Súlyos a helyzet: beragadt a halállomány jelentős része a magyar termelőknél

A COVID-19 nevű koronavírus-járvány és annak hatásai nehéz helyzetbe hozták a magyar halászati és halgazdálkodási ágazatot is. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint a nagy felvásárlási láz és az áremelkedés nem érte el a halakat és az azokból készült termékeket. Sőt, a halforgalom a belföldi kereskedelemben jelentősen visszaesett. Attól is tartani kell, hogy a haltermelőknél bent ragadt halállomány a felmelegedő vízben nem fogja bírni a tárolást és áprilisban, vagy májusban el fog pusztulni.

Komoly fejlesztésekre szorul a világ haltermelése, de van terv a megoldásra

Az akvakultúra kibocsátása fenntartható módon tudna hozzájárulni bolygónk népességének ellátásához a genetikai állomány megfelelő javításával. Azonban a vízi élőlények termesztése több szempontból is lényegesen le van maradva a mezőgazdaság egyéb ágazataitól. Ezen stratégiai hozzáállással és fejlesztéssel lehetne jelentős változást elérni, ami garantálná a fenntartható termelést a több mint 550 akvakultúrában használt fajnál.

Döntött az Unió: 10 százalékkal növekszik a halászati támogatások intenzitása 2020 után

magyar akvakultúra, uniós halászati támogatások, EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, akvakultúra, halastavi gazdálkodás, intenzív haltermelés, hal, haltenyésztés, haltartás,

Közel 10 százalékkal nőhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy 10 százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke szerint a mostani támogatási ciklusban mintegy 51 millió euró szolgálja a magyar halgazdálkodási operatív programot. Ebből közel 39 milliót az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig a magyar kormány biztosítja.

Fejleszteni kell a magyar haltenyészetek technológiai szintjén

A horgászat 100 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez

A horgászat mint rekreációs tevékenység a járulékos szolgáltatások igénybevételével együtt, összességében 100 milliárd forintos nagyságrenddel járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a VI. Nemzeti horgászsport gála és támogatói banketten, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Szibériai kaviárt termelnek az arab sivatagban - videó

Az Egyesült Arab Emírségekben van a világ legnagyobb kaviárfarmja. Az Emirates AquaTech cég fenntartható módon működtet akvakultúrát Abu-Dzabiban, ahol kaviárt és füstölt tokhalat is készítenek. A felhasznált német technológiának köszönhetően úgy tervezik, hogy az üzem teljes kapacitását kihasználva évente 35 tonna prémium halikra és 700 tonna tokhal is előállítható, illetve tenyészthető lesz. Ezeken kívül a tokhal fennmaradását is biztosítani szeretnék.

75 százalékos beruházástámogatást szeretnének az akvakultúra számára

Az édesvízi akvakultúra támogatása Magyarországon kulcskérdés, ezért szerencsés, hogy az Európai Unió is érzékeli a tógazdasági haltenyésztés növekvő fontosságát. Így más országok képviselői is hajlanak az ezzel kapcsolatos magyar javaslatok elfogadására.

Mi lesz a magyar mezőgazdasággal 10 év múlva?

A mezőgazdasági termelés az egyik húzóágazat hazánkban. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint csak az elmúlt három évben 16 százalékkal, közel 9400-ra nőtt a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma, ami nagy emelkedés az ezredfordulókori 7000 szervezethez képest. Éppen ezért a jövőben is jelentős lesz a hazai agrárium hatása, emiatt pedig nagy figyelmet kell fordítani a jövő feladataira. Már most lehet látni, mivel küzdhet majd meg a magyar mezőgazdaság 10 év múlva.

Magyar halas siker: az akvakultúra-források ötöde az édesvízi halaké lesz

Várhatóan 4 százalékkal csökken a halászati politika költségvetése az új költségvetési ciklusban, de az édesvízi haltermelés támogatási szintje emelkedni fog. Több tagállamban - köztük a tenger nélküli országokban, mint például Ausztria, Luxembourg, Csehország, Szlovákia és Magyarország - elterjedtek az extenzív polikultúrás és pontyos tógazdaságok, amelyek leginkább gabonabázisú takarmányozást folytatnak. Ezek agroökológiai hatása egyértelműen kedvező, hiszen jelentős ökoszisztéma szolgáltatásokat biztosítanak, és európai jelentőségű élővilágot tartanak fenn.

400 millióval támogatják, hogy több halat fogyasszon a magyar

Vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el a gazdálkodók a halászati termékek értékesítésére. A támogatás érdekessége, hogy nem maximum, hanem minimum összeg van meghatározva elnyerhető összegként.

Rohamléptekben fejlődik az akvakultúra, mégis kevés halat eszünk

Tény, hogy a legegészségesebb ételek halból készülnek, mégsem fogyaszt sok halat a magyar. Pedig a kínálatra nem lehet panasz, hazánk „halgazdái” kitesznek magukért. Az akvakultúra évről-évre rohamosan erősödik Magyarországon.

Másfél mázsa hallal buktak le a csalók

Ha Nébih, akkor razzia. Az ünnepek közeledtével pedig nem meglepő, hogy a bevásárlóközpontok és az éttermek halkínálatát veszi górcső alá az élelmiszer biztonsági hivatal. A szokásokhoz híven most is nagy fogással zárult az ellenőrzés.

Rovarok és algák a sertés és baromfi helyett – így nézhet ki az asztalunk évtizedek múlva

Sokat hallani a népességszám folyamatos emelkedéséről és az ebből adódó problémákról. Az egyik legnagyobb gond az élelmezéssel lehet, ezért új alternatívákat kell találni az állati fehérjeszükségleteink kielégítésére. Bajban az állattartók, ideje megszeretnünk a halakat!

Rekordszinten a globális halfogyasztás

Országonként változik, hogy ki mennyi halat fogyaszt, globálisan viszont idáig nem volt túl jó a helyzet. Most azonban – hála az akvakultúra terjedésének – rekordszintre ugrott az egy főre jutó halfogyasztás világszinten. Azonban a fenntarthatóság továbbra is kényes kérdés a halgazdálkodásban.