Januártól lehet megosztani az osztatlan közös földtulajdonokat: a részletes szabályok

Idén január elsejétől hatályos a 647/2020. (XII. 23.) Kormányrendelet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól. A rendelet többek között tartalmazza az osztóprogram alkalmazására, az egyezségi megállapodásra, a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásra, valamint a földnek minősülő ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat.

Január 1-től törlésre kerülnek az elhunyt, ismeretlen földtulajdonosok

A magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, valamint a gazdasági pozícióik megerősítése megköveteli az optimális méretű, a stabil tulajdonosi szerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását. Ezért az Országgyűlés törvényt alkotott abból a célból, hogy az osztatlan közös földtulajdoni viszonyok felszámolását gyorsítsa, az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyait rendezze, és ezáltal a magyar földművesek javára gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakuljanak ki. Továbbá optimális méretű és átlátható használati és tulajdoni viszonyokkal rendelkező nemzeti birtokstruktúrát szeretnének létrehozni.

Fontos döntés született az osztatlan közös földtulajdon ügyében

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását segítő jogszabály újabb jelentős lépés az optimális birtokszerkezet és az átlátható tulajdonosi rendszer kialakítása felé - mondta Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára. Az országgyűlés július 3-án fogadta el az osztatlanok rendezéséről szóló törvénycsomagot. Az osztatlan közös tulajdoni forma problémája nemcsak a mintegy 170 ezer regisztrált magyar földművest érintheti. Érdekeltté szeretnék tenni azokat is, akik például városokban élnek, de vidéken örököltek földet.

Új kiadvány a földügyi szabályok változásáról: benne a termelőszövetkezeti földhasználati jog is

2020. július 1-én lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény. A jogszabály megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket a több mint két évtizede tartó földkiadási folyamat lezárásával. Az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanításával a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett néhány kivételtől eltekintve az állam szerez tulajdont.

Végre megszavazták a jogszabályt: gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt, amely 2021. január 1-jén lép hatályba. Ezzel gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte az agrárminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Januártól az osztatlan közös tulajdon felszámolásához nem kell minden tulajdonos beleegyezése, azt 50 százalék plusz egy ember kezdeményezésével is el lehet indítani.

Már csak fél év: január elsején léphet életbe az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó törvény

Végleg megoldhatja az osztatlan közös földtulajdon intézményéből keletkező problémákat az Agrárminisztérium törvényjavaslata. Az új szabályozásról Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár mondta el azt, hogy számos módon segíti az érintett területek megosztását. Ha az Országgyűlés is jóváhagyja a jogszabályt, 2021. januártól nagy számban indíthatják meg az eljárásokat a földhivatalok. A tárca reményei szerint minden parcellára jut majd legalább egy tulajdonostárs, aki érdekelt a teljes tábla megszerzésében.

Változás vár 2020-ban az öntözésre, az állattenyésztésre, a földügyekre és az erdőtervezésre

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére. Az új szabályozással egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése. Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag teljes átalakuláson ment keresztül. Megalkották az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvényt, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet.

Megvan az öntözési törvény, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése pedig 2020 egyik legfontosabb feladata lesz

Több mint felét adja a magyar mezőgazdaság az ország külkereskedelmi többletének az idén. Ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - jelentette ki az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei Gazdafórumán, Demjénben. Nagy István elmondta hogy a gazdák 2019-ben nehéz körülmények között, sok kihívás mellett, ám mégis sikeresen dolgoztak. Ami pedig nagyon sok gazdát érint, hogy munkájukat a jövőben az idei év két fontos törvényalkotása, az állattenyésztési törvény és a néhány napja elfogadott öntözési törvény is segíti.

Még a szüret előtt kötelező lesz az írásos szerződés, változik a földalapkezelés

Földrendezés okoz komoly gondot a gazdáknak Szlovákiában is

Készülődik az osztatlan közös tulajdon kérdésének megoldása

Már október elején a kormány elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló tervezet. Nagy István agrárminiszter szerint a folyamatot hosszabb távon a földalap által megvásárolt, majd eladott részarány tulajdonból beérkező bevételből finanszíroznák. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek fontos szerepe lesz az elképzelések megvalósításában.

A fő különbségek az erdőtörvény és a földtörvény között

Az erdőink fenntartása és fejlesztése társadalmi érdek, azok védelme a jövő generációnak nagyon fontos. Hazánk kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, a domborzati és éghajlati viszonyok is kedvezőek a mező- és erdőgazdaság számára. A magyarországi erdőterületek a részletes és szigorú szabályozás következtében egyre jobb állapotban vannak, ezt az erdőtörvény biztosítja.

Döntött az Alkotmánybíróság: alkotmányellenes a Földtörvény módosítása!

Április 28-án az Országgyűlés többséggel fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást. A módosítás többek szerint aggályos volt, így vizsgálatra küldték azt az Alkotmánybíróság elé.