Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Magyar kutatók forradalmi módszerekkel állítanák meg a busa térnyerését
Egyre több gondot okoz Magyarországon az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával. Innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek.
Több, mint egymillió hallal gyarapodott a Duna
A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (FHSZ) egymillió darab, átlagosan 1-2 dekagramm tömegű kis pontyot telepített a Dunába a Pilismaróti-öbölnél, és 40-40 ezer 5-10 centiméter hosszúságú jászkeszeg és balin is került a folyóba, a hárosi részen. A horgászok így több, mint egymillió új hallal számolhatnak a Duna magyarországi szakaszának vizében. A kijuttatott példányok előnnyel indulnak a további fejlődésük tekintetében.
Több halfaj is veszélybe kerülhet, mert nem megfelelő számukra a Balaton vize
Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – mondta a nemrégiben kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize nem optimális a halállomány számára. További lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagok kérdése.
Videón, ahogy több 10 ezer ponty kerül a szabolcsi vizekbe
Több, mint 12 mázsa egynyaras pontyot telepített a Szabolcs-Szatmár megyei Vásárosnaménynál a Tiszába a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közhasznú Szövetsége. Mile Pál és Kósa István, a szövetség hivatásos halőrei azt is elárulták, hogy Tuzsérnál további 13 mázsányit juttattak a folyóba a 15 dekagrammos halakból. A közel 17 ezer ponty telepítésére azért volt szükség, mert a természetes szaporulat már nem elég. Még úgy sem, hogy az ártereken kint maradó ivadékokat rendszeresen visszajuttatják a folyóba.
Kétnyaras pontyokat engedtek a Tiszába a halak és a víz világnapján
Kétnyaras pontyokat telepített a napokban a halak, valamint a víz világnapjának alkalmából a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége két szakaszban. Az átlagosan hetvendekás egyedek az Aranykárász Bt. szarvas-iskolaföldi tógazdaságában nevelkedtek. A mindszenti kompnál 1618 kilogramm halat engedtek a Tiszába, míg a Mártélyi-holtágba húsz mázsát. Mint azt Oláh Szabolcs, a Mártélyi Horgászegyesület elnöke elmondta, a kétnyaras, méretében 26 és 29 centiméter közötti pontyok telepítésekor nem rendelik el a horgászati tilalmat. Hozzátette, az országos rendeletben egyébként is 30 centiméter az alsó határ, Mártélynál pedig csak a 35 centiméter felettieket lehet elvinni.
Testkamerával és éjjellátóval védik majd a halóriásokat a halőrök és az önkéntesek
Hatalmas üzlet a kapitális magyar halak illegális értékesítése. Emiatt az ügyészség előtt kell felelnie egy kapitális méretű halakkal kereskedő 37 éves férfinak, aki tavaly júniusban Balatonkenesén fogott ki két hatalmas pontyot. A horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának 345 ezer forintért, holott azok értéke 535 ezer 500 forint volt. Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is. Felismerték az állatokat, és elkapták a tettest. A tevékenység ellen fontos védelmi rendszert építettek ki a horgászegyesületek.
Lesz mit fogni a horgászoknak: megint túlteljesítették a balatoni haltelepítés irányszámait
Február végétől december közepéig szervezte a balatoni és kis-balatoni haltelepítéseket 2020-ban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A szakemberek 106 fuvarral, összesen 11256 kilométert megtéve, 33 helyszínen telepítettek halat. A társaság beszámolója szerint egyedül a süllő telepítése maradt el a tervtől, ponty, csuka, kősüllő bőven került a Balatonba. A költséghatékonyság miatt a tógazdaságokhoz közelebb eső déli parti helyszínekre többször is szállítottak, de a távolabb eső északi parti helyszínekre is vittek pontyot legalább egyszer az évben.
Iszapíz helyett agyagos, sós illat: utánajártunk, miért különleges az akasztói szikiponty
Újabb magyar mezőgazdasági termék kapott védettséget az Európai Uniótól. Az „Akasztói szikiponty” a ponty (Cyprinus carpio L.) típusfajhoz tartozó, kizárólag magyar államilag elismert, minősített fajtából tenyésztett halfajta, amely minimum 2 nyaras korától maximum 5 nyaras koráig élve, frissen, hűtve, vagy fagyasztva értékesített, fajtaazonos egyedeket jelenti. Utánanéztünk miért és mitől különleges az Alföldön tenyésztett, kiváló ízű és húsminőségű hal.
Begyorsult a balatoni haltelepítés üteme: 337 ezer kiló ponty, 250 ezer csuka és 60 ezer harcsa kerül a vízbe idén
A balatoni haltelepítések fő időszaka az ősz. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ekkor végzi a tógazdaságok lehalászatát, de kisebb mértékben tavasszal és nyáron is szerveznek telepítéseket. A cég munkatársai a telepítési napok zárásaként fényképekkel (és sokszor videóval) ellátott haltelepítési beszámolót adnak közre. Minden év végén kiadják az éves haltelepítési összefoglalót, amelyekből látható, hogy a telepítési kötelezettségeiket rendszerint jelentősen túlteljesítik. Idén is így történt.
400 milliós fejlesztés: 19 halnevelő tó épült meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben
Közel 400 millió forintos uniós támogatás segítségével alakítottak ki 19 halastavat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból Csordajárás területén 17 hektáron 19 halnevelő tó létesült tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.
Rekordméretű pontyot fogott egy erdélyi horgász
Horgászkörökben kapitálisnak, Romániában pedig rekordméretűnek számító, több mint 35 kilogrammos tükörpontyot sikerült kifognia Rugonfalván egy helyi horgásznak.
Elsőrangú társaságba került az Akasztói szikiponty: uniós oltalommal védett magyar termékké nyilvánították
Komoly elismerés a magyar akvakultúra ágazat számára, hogy a Szilvásváradi pisztráng után második magyar édesvízi halként az Akasztói szikiponty földrajzi árujelzője is uniós oltalmat kapott. A különleges minőségű magyar hal oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 62-re emelkedett azoknak a magyar mezőgazdasági termékeknek a száma, amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban védelmet élvez. Az „Akasztói szikiponty” húsára jellemző a tiszta íz és a tiszta, kellemes, enyhén sós, agyagos homokra emlékeztető illat.
27 kg-os, 92 cm-es óriásponty került vissza az eredeti otthonába
Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.
Egymillió forint felett szabott ki halvédelmi bírságot a Nébih
Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon. Két hét alatt 5 eljárást is indítottak rekreációs célból halászókkal szemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal halőrei, akik több mint egymillió forint halvédelmi bírságot is kiszabtak. Az ellenőrök 48 darab, 134 kilogramm jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le, és engedtek vissza eredeti élőhelyükre. A Nébih halőreinek a Bodrogon ponty, a Tiszán harcsák jogszerűtlen kifogása miatt kellett intézkedniük. A bírság kiszabása mellett a halászok engedélyét is bevonták.
Nem kell a ponty a magyaroknak?
Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.
Antibiotikum helyett levendulával javítják a halak ellenálló-képességét
A halgazdaságokban nevelt halak jelentős része a szállítás, a válogatás és egyéb műveletek hatására jelentkező stressz által kiváltott betegségek miatt pusztul el. Az antibiotikumok felhasználása a fertőzések kezelésére és megelőzésére pedig nem csupán költséges eljárás, hanem rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához is vezet. Ezért a növényi készítmények különösen fontos eszközökké válhatnak a halállomány egészségének fenntartásában. Így jön képbe a keskenylevelű levendula használata is.
Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot telepítettek a Tiszába
Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elég. A szervezet elnöke szerint hamarosan újabb telepítés is lesz. Fialka György elmondta, hogy az ecsegfalvai tógazdaságból érkezett példányok egyedsúlya az első halászásban 35-50 dekagramm, a másodikban 50-80 dekagramm volt. Ezek a halak jövőre lesznek foghatók.
13,6 milliárd forintnál is többet hoz a magyar édesvízi hal exportja
Magyarország évente több mint 40 millió euró, nagyjából 13,6 milliárd forint értékben exportál édesvízi halat – írta a Magyar Hírlapra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. Az újságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke ismertette, hogy a magyar haltermelők elsősorban pontyot, busát, kárászt szállítanak Romániába, míg süllőt és harcsát főként Ausztriába és Németországba visznek.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!