Virágzás, beporzás, termékenyülés – mi fán teremnek a gyümölcseink

A gyümölcstermő növények virágai fajoktól függően megjelenhetnek egyesével (birs), párosával (kajszi-, őszibarack), vagy virágzatba tömörülnek (az alma bogernyőbe, a körte összetett ernyőbe). A gyümölcsfák akkor virágoznak először, amikor termőrügy, illetve virágrügy alakul ki rajtuk. E körülmény megmutatja a fa életében, hogy ifjúkori (juvenális) állapotából olyan szakaszba, idősebb korba jutott, amikor már terméshozásra képes. Ez az állapot – ami függ a fajtától, az alanytól, a termőhelytől, az agrotechnikától – a fa 2–6 éves korában következik be.

Emberi kezek helyett poszméhek végzik a beporzást az üvegházakban

Zár termesztésben, üvegházban és fóliasátorban is fontos, hogy a paradicsomnak legyenek beporzói. Több, mint 20 éve fedezték fel, hogy erre a feladatra a poszméh a legalkalmasabb. Ugyanis más beporzóktól eltérő buzz, vagyis rezgetéses beporzási technikája miatt kiválóan elvégzi a folyamatot. Ezt követően terjedt el világszerte a poszméhek alkalmazása. Azelőtt a paradicsom beporzását kézzel végezték a termesztőházakban, ami munkaigényes és kisebb hatékonyságú volt.

„Háztáji” titkos erőművek könnyítik meg a beporzó rovarok életét

Friss kutatások szerint a házikertek számítanak messze a legnagyobb táplálékforrásnak a beporzó rovarok, köztük a méhek és darazsak számára a városokban. A Bristoli Egyetem vezetésével végzett, a Journal of Ecologyban megjelent tanulmány első alkalommal mérte fel, hogy mekkora a nektártermelés a városi területeken, és kiderült a lakosság megművelte kertek elsöprő fölénye: a nektártermelés döntő többségét – átlagosan mintegy 85 százalékát – ezek adták. Az eredmények azt mutatták, hogy három kertből származik az az átlagosan egy teáskanálnyi ambrózia – a virágokban található, cukorban egyedülállóan gazdag folyadék –, amelyet a beporzók energiaszerző útjuk során fogyasztanak. Bár egy teáskanálnyi mennyiség nem tűnik soknak az emberek szemszögéből, viszont olyan, mintha egy felnőtt nő vagy férfi egytonnányi táplálék elfogyasztására készülne.

Létfontosságú a kezelt és vad méhkolóniák megóvása

A beporzást végző rovarok gazdasági értéke 2012-ben 34 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban, ami jóval magasabb, mint azt korábban gondolták – áll a Pittsburghi Egyetem és a Penn State University kutatóinak közös tanulmányában. A kutatás tapasztalatait a sciencedaily.com ismertette. Megállapították, hogy azok a területek, amelyek gazdaságilag leginkább a rovarok beporzására támaszkodnak, ugyanazok, mint ahol a beporzók élőhelye és a takarmány minősége gyenge.

Az éjszakai beporzók: molylepkék

Sokszor olvashatunk arról, hogy a méhek a legfontosabb beporzó rovarok, ami teljes mértékben igaz is, viszont rajtuk kívül több rovar is végzi még ezt a munkát, akár éjjel is. A molylepkék köztudottan éjszakai állatok, és az éj leple alatt ők is szorgosan ténykednek a növények beporzásán, amíg nappali társaik nem aktívak. Egy új tanulmány szerint pedig a molylepkék igen fontos beporzók az angol gazdaságok területein, és nagy szerepet játszhatnak a terméshozam alakulásában.

Az amerikai mezőgazdaság is szenvedhet a méhpopuláció csökkenése miatt

Súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben és a természetes táplálékláncot is veszélyezteti a Föld rovarpopulációjának, ezzel együtt a vadméhek számának csökkenése egy új tanulmány szerint. Amerikai és kanadai egyetemek kutatói 7 fontos gyümölcs és zöldségféle, valamint csonthéjas termést vizsgáltak meg, amelyeknek szükségük van a vadméhek vagy háziméhek beporzására, akár úgy is, hogy a beporzáshoz helybe viszik a bérelhető méhekkel teli kaptárakat.

Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön

Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében.

Szappanbuborékok végzik a beporzást a méhek helyett

Japán kutatóknak sikerült megtalálni a fák beporzásának egy alternatív módszerét, ugyanis a méhek száma világszerte rohamosan csökken, a növényeknek viszont szükségük van beporzókra. Így a kutatások során találtak egy olyan módszert a kutatók, amely valójában kifejezetten jól működik, ez pedig a szappanbuborékokkal való beporzás. A buborékok vékony rétegén ugyanis megtapadtak a pollenek, amelyek így elszállítódtak a növényekig. A tesztelés során 95 százalékos sikerességi rátát értek el.

Állampolgárságot kapnak a beporzók és a növények az Édes városban

Megkülönböztetett figyelmet kapnak a beporzók a közép-amerikai Costa Rica fővárosának egyik külső negyedében. Ott ugyanis mindent megtesznek annak érdekében, hogy a növények beporzását segítő méhek, denevérek, kolibrik és pillangók a lehető legjobban érezzék magukat. Ennek érdekében állampolgárságot adtak nekik. San José dél-keleti városrésze, Curridabat kiérdemelte a Ciudad Dulce, vagyis az Édes Város becenevet.

30 év alatt eltűnt a rovarok negyede, ez pedig az emberek számára is tragikus lesz

Világszerte óriási a rovarpusztulás mértéke. A létfontosságú élőlények számának csökkenése Európában különösen nagy, ez pedig a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat. A rovarokból az elmúlt 30 évben világszerte 25 százalékkal lett kevesebb. A nagy gondot az okozza, hogy többségükben olyan fajok egyedei tűntek és tűnnek el a legnagyobb számban, amelyek a növények beporzását biztosítják.

Listán a legdurvább mézhamisítások

Erélyesebben kellene fellépniük a hatóságoknak a mézhamisítások ellen. Bár évek óta ismert esetekről van szó, és a nemzeti méhészegyesületek folyamatosan tájékoztatják azokról az illetékeseket, mégis nagyon lassú az érdemi változás az Európai Unió vonatkozó szabályozásában. A Német Méhészújság gyűjtötte össze a mézhamisítások és a mézzel kapcsolatos csalások legkirívóbb eseteit.

Jóval több támogatást kapnak a méhészek jövőre, az új összeg 998,5 millió forint

A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól negyedével százalékkal több támogatást kapnak a méhészek - mondta agrárminiszter Gödöllőn. A 25 százalékos emelés azt jelenti, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül. Nagy István a magyar méhészek XI. világtalálkozóján mondta azt, hogy a magyar méhészet kicsi, de stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba. A méhek által végzett beporzás híján a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel ebben az évben bevezették a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást a duplájára, 1000 forintra emelik.

600 millió forint támogatást igényelhetnek a magyar méhészek

A méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A méhészeti ágazatot sújtó szélsőséges időjárási körülmények és a piaci viszonyok hullámzása tette indokolttá egy új támogatási forma bevezetését. A támogatásra 2019-ben az Agrárminisztérium 600 millió forintot különített el, amely összesen közel 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládjának jelenthet segítséget. Az Agrárminisztérium méhcsaládonként 500 forint összegű támogatást nyújt az arra jogosult méhészek számára.

120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását az Európai Unió

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő 3 évben. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte a bizottság. Phil Hogan mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos tájékoztatása szerint az ágazat lehetőségeinek és a termékek forgalmazásának javítását célzó uniós támogatás augusztus 1-től kezdődő és 2022. július 31-ig tartó nemzeti méhészeti programokra vonatkozik.

Több 1000 mezőgazdasági drón porozza be a kínai körtefákat Korlában

Kína északnyugati részén található Hszincsiang tartomány, ahol Korla város gyümölcstermesztő gazdái drónokat használnak a gyümölcsfáik hatékonyabb megporzására. A korlai zamatos körte-ültetvényeken kevesebb, mint két hétig tart a legintenzívebb virágzás. A régióban mintegy 36,5 ezer hektárnyi ültetvényen termesztik ezt a gyümölcsöt, ezért nagyon fontos, hogy a virágok megporzása minél sikeresebb legyen. A modern technikát vetették be.

Jól sikerült a zsongás: közel kétszer annyi támogatást is kaphat a méhészet

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Továbbá jelentősen bővítik a méhészeket segítő, támogatott intézkedések számát, az 50 százalékos uniós társfinanszírozási arányt 75 százalékra növelik, valamint bevezették az importmézek jobb ellenőrzését biztosító olyan uniós fogalmakat, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő.

50 hektáros méhészetet hozott létre Morgan Freeman

Hatalmas méhfarmot hozott létre 50 hektáros birtokán Morgan Freeman. A világhírű amerikai színész és rendező nem vár mézet a rovaroktól. Azt mondta, nem azért tartja őket. A 81 éves művész vonzalma a méhek iránt még 2014-ben kezdődött - legalábbis ekkor vallott róla először a nagyközönségnek az amerikaiak által kedvelt Jimmy Fallon Show-ban. Akkor azt mondta, hogy alig pár héttel korábban kezdett komolyabban érdeklődni a méhek iránt.

Ne becsüljük alá a vadon élő méhek jelentőségét a mezőgazdaságra