Találatok erre: kártevők
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Egyszerűen kimutatják a mérgeket a mézből
A mézelő méhekre nézve komoly veszélyt jelentő közönséges rovarölő szereket egy egyszerű új módszernek köszönhetően ma már hatékonyan ki lehet mutatni a mézben.
Két új inváziós meztelencsiga faj érkezett Magyarországra, és nagyon elszaporodtak
Két éve dolgoznak a hazai meztelencsiga-fauna felmérésén az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának két kutatója, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna. Munkájuk során két olyan meztelencsiga-fajt azonosítottak, amelyeknek eddig nem volt hazai észlelési adata. A feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsiga (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) gyorsan terjedő, inváziós fajok, amelyek máris országszerte elterjedtek.
Változott a NeemAzal T/S rovarölő permetezőszer engedélye: a korábbinál lényegesen több kertészeti kultúrában felhasználható
A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal 6300/1325-2/2020. számú határozatával módosította a Neem Azal T/S rovarölő permetezőszer korábban érvényben lévő forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét. Ezzel a készítmény felhasználási köre jelentősen bővült. Az engedélyokirat kiterjesztését a gyártó hazai képviselője, a Biocont Magyarország Kft. kezdeményezte a Németországban érvényes engedély kölcsönös elismerése alapján.
Magyar találmány bevezetésével lehet sokkal jobb a gabonaraktározás
A világon egyedülálló gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló startup vállalkozás. A megfigyelőrendszer olyan automatizált megoldást kínál a síktárolókban bekövetkező nedvesedés problémájára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatait felhasználva dolgozták ki. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a szondák akkumulátorai 3-4 évig bírják töltés nélkül.
Robotok a mezőhegyesi ménesbirtokon: nagy lehetőség a magyar mezőgazdaság előtt
Az MI-stratégia egyik fő eleme a mesterséges intelligencia alkalmazása az agrárgazdaság hatékonyabbá tételében. Az Agrár Adat Keresztrendszer, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével hoznának létre, a teljes termelői oldal lefedését lehetővé tenné egy olyan platform formájában, amely képes több forrásból az adatok rögzítésére. Segítene továbbá a gazdálkodók és a hivatalos szervek közötti adatcserében is. Így például a NAV, az OMSZ, a Nébih, és a MÁK elérése is jelentősen egyszerűbbé válhat a gazdálkodók számára.
Magyar kutatók vizsgálták meg, mennyiben segítenek a vadászpókok az alma kártevőinek szabályozásában
Az agrárszakma meglepően kevés ismerettel rendelkezik a vadászpókok szerepéről a gyümölcsültetvények táplálékhálózatában, ezt vizsgálták a SZIE kutatói - a képen egy Rozsdás ugrópók C(arrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt
Jóval kisebb a magyar repce termőterülete, a vetésideje pedig elcsúszott
Kifejezetten jó ára volt idén a repcének. A magas felvásárlási ár elvileg a vetési kedvet is növeli, a gyakorlatban azonban ez nincs így. Hiába tolták későbbre a gazdák a vetésidőt, az aszály és a rovarkártétel túlságosan megnehezíti a termesztést. Nagyot csökkent a növény vetésterülete, és egyre többen mondanak le arról a termelők, hogy repcét vessenek. Mi lesz így a magyar repce sorsa?
Előzzük meg a levéltetvek károsítását kalászos gabonáinkban!
Az elmúlt években a gabonatábláinkon járva azt tapasztaljuk, hogy egyre többször találkozunk különböző levéltetű fajokkal. Az előfordulásuk a legfeltűnőbb a kalászolás időszakában. Viszont az általuk okozott kár súlyosságát nem a tavaszi időszakban, hanem az ősszel betelepülő egyedek okozzák.
Szükséghelyzeti engedélyt kapott a Movento és a Coragen
Különleges segítséget vehetnek igénybe a zöldségtermesztők a rovarkártevők megfékezésére. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyezte a Movento és a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerek szükséghelyzeti felhasználását a levéltetvek és a gyapottok-bagolylepke kártétele ellen. Fontos, hogy a permetezések időpontjáról a felhasználók a kezelések megkezdése előtt kötelesek tájékoztatni a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalát.
Talajmentes növénytermesztés, tápoldattal, kőzetgyapotban
Üzemi méretekben is nagy jelentősége van a talaj nélküli növénytermesztésnek. Az ilyen vízkultúrás rendszerben ugyanis akár 90 százalékkal kevesebb a vízszükséglet, mint a hagyományos, termőföldben történő termesztés esetén. A tápoldat folyamatosan kering és nincs párolgási veszteség sem. A homokot főleg házi felhasználásra alkalmas, de a kőzetgyapot a hobbikertészeken túl az üzemi környezetben is bizonyított már.
Mi lesz veled, mankoceb?
Új kártevők jönnek, a növényvédelem pedig egyre gyengébb. Számos növényvédőszer-hatóanyagot vont ki a forgalomból az utóbbi években az Európai Unió. A termelők jelenleg a mankoceb tervezett kivonása miatt aggódhatnak, aminek továbbra is bizonytalan a sorsa. A hosszú hatástartamú, baktericid tulajdonságú, viszonylag olcsó gombaölő szert főleg a kertészeti kultúrákban, például a Dithane készítményben használják.
Szeptember 1-ig adhatják be a méhészek a Nemzeti Program támogatások hiánypótlásait
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hívta fel a méhésztársak figyelmét, hogy a Magyar Államkincstár a méhészek és az egyesületek által beadott kérelmek feldolgozásának utolsó szakaszába érkezett. A jogszabály szerint 2020. szeptember 1-ig lehet a méhészeknek és tagszervezeteknek hiánypótlást beküldeni, amennyiben a Kincstár hiányosságot talál a kérelemben. Azoknak, akik rendelkeznek Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében beadott támogatással, azt ajánlják, napi rendszerességgel ellenőrizzék ügyfélkapujukat.
A klórpirifosz nélkül is szép lehet a repce, ha a Belkar™ védi a gyomoktól
A repce nemzetgazdasági szempontból is fontos növény, aminek Európában is stabil piaca van. Ám a növény sikeres termesztését nagyban visszaveti, ha nem lehet megfelelően elvégezni benne a gyomirtást. Az, hogy a klórpirifosz hatóanyag-tartalmú rovarölő szerek engedélyét nem hosszabbította meg az EU illetékes szerve, és jövőre már nem lesznek felhasználhatóak repcében, nagy kihívást okoz a gazdáknak. Azonban erre is van megoldás. A repce növényvédelméről Lukács Domonkossal, a Corteva Agriscience herbicid termékmenedzserével beszélgettünk.
Van hatásos védekezés a poloskák ellen biológiai megoldásokkal is
A melegedő klíma kedvez a poloskák szaporodásának, amik válogatás nélkül károsítják a legtöbb kerti növényt, zöldséget és gyümölcsöt. Mivel a más kontinensről származó rovarok kedvező körülmények közé kerültek, természetes ellenségek nélkül, gyorsan terjedhetnek, és inváziót okozhatnak, amíg a természetes ellenségeik utol nem érik őket. Viszont addig is lehet védekezni ellenük, anyagunkban a hatásos biológiai megoldásokról lesz szó.
A támogatáson kívül is fontos a zöldítés másodvetésben
A zöldítési támogatás feltételeinek való megfeleléshez, és a kifizetéshez a gazdálkodóknak be kell tartaniuk bizonyos előírásokat. Ezek egyike, amikor az elvárt 5 százalékos ökológiai fókuszterületet a gazdálkodó csak a 0,3-as szorzóval szereplő másodvetéssel tudja megvalósítani. Az ökológiai másodvetést legalább kettő növény keverékéből kell összeállítani. Ebben segít a NAK részletes anyaga, ami a takarónövényekről és a zöldítés másodvetésben történő alkalmazásáról is szól.
12 dolog, amit ne tegyen a komposztba, ha jót akar
Már Magyarországon is egyre elterjedtebb a komposztálás. Remek módja ez annak, hogy saját szerves trágyát készítsünk a háztartási hulladék egy részéből. Azonban nem helyes válogatás nélkül mindent rádobálni a komposztdombra, mert vannak olyan dolgok, amelyek árthatnak neki. Ennek a módszernek is megvannak a szabályai és a tiltólistája. Cikkünkből kiderül, mik azok, amelyek soha nem kerülhetnek bele a komposzthalomba.
A tarlóhántás felér egy kiadós esővel
Az aratást követően, mikor a termény már lekerült és a hátramaradt szalma betakarítása is megtörtént, a tarlóhántás következik. A tarlót lehetőleg mindig érdemes elmunkálni, mert a tarlóhántás egyben kezdete is az elkövetkezendő év talaj-előkészítési tevékenységének. A feladat a tarlómaradványok zúzását követően, vagy azzal egy időben végezhető el. A tarlóhántásra a talaj kötöttségétől függően bármely sekélyen lazító és porhanyító eszköz – tárcsa, ásóborona, szántóföldi kultivátor – alkalmas. Egy régi mondás szerint a tarlóhántás felér egy kiadós esővel.
Ezzel a módszerrel kerülje el, hogy a rovarok ellepjék a házát
A hangyák, a csótányok, a legyek és az egyéb rovarok sokszor okoznak bosszúságot minden háztartásban. Ugyan számos tanács és praktika létezik, amivel házilag irthatjuk őket, az alábbiakban összeszedtük néhányat, amik biztosan működni fognak. Lássuk is ezeket!
Hirdetés