Az ENSZ-javaslat szerint hús helyett sáskát és lisztkukacot kellene enni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint viszonylag rövid időn belül le kell szoknunk a húsevésről. Az ok, hogy 2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint ma a kaviár. Jelenleg az európai és észak-amerikai lakosság fejenként évente átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt – miközben 20 évvel ezelőtt a fogyasztás mindössze 50 kiló volt –, Indiában és Kínában viszont az évi húsmennyiség fejenként mindössze 25 kilogramm, ám előrejelzések szerint itt is jelentősen növekedni fog. Az élelmezési kihívásra megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelenthetne.

Nagyot nőtt a világ gabonatermesztése, kicsivel csökkent a hústermelés

Az előzetes adatok alapján nőtt a világ búza- és kukoricatermelése, míg a rizsé csökkent a tavalyi rekordévhez képest. Eközben a fogyasztói oldalon mindhárom termény esetében pozitív lesz a mérleg. Sőt, a bővülés mértéke még a népességszám növekedést is meghaladja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Az állati fehérjéknél más a helyzet: az idei lehet az elmúlt 20 év alatt az első, amikor csökken a világ hústermelése, ami főként a Kínában pusztító afrikai sertéspestis miatt történt.

Sok élelmiszer veszik el a betakarítás és a szállítás közben

A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még azelőtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne - hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. A szervezet jelentése szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása segítené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, támogatást jelentene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból jön létre, hogy a kereskedelem résztvevői vagy a fogyasztók kidobják.

A mezőgazdaság bővülése alacsonyan tartja az élelmiszerárakat a következő évtizedben

Globálisan mintegy 15 százalékkal nő a következő évtizedben a mezőgazdasági termékek iránti kereslet, a szektor termelékenysége pedig még ennél is jobban bővül. Ezért a legfontosabb mezőgazdasági termények inflációval korrigált ára nem emelkedik a jelenlegi szint fölé, sőt, akár még csökkenhet is – olvasható abban az elemzésben, melyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adott ki.

Fehér arany: drágábbak lettek a tejtermékek

Több tízezren tüntettek a fenntarthatóbb mezőgazdaságért és az ökogazdálkodásért Berlinben

A 35 ezres tömeg azért gyűlt össze a német fővárosban, hogy jelezzék a politikusok és döntéshozók számára: nem kérnek az iparosodott nagyüzemi mezőgazdaságból. Ehelyett olyan támogatási rendszert követeltek, amely egyaránt jó az őket körülvevő élővilágnak, a haszonállatoknak és a termelőknek. Még a szervezőket is meglepte az, hogy ennyien elmentek a rendezvényre, és egyben mutatja, mekkora az igény a jó minőségű, biztonságos élelmiszerre.

Kevesebb lesz a búza, mint amennyire igény lenne

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) friss publikációja azt állítja, hogy az elmúlt három év legalacsonyabb gabonatermését takaríthatják be globálisan, ami már most a készletek csökkenését és az árak emelkedését hozta magával és eredményezheti a továbbiakban is.

Online térképpel a sertéspestis ellen

A kontinensünkön mindenhol előforduló, és hazánkban is igen elterjedt vaddisznó károsíthatja a terményt, ezáltal az agrárium egészét, betegségek hordozója, akadályozza a közúti közlekedést, emellett kihat a házi- és vadon élő állatok és még az emberek egészségére is. A vaddisznók elszaporodása miatt növekvő veszteségekre számíthatunk itthon és a térség többi országában.

Ahol az élelmiszertermelés 85 százaléka az öntözésen áll vagy bukik

Az afganisztáni gazdaság több mint egyharmadát a mezőgazdaság teszi ki, amely az ország lakosságának háromnegyedének ad munkát és megélhetést. Az ország élelmiszertermelésének közel 85 százaléka származik öntözéses gazdálkodásból. Most a több évszázados vízrendszerek újjáépítésével javítanak az élelmiszer-termelésen és az életminőségen.

Nincs megállás, tovább drágultak az élelmiszerek júniusban

A FAO élelmiszer-árindexe 175,2 ponton állt 2017 júniusában. Ez 2,5 pontos emelkedést jelentett a májusi értékhez képest, valamint 11 ponttal volt több, mint egy évvel korábban. A növekedés elsősorban a tej és a gabonafélék árának emelkedésének volt köszönhető. A hús ára nem igazán változott, míg a cukor és a növényi olajok olcsóbbak lettek. Jöjjenek a részletek!

Milliók az éhenhalás küszöbén a rekordtermések mellett

Az utóbbi 1-2 évben kiemelkedő terméseredményeket láthatunk a mezőgazdaságban, ebből a bőséges termésből pedig globális szinten is biztosítva van a stabil élelmiszer ellátás. Pontosabban csak biztosítva lehetne, ha civil konfliktusok, harcok és a migráció nem szabna gátat sok esetben az élelmiszer áramlásának. Amennyiben ez így folytatódik, sokan lehetnek veszélyben még a rekordtermések ellenére is.

Már megint drágult az élelmiszer

Kiegyensúlyozottnak mondható a az alapvető termények nemzetközi piaci helyzete: búza és kukorica bőségesen áll rendelkezésünkre, miközben az olajosmag-termesztés is újra erőre kapott. Az élelmiszerek ára azonban - szemben az előző három hónaphoz képest - emelkedésnek indult.

Különleges japán étrenddel az elhízás ellen

A fejlett országokra jellemző, hogy az élelmiszerkészleteket helytelenül használják fel. Sok a pazarlás, valamint a táplálkozási szokások sem túl előnyösek. Számtalan túlsúlyos emberrel találkozni többek között hazánkban is. A FAO szerint ideje Japántól példát venni ezen a téren.

Az élelmiszer-pazarlás a fő téma Budapesten

Az élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok pazarlása évek óta téma. Főleg azért, mert a népesség növekedése miatt egyre nehezebb ellátni az emberiséget élelmiszerrel. Ilyenkor nem megengedhető a pazarlás, erről tárgyalnak most Budapesten a szakemberek.

Csak a hús drágult, minden más olcsóbb lett

Újra mínuszban zárta a hónapot az alapvető termények nemzetközi árszintje áprilisban, köszönhetően az optimista várakozásoknak a készletek további növekedéséről. Közben a legújabb jelentések szerint a kereskedelem volumene mérséklődött, de nincs okunk aggodalomra a búza és kukorica elérhetősége miatt.

Kecsegtető gabonapiaci előrejelzést közölt a FAO

Elérhető az első, 2017-2018-as szezonra vonatkozó gabonapiaci előrejelzés. Az elkészítés során figyelembe vették az időjárási körülményeket és a termesztők vetéssel kapcsolatos (árvezérelt) döntését is. A FAO által publikált első kalkulációk igazán kecsegtetőek lettek.

Európában is állandó vendég lesz az afrikai betegség

Ezen a héten Budapest ad otthont egy Európában újnak számító betegségről szóló konferenciának. A megbetegedések már több országot érintenek Európa szerte, így az eredetileg afrikai kór immár a mi kontinensünkön is komoly veszélyforrássá lépett elő.

Nincs megállás, újra drágulnak az élelmiszerek

Ismét nőtt a FAO élelmiszerár-index februárban, immár a hetedik egymást követő hónapja. Ebben most leginkább a búza és kukorica drágulása játszott közre. Közben megérkeztek az első gabonatermés-előrejelzések is 2017-re, amiből kiderül, lesz-e újra rekordtermés.