Létezhetnek olyan növények, amelyek egészségesebbé teszik a talajt? Igen!

Minden gazda törekedni próbál arra, hogy a talajban a lehető legkevesebb külső beavatkozással megtartsa, vagy éppen növelje a tápanyagtartalmat. Nos, az Illinois-i Egyetem a Science Daily folyóiratban éppen erről esik szó, amely szerint a takarónövények segítségével akár 27%-kal is növelhetjük a talaj mikrobatartalmát. Ennél az eljárásnál azonban akadhatnak hátráltató tényezők is, melyek befolyásolják munkánkat.

Humuszra fel! Direktvetéssel és takarónövényekkel tartható meg a szerves szén a talajokban

A gazdák ugyan mindent megtesznek a lehető legnagyobb terméshozam érdekében, de két hozamkorlátozó tényezőn a konvencionális mezőgazdaság jelenleg nem tud változtatni. Az egyik ilyen a klíma, a másik a talajok humusztartalmának, vagyis a szerves szén mennyiségének csökkenése. A klíma egyértelműen kedvezőtlen irányba változik Magyarországon is, az ország déli, keleti és középső részei elsivatagosodnak. Talán furcsa, de a klímaváltozás hatásait csökkentő megoldásokhoz leghatékonyabban a mezőgazdaság és az erdészet járulhat hozzá.

A hatalmas kereslet ellenére véget érhet a prosecco sikertörténete

A prosecco egyrészről óriási gazdasági siker: az olasz borászatok akkora növekedést éltek át az utóbbi években, hogy alig győzik a termelést. Évente 446 millió palack proseccót dobnak piacra, ebből 90 milliót exportálnak, főleg Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba. Ám a sikertörténetnek van árnyoldala is: a Padovai Egyetem tanulmánya szerint évente 400 millió kilogramm értékes termőföld erózióját okozza a proseccóhoz szükséges szőlő termesztése.

Jobb a termés és alig kell inputanyag, ha életet visznek a kizsarolt talajba

A vízgazdálkodási kihívások és a tájgazdálkodási megoldások köré felépített előadássorozat kezdődött Kiskunfélegyházán a Szentkúti Kulturális és Turisztikai Egyesület szervezésében. Az első alkalommal a fenntartható gazdálkodás került a figyelem középpontjába. Normális esetben a tél végén hazánk szántóföldjein kisebb-nagyobb a belvízborítás, a gazdák ilyenkor szabadulnak a víztől, és ez a mennyiség el is folyik az országból. Később pedig aszály idején nem áll rendelkezésre elég víz. Az Alföld vízgazdálkodását ezért az árvíz-belvíz-aszály hármas egységében kell vizsgálni.

Ezért jó a sorköztakarás a szőlő talajának

Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei - hogyan csinálja?

Több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették.

Földalapú támogatás nélkül is lehet gazdaságosan termelni

Élj úgy, mintha holnap meghalnál – gazdálkodj úgy, mintha örökké élnél - így zárta előadását az ausztrál Tom Robinson a 2018-as Talajegészség Konferencián. A rendezvény előadói azt mutatták be, hogyan álltak át a talajmegújító gazdálkodásra és milyen kihívásokkal szembesültek ezalatt. A résztvevők arra is választ kaptak, hogyan tudnak hasznot termelni az ausztrál gazdák úgy, hogy alig kapnak támogatást a megművelt területeikre.

Szép eredményeket hoznak az alternatív szójatermesztési technológiák

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye.

A talajmegújító gazdálkodás verejtékes, ám sikert ígérő előnyei

A termelési költségek, a klímaváltozás, a fejlődő vetélytársak és a felvásárlási árak arra késztetik a gazdákat, hogy minél hatékonyabban és jövedelmezőbben dolgozzanak, és kisebb befektetéssel állítsanak elő ugyanannyi, vagy még nagyobb hozamot. Ezt ígéri a talajmegújító gazdálkodás - de mit is jelent a gyakorlatban ez a módszer?

A zöldtrágyázás összefoglalója – hogyan működik és mire jó?

Újabb, a gazdálkodást segítő kézikönyvet adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a téma ezúttal a zöldtrágyázás. Az anyag részletesen bemutatja a zöldtrágyázás hatásait, továbbá hasznos tanácsokat ad a növények kiválasztásához és termesztéséhez is. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2020 után a zöldítés megszűnne, de ez nem azt jelentené, hogy csökkennének a gazdálkodók terhei.

Ezt teheti a talaj szervesanyag-tartalmának javítására és megőrzésére

A repce és a gabonák aratása után a tarló szakszerű kezelése következik. Itt az ideje a másodvetésnek, a zöldtrágyázásnak. Az ezekből a talajba kerülő szerves anyagok jelentősen javítják a tápanyag raktározási és felvehetőségi mutatókat. Segítségükkel növelhető a talaj pufferkapacitása, például a savasodás mértéke is csökkenthető. A megfelelő szervesanyag-tartalom kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét. Segítik az erózió elleni védelmet, javítják a víz beszivárgását és megtartását, továbbá a növényzet és a talajlakók számára is jobb életteret biztosítanak.

Kellenek-e a köztes növények, miért jó a korszerű másodvetés?

Főleg a területek teljes hasznosítása miatt vetik a másodvetésű növényeket. Ezek lehetnek akár zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszakai között fedik a területet. Ha pedig gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kihasználhatjuk. Miben segíthet még a korszerű másodvetés?

A talajmegújító mezőgazdaság enyhítene a világ és a gazdák gondjain is

Az időjárásban tapasztalt szélsőségekért részben az úgynevezett sarki körbefutó áramlás zavarai a felelősek. A klímaváltozás okairól és megoldási módokról Hetesi Zsolt, a Tolna megyei Döbröközön élő fizikus beszélt. Az egyik megoldás szerinte a talajmegújító mezőgazdaság.

Nyugodtan dobjuk ki az ekét, nincs rá szükség többé

Lendületes iramban terjed az új talajművelési módszer a világon, aminek lényege a szántás elhagyása. Az Egyesült Államokban a korábbi szántóknak már több mint a negyedén, Dél-Amerikában ennél is nagyobb arányban nem használnak ekét. Magyarországon is egyre terjed az ekenélküli gazdálkodás.

Milyen takarónövényeket telepítsen az ültetvényében, hogy sikeresen növelje a talajéletet?

A takarónövények nem csak a lezsarolt szántóföldi talajok megmentői, hanem a szőlős- és gyümölcsösgazdák is ugyanúgy hasznukat tudják venni. Sőt, az ültetvény telepítése előtt megtervezett takarónövény-technológia komoly versenyelőnyt biztosíthat. Csak azt érdemes tudni, mit és hova érdemes telepíteni!

A zöldtrágyázás növeli a talaj termékenységét

Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni. Ehhez járul hozzá a zöldtrágyázás. Ez magába foglalja a pillangósok és más zöldtrágya-növények, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó – mindkét esetben lehetőség szerint komposztált – szervesanyagok használatát.

Leszámolna a szántással a barnaforradalom

A talajok romlása a világszinten problémát jelent, ezen változtatna a barnaforradalom. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint ugyanis a Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett el valamilyen fokú károsodást, bár ennek a helytelen szántási technológiákon kívül számos oka van. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till technológia, a termőföld eróziója közel negyven százalékkal csökkent 1982 és 1997 között.

10 dolog, amit mindenképpen tudnia kell a takarónövényekről

A talaj megfelelő tápanyag-tartalmának biztosításához nélkülözhetetlen, hogy jól összeállított vetésforgót alkalmazzon, a talajt csak akkor bolygassa meg, ha nagyon muszáj, valamint szükség van még a megfelelő tápanyag-utánpótlásra és zöld növénytakarók alkalmazására is. A takarónövények használata azonban itthon még nem általános, sok a bizonytalanság e tárgyban, ami akadályozza elterjedésüket.