Mi értelme lesz a zászlóerdőnek a hentespultban?

Január 15-től jól láthatóan ki kell írni a termék származását a húspultban lévő csomagolatlan sertéshúsokra. Sőt, a nagyobb boltokban még nemzeti színű zászlókat is ki kell tenni a szöveg mellé. Az intézkedés csak a sertéshúsra vonatkozik, a baromfi, a marha és az egyéb húsoknál nem kell megjelölni a származási országot. A lépés valószínűleg a magyar sertés fogyasztását kívánja ösztönözni, ám a hasonló intézkedések kétféle eredményt is hozhatnak. A vásárlók egy része előnyben részesíti a magyar termékeket, mások viszont inkább elfordulnak tőle, azonban a legtöbbször szimplán az ár alapján döntenek.

Kínában terjeszkedne tovább az amerikai műhúsipar

A Kínában terjedő sertéspestis-járvány következménye, hogy megnövekszik a hatalmas ázsiai ország igénye az alternatív fehérjeforrások iránt. Legyen szó baromfi- és marhahúsról, vagy növényi eredetű fehérjéről. Ezek a helyettesítő termékek a sertéshús árának emelkedésével ráadásul valamivel olcsóbbak is. Két, amerikai egyesült államokbeli cégnél úgy gondolják, ezzel olyan rés nyílt a húspiacon, amin nagyon jól kereshetnek az alternatív fehérjéikkel. Ám nem biztos, hogy sikerrel járnak.

Aki minőségi húst szeretne, tanulja meg a világ országainak zászlóit

Januártól országzászlóval kell megjelölni a sertéshús származási helyét a húspultokban a nagyobb boltokban. Ha nem magyar, akkor is. Húspult nélküliek előnyben.

Eljött a világvége a sertéshús piacán

A lengyel hentesek egyesületének vezetője nagyon borúsan látja a sertéshús piacát, szerinte ugyanis a sertéspestisjárvány miatt és különösen amiért az Kínát is erősen érinti, megfizethetetlen szintre nőnek az árak.

3 milliárd forintos húsfeldolgozó üzemet adtak át Sárrétudvariban

Európa egyik legkorszerűbb sertéshúsüzemét adta át Nagy István agrárminiszter a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban. A beruházással 120 új munkahelyet teremtettek a faluban. Az üzem 130 ezer sertés levágására, feldolgozására és csomagolására is alkalmas lesz, és decemberben kezdi meg működését. Az építés során a gazdaságos és környezettudatos működésére is hangsúlyt fektettek.

Nyitva a déli kapu: ismét szállítható a sertéshús Magyarországról Szerbiába

Több mint egy éves tárgyalássorozat eredményeként Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt - közölte az Agrárminisztérium. Déli szomszédunk számos más országhoz hasonlóan az afrikai sertéspestis tavaly áprilisi megjelenését követően zárta le piacát a magyar sertéstermékek előtt. A gazdasági kár csökkentése érdekében a magyar országos főállatorvos haladéktalanul megkezdte a tárgyalásokat a szerb főállatorvossal a regionalizációról.

Sokáig lehet magas az élősertés ára

Újabb 5-8 százalékra jósolják az elemzők sertéshús kiskereskedelmi árának emelkedését. Erről az afrikai sertéspestis kínai terjeszkedése tehet. Ilyen drágán még sose vásárolt sertéshúst külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz. A drágulás egy év alatt közel 30 százalékos volt, és a trend valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal emelkedik majd, amiben a gyenge forintárfolyam is közrejátszik.

A japán regionalizáció eredménye: könnyebben szállíthatnak húst a magyarok járvány esetén

A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt. Ennek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból.

Egy járvány, ami a sarkaiból forgathatja ki a globális sertéspiacot

Egyre több országban jelenik meg az afrikai sertéspestis. Ahol a betegséget okozó vírus felbukkan, a helyi tenyésztők, gazdálkodók és felvásárlók nagy kihívásoknak néznek elébe. A járvány vége jelenleg nem látszik, mert az érintett országok száma folyamatosan nő. A tömeges sertéspusztulás és a megoldásként kínálkozó milliószámra leölt jószágok megrengethetik az egész globális iparágat, de - a sertéshús drágulása miatt - a fogyasztói preferenciát is átrendezhetik.

Árrobbanás előtt a magyarok kedvence

A kínai húságazat válsága nagy hatással van a magyar piaci helyzetre is. A sertéspestis következtében jelentősen megnővekedett a távol-keleti ország importigénye, amit az európai piacokról pótolnak. Ennek pedig érdekes következménye van. A tenyésztők jobb helyzetbe kerültek, mert drágábban adhatják el állataikat, míg a vágóhidak és a húsfeldolgozóknak ki kell gazdáékodniuk az alapanyag drágulását. A megnőtt kínai kereslet ugyanakkor felhajtja a helyettesítő termékek, így többek között a baromfikészítmények árát is.

Szigorítják a farokkurtítás szabályait a sertéságazatban

Bürokratikus akadályokkal kényszerítik júliustól a német gazdákat arra, hogy minél kevesebb farokkurtítás történjen a malacoknál. Az állattartóknak dokumentálniuk kell a farkon és a füleken ejtett sérüléseket, valamint le kell írniuk az üzemi tartásmóddal járó kockázati lehetőségeket, és tervet kell kidolgozniuk azok csökkentésére is. Miután mindezeket teljesítik, 1 évre kaphatnak engedélyt a kurtításra.

A nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kevésbé hatékonyabbak lemorzsolódhatnak a sertéspestis miatt

Ugyan az afrikai sertéspestis-járvány rövid távon bizonytalanságokat okozott a sertéspiac szereplőinek, de összességében nem billentette meg az ágazatot. A hazai sertésállomány mennyisége nem változott számottevően. Ugyanakkor a sertéspestis okozta kár nagyságát mutatja, hogy Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések következtében elveszítette a piacainak 30 százalékát. Néhány elemző úgy látja, hogy a sertéságazat versenyképessége az elmúlt években javult, és a betegség nyomán piaci konszolidáció történik.

Azért kampányolnak, hogy több mangalicahúst együnk

A mangalicahús fogyasztását népszerűsíti kampányával az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a védett őshonos sertésfajtánk különleges ízére, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

Azért kampányolnak, hogy több disznóhúst fogyasszanak a magyarok

A magyar húsok exporttilalmának feloldását kérte az agrárminiszter a kínai partnertől

Wang LingJunnal, a Kínai Vámhivatal miniszterhelyettesével egyeztetett Nagy István agárminiszter. A találkozón Magyarország és Kína agrárkapcsolatait érintő aktuális kérdéseket beszélték meg a felek. Egyetértettek abban, hogy a két ország közötti együttműködés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén egyaránt bővíthető. Hazánk szeretné elérni, hogy a magyar húsok exporttilalma megszűnjön Kína felé.

Csökkenő árak és csökkenő export jellemzik a hazai sertéshúspiacot

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) szeptemberben megjelent elemzése szerint az USA sertéshústermelése csaknem 9 százalékkal emelkedhet 2019-ben a 2017-ben előállított mennyiséghez viszonyítva. Az USDA szakértői a kínálat bővülése miatt a hízósertés termelői árának 17-23 százalék körüli esésére számítanak a vizsgált összehasonlításban. A belső fogyasztás 7 százalékkal, a nemzetközi piacon értékesített sertéshús volumene 9 százalékkal bővülhet a következő évben a 2017-ben exportált mennyiséghez viszonyítva. Az Egyesült Államok élősertésimportja és sertéshús-behozatala egyaránt 4-4 százalékkal mérséklődhet a jelzett időszakban.

Több élősertés jön be, de kevesebbet adunk el belőlük külföldön

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből kiderült, hogy Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr maradt. A tavaly elindított mohácsi vágóhíd csak idén éri el a 100 százalékos termelési kapacitását, de a szívóereje már most érződik a behozott élősertések számán. A hazai élősertés termelés pedig messze lemaradva kullog a nyomában.

A kormány azt szeretné, ha több sertéshúst ennénk

A tavalyi agrárexport rekorszintet érhet el 2017-ben, miután már az év első 11 hónapjában meghaladta a 2016 egész évi 8 milliárd eurós (2400 milliárd forint) szintet. Különösen a sertéspiacon volt és lesz sok történés. A sertéshús fogyasztását ösztönző kampány is indul.