Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.

750 millió génmódosított szúnyogot engednek szabadon az USA déli részén

Megkapta a végső engedélyt a Florida Keys-i helyi hatóságoktól az a terv, hogy 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon az eddigi vegyszeres, és nem túl sikeres szúnyogirtási próbálkozások helyett. A projekt már csak erre az engedélyre várt az induláshoz. Korábban ugyanis már állami és szövetségi szinten is engedélyt kapott, és az amerikai környezetvédelmi hivatal is beleegyezett az ötlet megvalósításába.

Erdőirtás és környezetkárosítás miatt váltanák le a szójatermesztést

A modern, egészséges táplálkozásban egyre népszerűbb szója fogyasztása is komoly környezeti hatásokat okoz. A termesztéséhez erdőket irtanak ki, valamint sok esetben a felhasználási helyétől távol, így a szállítása is komoly környezetterhelést okoz. Jó hír viszont, hogy dán kutatók szerint van mivel helyettesíteni a növényi fehérjeforrást, ráadásul környezetkímélő módon.

Vad fajtákkal erősítik a paradicsomnövények immunrendszerét

Természetes módon megnövelt ellenállóképességű paradicsomhibrideket hoztak létre az Amerikai Egyesült Államokban az alternária, a fitoftóra és szeptória ellen. A megoldást a vad fajok tulajdonságainak kihasználásával találták meg. Ráadásul a bakteriális és a vírusos megbetegedésekre is hatékony választ adhatnak a vad paradicsomfajták bevonásával. Mindehhez pedig nincs szükség génmódosításra, csak a genom alapos ismeretére.

Afrikai GMO: engedélyezték a génmódosított Bt-gyapot és a tehénborsó termesztését Nigériában

Nagyot lépett Nigéria a mezőgazdasági biotechnológiában tavaly, amikor két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését engedélyezte. Mindkettő nagyon fontos az ország gazdasági fejlődése és élelmiszerbiztonsága szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokat is vetni fogják a termőföldeken az egyik legfejlettebb afrikai országban.

A génmódosított rizs termesztése lehet a megoldás az éhezésre

A béta-karotint termelő génekkel ellátott, sárga színe miatt aranyrizsnek nevezett génmódosított fajtát most először engedélyezték olyan országban, ahol sok rizst esznek, és elterjedt az A-vitamin-hiány. A génmódosított rizst már korábban engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, de ennek nem volt túl nagy gyakorlati jelentősége, mert nem valószínű, hogy ezek az országok valóban nagyüzemben termeszteni és fogyasztani fogják. A Fülöp-szigeteken azonban nagyon valószínű, hogy hamarosan tömegesen termelni is fogják azt.

Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít

Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték.

Elbénázták a szarvatlan marha génjeit

Nagy várakozás előzte meg a szarv nélküli szarvasmarha bemutatását. Az állatot génmódosítással hozták létre, azért, hogy a tej- és húsiparnak ne okozzanak gondot a szarvak. Azonban a folyamatba véletlenül hiba csúszott. Az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság tudósai megvizsgálták a szarvatlan marhát, és amit találtak, az meglepte a jószág megalkotóit is. A génszekvenciába ugyanis a szarvat leszerelő kód mellé valahogy becsúszott egy másik részlet is. A plusz DNS-darabka egy olyan baktériumból származik, ami antibiotikum-rezisztenciát idéz elő.

Svájcban már tesztelik a gombának ellenálló árpát

A svájci Zürichi Egyetem olyan genetikailag módosított árpa vetésére kapott engedélyt, amely ellenállhat a gombás fertőzéseknek. Az egyetemi kutatók úgy módosították az árpa génszerkezetét, hogy képes legyen kivédeni a gombás fertőzéseket. A svájci Szövetségi Környezetvédelmi hivatal közleménye szerint a termesztés engedélyezése előtt meg kell figyelni a GMO-árpa növekedését, hogy kiszűrhessék a lehetséges természeti kockázatokat.

Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó.

Hatalmas áttörést hozhat a gluténmentes búza

Ezeknek a gyümölcsöknek az előnyére válik a génmódosítás

A genetikailag módosított, úgynevezett GMO-s zöldségek és gyümölcsök megítélése és elfogadottsága nagyon eltérő a társadalomban. Az így előállított növényeknek ugyanakkor számos előnye van. Ez pedig nem csak a fogyasztókra, de a termesztőkre is igaz. Ilyen a különböző betegségekkel szembeni ellenállás, vagy akár az új, izgalmas ízek kialakítása is.

A GMO-miatt írtak levelet nagy európai cégek: az unión kívüli termékekre is vonatkozzon ugyanaz a szabályozás

75 nagy cég fordult Brüsszelhez azzal a kéréssel, hogy ugyanazt követelje meg a harmadik országokból érkező árukkal kapcsolatban is, mint a belső piac gyártóival, forgalmazóival szemben. A szigorú az európai szabályozás ugyanis versenyhátrányt jelent annak betartóira, ha az unión kívülről érkező árukra nem vonatkozik. A vállalatok azonos feltételeket követelnek, hogy a szabályozás mindenkire ugyanúgy vonatkozzon.

Történelmi jelentőségű döntés a génmódosítás kérdésében

A környezetvédők győzelmével ért véget az a per az Európai Unió Bíróságán, amit francia mezőgazdasági szakszervezetek indítottak a párizsi kormány ellen. A testület az ítéletében kimondta, hogy a mutagenezis néven ismert technikával előállított szervezetek jórészt genetikailag módosított szervezeteknek minősülnek, így vonatkoznak rájuk a GMO-kat szabályozó uniós előírások. Ezek arról rendelkeznek, hogy a GMO-kat kizárólag akkor lehet engedélyezni, ha nem károsítják az emberi egészséget és a környezetet.

A génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség

Európa egy része komoly ellenállást tanúsít a biotechnológiai újítások iránt, de a tudomány nem áll meg. Elkezdődött a vita arról, hogy a genetikai állomány milyen mértékű manipulálása számít módosításnak. Óriási lobbitevékenység áll a génszerkesztés mellett.

Szarvasmarhagént tartalmazó paradicsomot hoztak létre

A kísérletek sikerrel jártak. Japán tudósoknak a világon elsőként sikerült létrehozni egy növény-állat-hibridet. Egy olyan paradicsomot, ami egy tehén génjeit is tartalmazza.

Fütyülő répát hoztak létre angol tudósok

Meglepő felfedezést tettek angol tudósok a közelmúltban. A sárgarépa génállományának módosításával sikerült létrehozniuk a fütyülő répát. Ezzel valószínűleg tényleg sikerül majd a zöldség – és elsősorban a sárgarépa - fogyasztását megkedveltetni a lakosság körében.

Megjelöljük a gmo-mentes termékeket

Ősszel olyan jogszabályok születhetnek, amelyek lehetőséget adnak a GMO-mentes termékek megjelölésére. Később ezt a fajta termékmegjelölést európai szinten is össze kell majd hangolni.