meg 2020-ban – közölte a Global Witness nevű nemzetközi szervezet egy jelentésében. A dokumentum szerint Latin-Amerikában a legveszélyesebb aktívan tenni a környezet- és természetvédelemért. A merényletek hátterében a szervezet információi alapján erdőgazdálkodási, víz- és gátépítési, valamint mezőgazdasági projektek állnak. Az elkövetők és megbízóik javarészt vállalatok, földművesek, részben állami szereplők, illetve bűnszervezetek, félkatonai csoportok és lázadó milíciák soraiból kerülnek ki.
Könnyítésekkel és 360 milliárd forintos keretösszeggel indul az új agrárkörnyezet-gazdálkodási program
Minél több gazdálkodót kíván érdekeltté tenni a zöld előírások betartásában, ezért indítja 360 milliárd forintos keretösszeggel és megemelt egységtámogatással a következő agrárkörnyezet-gazdálkodási programot az agrártárca. A Bábolnai Gazdanapok egyik kerekasztal-beszélgetésén Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a most záruló AKG programban 800 ezer hektárral vettek részt a termelők, így a termőterületeink jelentős részén vállaltak valamilyen környezetvédelmi kötelezettséget. A jelenlegi előírások egy része megmarad, és könnyítéseket is tartalmaz az új rendszer.
A körforgásos mezőgazdaság hozhatja vissza az emberiséget a semmibe vezető útról
A mesterséges intelligencia által felügyelt precíziós, körforgásos mezőgazdaság lehet a garancia arra, hogy a jövőben érvényesüljenek az emberiség megmaradásához szükséges környezetvédelmi előírások, vallja Neményi Miklós akadémikus. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetének professzora is vendége volt a Dél- Szlovákia gazdasági kilátásait elemző Új Szó – Trend konferenciának a komáromi Tiszti pavilonban, ahol szakemberek, kutatók, politikusok vitatják meg a térség legfontosabb kérdéseit.
Egymást is okolják a generációk a fenntarthatóság hiányosságai miatt
Egyre többen látják be a fenntarthatóság fontosságát, de abban, hogy melyik generációnak és mekkora áldozatot kellene vállalnia a megoldás érdekében, nincsen megegyezés az egyes korosztályok között. A generációk egyetértenek abban, hogy az egyénnek, a családnak és az oktatásnak is jelentős szerepe van a fenntarthatóságról elérésében, a párbeszédben és a tettekre ösztönzésben. Mégis a nagyvállalatok, a politikusok és a mindenkori kormány felelősségét emelik ki – derült ki az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából.
Emberre is veszélyes idegméreggel ölték meg Tura környékén a madarakat
A Tura, Galgahévíz és Hatvan közötti mezőgazdasági területeken 2021. augusztus közepén találtak madártetemeket. A közelükben rögzített húsdarabok előzetes szakértői vizsgálata megtörtént. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi toxikológiai szakértője megállapította, hogy azok az emberi szervezetre is veszélyes anyagot tartalmaznak. A laboratóriumi vizsgálatok alapján elkészült előzetes szakértői vélemény szerint a húsdarabok olyan idegméregnek tekinthető összetevőt tartalmaznak, amely különösen a madarakra jelent végzetes veszélyt, de az emberre nézve is mérgezőnek minősül.
A támogatások változásai és hírei augusztusból
A nyár utolsó hónapjában is több anyagunk témái voltak az agrártámogatások körüli újdonságok és változások. Írtunk az EU-s pénzek kifizetésének feltételeiről, a környezetvédelmi szabályok és a támogatások közötti összefüggésekről, a MATE több 100 milliós megnyert pályázatairól, az őstermelők által igényelt és megkapott pénzekről, valamint a Green Deal pénzügyi részleteiről. Ajánljuk olvasásra a szeptemberi agrárpénzes összefoglalónkat!
Tényleg élelmiszerdrágulást, importnövekedést és versenyhátrányt hoz a Green Deal?
Az Európai Bizottság hatásvizsgálata során arra következtetésre jutott a Green Deal megállapodással kapcsolatban, hogy a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása harmadával sem csökkenne 2030-ra, az elért mérséklés hatásainak körülbelül a fele pedig a világ más tájain jelenne meg. A jelentés szerint biztosra vehető, hogy az Európában gyártott élelmiszerek mennyisége radikálisan csökkenni fog, a szűkülő kínálat miatt az élelmiszerárak 50-80 százalékkal is megemelkedhetnek, miközben a termelők költségének növekedése egyre nagyobb kihívásokat támaszt a gazdák számára. Szinte minden terméknél teret nyerne az import.
Az EU-s támogatások felét feleslegesen költötték a környezetvédelemre
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájára majdnem az egész uniós költségvetés 40 százaléka megy. Az elköltött pénz felét mégis teljesen felesleges és hatástalan intézkedésekre fordítják. Az új KAP megállapodás sem hoz majd megváltást. A teljes EU-s büdzsé 2014 és 2020 között több mint 1,1 billió euró volt. Ebből 400 milliót költött az Unió arra, hogy a gazdákat támogassa. Több mint 100 milliárd euró ment el az EU költségvetéséből a klímaváltozás elleni harcra, ez több mint a negyede annak, ami a teljes költségvetési kerete, és 50 százaléka a környezetvédelmi törekvésekre szánt összegnek.
Sokan nem értik, miért tragikus a balatoni nádirtás
Egyre több az illegális bejáró a Balatonhoz a nádasokon keresztül, aminek katasztrofális következményei is lehetnek. A nádasok végzik a tó öntisztításának nagy részét, csökkenésük, eltűnésük hatására nagy baj lehet. A Balaton iszapjában sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.
Hirdetés