Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kutatják a vakcinajelöltekek a sertéspestis ellen - interjút adott az országos főállatorvos
Bognár Lajos országos főállatorvos beszélt arról, hogy milyen változások következhetnek be a 2021-es évben a sertéságazat helyzetében. A vele készített interjúban szó volt az afrikai sertéspestis hatásairól, a Japán exportról, vakcinafejlesztésről, a vaddisznóállomány veszélyességéről, valamint a sikeres ASP-mentesítő módszerekről is. A szakember a házisertések fertőződésének esélyére is kitért a válaszaiban.
Boehringer Ingelheim sertésegészségügyi webinárium az afrikai sertéspestisről
A Boehringer Ingelheim a tavaszi kezdés után júniusban folytatja a sertéstartóknak szóló webinárium-sorozatát. A nyári első előadása az afrikai sertéspestis nemzetközi aktuális helyzetéről, legfrissebb kutatási eredményeiről ad áttekintést lengyel szakértő segítségével, egy magyar nyelvű 60 perces előadás keretében. A webináriumot követően 30 percben lehetőség nyílik kérdések feltételére is.
Célegyenesben a vakcinafejlesztés a sertéspestis ellen: 2 év múlva jöhet a megoldás
Egy európai kutatási program 2 éven belül 100 százalékosan megbízható vakcinát adna az állattartók kezébe a sertéspestis-megbetegedésekkel szemben. Ezzel a sertéstartó közösség egyik legkomolyabb kihívása oldódhat meg. A hatalmas anyagi kárt okozó járványos megbetegedések leküzdése és megelőzése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A spanyol José Manuel Sánchez-Vizcaíno professzor már a 80-as években részt vett az akkor afrikai sertésláz-megbetegedések felszámolásában. Tavaly pedig elvállalta a sertéspestis végleges legyőzését célzó Vacdiva projekt vezetését.
Terjed a sertéspestis, nőtt a magas kockázatú és fertőzött területek száma Magyarországon
Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel.
Megduplázták a pályázati pénzt az állattartó telepek járványvédelmének korszerűsítésére
A sertés- és baromfitartók számára 2021. április 26-tól újra megnyílik az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére kiírt pályázat. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az elmúlt időszakban a sertés- és a baromfitartók súlyos kihívásokkal találták magukat szemben. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza megjelenése és terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai állattartó telepek állategészségügyi színvonalát emelni szükséges.
Bár négyszereződtek a vadászati források, növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel
Podcast beszélgetésen vett részt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. A beszélgetésben többek között arról volt szó, hogy miként hatott a koronavírus-járvány a vadgazdálkodásra és a bérvadásztatásra. Növekszik a vadkár és csökken az ágazati bevétel. Kitértek rá, hogy milyen szabályozásbéli előrelépések történtek a mezőgazdasági és erdei vadkárokkal kapcsolatban, valamint arra, hogyan zajlik a vaddisznóállomány afrikai sertéspestis miatti gyérítése.
Emelkedő terményárak: további drágulásra számítanak a szakértők a gabonapiacon 2021-ben
A piaci várakozások alapján tovább emelkedhetnek a magas mezőgazdasági terményárak jövőre. A koronavírus elleni vakcina kifejlesztése erősíti az optimizmust a piacon, igaz, egyes termények – mint a kávé és a kakaó – kereslete csak lassan áll helyre. Ellenálltak a járványidőszak megpróbáltatásainak a tőzsdén kereskedett agrártermékek. A nyersanyagellátási lánc jól teljesített, és a globális élelmiszer-ellátás sértetlenségét sem fenyegette igazán a pandémia. A gabonák és a takarmánynövények drágulása 2021-ben is folytatódhat.
A sertéspestis, a német hús és az antibiotikum-rezisztencia veszélyei - interjú az országos főállatorvossal
Az idei év eseményeivel kapcsolatban több fontos kérdés is felvetődött az állattenyésztést illetően. Az afrikai sertéspestis németországi felbukkanásáról, a magyar húspiacra gyakorolt hatásáról, az antibiotikum rezisztencia veszélyeiről, az állatjóléti intézkedések gyakorlatáról és az ellenőrzések eredményeiről kérdeztük az egyik leginkább illetékes magyar szakembert. Dr. Bognár Lajos főállatorvos adott interjút a Magro.hu-nak.
Mai valóság: változó helyzetben is finanszírozható a magyar állattenyésztés
Több fronton is nehezített pályán kellett megmaradniuk és termelniük a mezőgazdasági vállalkozóknak. A koronavírus miatti korlátozásokon kívül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is komoly kihívások elé állította a hazai gazdákat – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember többek között az állattenyésztési ágazatról, a hitelezés gyakorlatáról, valamint a gazdáknak nyújtott banki szolgáltatásokról beszélt.
A magyar sertéstartók számára is komoly következményei lesznek a németországi sertéspestisnek - interjú
A Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnökét, az Egyházasfalu környékén termelő Derdák Gábort kérdeztük arról, milyen hatásai vannak és lehetnek a nemrég Németországban is felbukkanó afrikai sertéspestis betegségnek a magyar sertéságazatra. Kitértünk a húspiacon várható változásokra, a kínai ASP-helyzetre, a felvásárlók és a kereskedők reakcióira, valamint az állattartók részére rendelkezésre álló megoldásokra is.
Még nem hatott a kínai importtilalom a magyar húspiacra
kínai importtilalom, magyar húspiac, magyar hús, húsipar, húspiac, afrikai sertéspestis, ASP, Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetsége,
Német dömpingáru tehet nagyon rosszat a magyar húsipar szereplőinek
A Magyar Húsiparosok Szövetsége arra kéri a kiskereskedelmi láncokat, hogy ne vásároljanak és értékesítsenek irreálisan alacsony áron sertéshúst. Akkor sem, ha a német sertéshús az európai piacon a sertéspestis miatt dömpingáron jelenik meg. A szövetség közleményét az MTI adta ki azután, hogy szeptember 10-én, csütörtökön bejelentették: afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Németországban.
Az afrikai sertéspestis gyorsabb terjedése, és a disznóhús drágulása várható
Egyes szakértők szerint arra lehet számítani, hogy az afrikai sertéspestis ebben az évben a korábbinál intenzívebben terjed a sertések között. A megállítására pedig egyelőre nincs esély. Sőt, ebben az évben még tragikusabb hatása lehet, mint 2019-ben volt. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó védekezés elvonta a figyelmet a problémáról, és a COVID-19 elleni küzdelem árnyékában az erősen fertőző vírus tovább terjed.
Óriási veszteséggel termel Csányi mohácsi vágóhídja
A 2017-ben megnyitott MCS Vágóhíd Zrt. működése óta veszteségesen termel, amely tulajdonosa az OTP-vezér, Csányi Sándor. A tavalyi üzleti évet közel 5 milliárd forint mínusszal zárta, amely a 2018-as évben sem volt sokkal kedvezőbb, és több, mint 10 milliárd forint veszteséggel jár elindítása óta.
Tonnaszám viszik a szemétbe az ehető vaddisznóhúst a magyar vadászok
Esetenként 4-5-ször annyi pénzt kapnak az államtól a vadásztársaságok a kilőtt vaddisznók megsemmisítésre való leadásáért, mintha azokat a feldolgozókhoz vinnék. A vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint állami kártalanítás jár, így érdemesebb a szeméttelepekre kitett ATEV-konténerekbe leadni azokat. A tonnaszám kidobott állattetemek miatt egyes hulladékudvarokban nagyon rossz állapotok uralkodnak – számoltak be róla dél-balatoni vadászok.
Mi történik, ha valaki afrikai sertéspestis fertőzte húst eszik?
Kérdéseket küldtünk az afrikai sertéspestis fertőzés gyakorlati tudnivalóival kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtóosztályának, ahonnan villámgyors válaszokat kaptunk. Többek között arra is, hogy milyen veszélye van, ha valaki fertőzött húst eszik, hogyan történik a betegség miatt elrendelt kényszervágás, és milyen hatást okoz a betegség a sertéshús minőségében? Az is kiderült, hogy milyen kártalanításra számíthatnak a sertéstartók és a vadászati társaságok, ha igazoltan emiatt kell állományt elpusztítani.
Új megoldás a sertéspestisre Magyarországon?
Hónapok óta pusztít hazánkban az ASP (Afrikai sertés pestis), melyre úgy tűnt, nem létezik teljesen hatékony megoldás. Viszont most megújult mentesítési tervvel álltak elő az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével. Az új előírásokat az országos főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza. Az említett dokumentumban az elmúlt időszakban történő vizsgálatok alapján számos járványvédelmi előírást pontosítottak, egyszerűsítettek vagy egyesítettek a szakemberek. Cél, hogy az új mentesítési terv segítségével emeljék az ASP elleni védekezés hatékonyságát.
Listán a magyar vadgazdálkodás nagy kihívásai
A modernkori magyar vadgazdálkodás kulcsa, hogy a vadállományt is megújuló természeti erőforrásként kezeljük. Éppen ezért fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn Magyarországon. Többek között erről is beszélt Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián, a FEHOVA kiállításon. A legfontosabb problémákról is szó volt.
Hirdetés