Húsmarhatartás: a természet védelme mellett egészséges élelmiszert előállítani!

Mi lesz a magyar húsmarhatenyésztéssel? Hogyan hat az állattartókra az új KAP? Mit eredményez az antibiotikum-használat szigorítása? Hogyan legeltessünk télen? Ezekről mind szó esett a hagyományos Húsmarha Szeminárium idei első állomásán, amelyet Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke nyitott meg. Kiemelte: az új KAP-ra érdemes figyelni, mert olyan pénzekhez juthatnak a gazdák, amelyek járnak. És nem ajándékok.

Vannak aggodalmak a tehéntenyésztéssel kapcsolatban, de a fogyasztók még mindig hajlandóak tejet inni

A fogyasztói reakciók bizonyos fokú aggodalmat mutattak, de a legtöbben még mindig hajlandóak tehéntejet inni. Egy dán tanulmány szerint csak minden ötödik ember nem hajlandó meginni a fejlett tenyésztésből származó spermával tenyésztett tehenekből származó tejet. A Koppenhágai Egyetem Élelmiszer- és Erőforrás Tanszékének professzora, Thomas Lund vezetésével a kutatók keresztmetszeti vizsgálatot végeztek.

Pálmazsír helyett repce – több mint 760 milliós támogatás a GMO-mentes takarmánykiegészítő kifejlesztésére

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium – közölte a társaság. A közlemény szerint a Hód-Mezőgazda Zrt. konzorciumi projektje a fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFI Hivatal) 760,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

Jobb takarmányhatékonyság a fenntarthatóbb tejtermelés érdekében

A fenntarthatóság átfogó fogalom az állattenyésztésben. Sokféleképpen lehet meghatározni. Az állattenyésztés módjára, a felhasznált erőforrásokra, az állatok jólétére, a gazdálkodó jövedelmezőségére és mindenekelőtt a gazdaság hatékonyságára összpontosítva. Mindezek az elemek meghatározzák a gazdálkodásnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását.

A bendő egészségének javítása vízben oldódó szénhidrátokkal

A vízben oldódó, szénhidrátokban gazdag takarmányok a tejelő szarvasmarhák számára a laktáció korai szakaszában alapvető energiaforrást jelentenek, a rágást és a bendő pufferelését elősegítő szerkezeti rostot biztosítanak. Az ilyen takarmányok támogathatják a bendő egészségét, a takarmányfelvételt és a magas tejtermelést. A forrástól, a felvehető mennyiségtől és a teljes takarmány összetételétől függően

Reflektorfényben az újszerű tejipari megoldások az EuroTieren

Az EuroTier 2022-es eseményére 141 országból több mint 106 000 látogató érkezett. A tejtermelők biztosak voltak benne, hogy az eseményen új ötleteket találnak gazdaságaik hatékonyabb működtetéséhez, mivel rengeteg technológia és berendezés volt kiállítva. A tehenek kényelmének megőrzése és az egészséges borjak felnevelése volt az a két terület, amellyel a kiállításon számos gyártó részletesen foglalkozott

Johne-kór: a "vörös" teheneket selejtezni kell

A Johne-kórral foglalkozó akciócsoport által kidolgozott jelentés idén októbertől a National Milk Records Herdwise Johne-szűrési szolgáltatásában is megtalálható lesz. Karen Bond, az NMR állatorvosa elmondta: „Rávilágítunk annak fontosságára, hogy a Johne-kórt okozó Mycobacterium Avium paratuberculosis alfájú baktériummal – közismert nevén MAP – fertőzött tehenek közül a megfelelő egyedeket kell kiválasztani a selejtezéshez”.

Megszülettek az ország első „lombikborjai”

Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén.

Magyar mesterséges intelligencia-fejlesztés segítheti a szarvasmarha sántaság elleni fellépést

Szarvasmarha-tenyésztést támogató ötlet győzött a NAK TechLab Egyetemi Ötletverseny budapesti döntőjében. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Design Terminál szakmai közreműködésével megrendezett program a mezőgazdaság kiaknázatlan lehetőségeinek feltárására törekszik. Az ötletversenyre olyan egyetemi hallgatói csapatok jelentkezését várták, akik innovatív elképzeléseikkel és hatékony megoldásaikkal segíthetik a hazai mezőgazdaság digitalizációját, egyúttal valós, gyakorlati agrárproblémákra válaszolnak.

Robotok a tehénistállóban

Napjainkban egyre több helyen találkozhatunk gépesített mezőgazdasági üzemekkel, legyen szó növénytermesztésről, vagy állattenyésztésről. Viszont amíg a növénytermesztési ágazat folyamatos fejlődésen esik át, addig az állattenyésztésre nem minden esetben fordul akkora figyelem, mint amire szükség lenne. Az alábbiakban a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés fejlesztése lesz a téma, amelyről az Agrárium 2020 konferenciáján esett szó Gregosits Balázs jóvoltából.

A nehézségek ellenére folyamatosan bővül a hazai szarvasmarha állomány

A piaci válságok és járványok ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években hazánkban - mondta az agrárminiszter Dunaharasztiban a Magyartarka Szakmai Napon. A rendezvényen Nagy István arra is kitért, hogy 2010-hez képest a hazai szarvasmarha állomány csaknem 203 ezerrel nőtt. Szerinte sok múlik azon, hogy az állattartó gazdaságok felismerik-e a kihívásokat, alkalmazzák-e a legkorszerűbb tudást, a modern technológiát, köztük a digitalizáció által kínált megoldásokat. Fontos, hogy a jövedelempótló támogatásokat minél nagyobb arányban fordítsák fejlesztésekre, továbbá éljenek a beruházási támogatások és a kedvezményes finanszírozási konstrukciók által kínált hitelekkel.

Jó genetikával enyhítenék a szarvasmarha borjak fájdalmait

Ha tehén vagy tinderezz!

Egy a Tinderhez hasonló társkereső alkalmazást fejlesztett egy cég az Egyesült Királyságban tehenek és bikák számára. Segítségével a marhatenyésztők könnyen megtalálhatják az állományukba legjobban beleillő állatokat. Percek alatt megegyezhetnek az adásvételről a másik féllel.

Híres francia Blonde d'Aquitaine tenyésztő is előad az országos húsmarhatenyésztési tanácskozáson Keszthelyen

Októberben országos húsmarhatenyésztési tanácskozást tartanak Keszthelyen. A szervező a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Pannon Egyetem Georgikon Kara.

Gümőkórjárvány miatt 150 ezer marhát kell kiselejtezni

Egy országos gümőkórjárvány megelőzése miatt 150 ezer szarvasmarhát küldenek vágóhídra Új-Zélandon. Az ország eddig mentes volt a betegségtől, és azt remélik hogy a nagy selejtezéssel meg tudnak szabadulni a baktériumtól.

Nem eszik elég marhahúst a magyar, a kamara lépett

Újabb ágazatot támogat fogyasztásösztönző kampánnyal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ezúttal a szarvasmarha-, azon belül is a húsmarhaágazat a kedvezményezett. A marhahús fogyasztást népszerűsítő kampány mellett szól az is, hogy bár a statisztikai adatok szerint 2004 óta közel négyszeresére -148 ezer egyedre- bővült a húshasznú tehénállomány, ám ezzel nem emelkedett egyenes arányban a hazai fogyasztás.

A húsmarhatenyésztés nagy kihívásokat és még nagyobb lehetőségeket tartogat

A húsmarhatenyésztés hazai hagyományai hosszű időre nyúlnak vissza, és igen jövedelmező ágazatnak bizonyult mind a korábbi, mind a mostani időkben. Ez volt a téma egy keszthelyi tanácskozás során.

Kizöldült az Antarktisz

Írásos emlékek vannak róla, hogy ezer évvel ezelőtt még valóságos zöld földként emlegették Grönlandot. Maga a név is ezt jelenti egyébként. Mai ésszel ez felfoghatatlan, pedig akkor még valóban nem borította jég a szigetet. Később a változó klíma miatt a zöldet felváltotta a fehér jég és hó. Most pedig – többek között a mezőgazdaság okozta túlzott metánkibocsátás miatt –kizöldült az Antarktisz.