Milyen előnyöket nyújthat a szilázscirok a tejiparban?

A csehországi Ivanovice na Hané kísérleti állomáson tartott szakmai előadássorozatot a Prága-Ruzyně Gabonakutató Intézet a szilázscirok alkalmazási előnyeiről a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában. A 2020. szeptember 22-én rendezett eseményen több kísérleti eredményről is szó volt. A látogatók információkhoz juthattak erről az országban még csak kevésbé ismert gabonanövényről. A kísérleti állomás vezetője, Miroslav Janeček és szakértői csapata, valamint a Seed Service, a Cseh Köztársaságban már 2008 óta cirokfejlesztéssel foglalkozó úttörő cég képviselői fogadták a Sorghum ID csapatát.

Sajtgyártás, porítóüzem és termelésbővítés: összesen 5 milliárd forintért fejlesztett a Sole-Mizo Zrt.

Összesen 5 milliárd forint értékben fejlesztette a telephelyeit Szegeden, Csornán, Bácsbokodon a Sole-Mizo Zrt. Ez a pénzügyminiszter jelentette be a beruházás sajtótájékoztatóján Budapesten. Varga Mihály közölte, hogy a fejlesztés 1225 munkahely megmaradását biztosította. Az állami összesen 2,2 milliárd forint támogatással járul hozzá a beruházáshoz. A cég Bácsbokodon a sajtgyártási kapacitását bővítette, Csornán porítóüzemet létesített, Szegeden pedig a termelés bővítésén túl a gyártási technológiát is korszerűsítette.

Pálmaolaj táplálja a tej- és vajtermelést Új-Zélandon

A déli félteke egyik leghíresebb tejtermelő és vajexportőr országa Új-Zéland. Ám a nagy számok mögött szomorú tény húzódik meg. A termeléshez szükséges takarmány felét sem tudják helyben megtermelni, az import fele pedig pálmaolaj-kivonatból áll. A 60 százalékos takarmánybehozatal nagyjából felét a pálmaolaj-kivonat teszi ki. A 3,5 millió tonna import-takarmányból ez összesen 1,8 millió tonna. Ehhez képest búzából 436 ezer, szójadarából 426 ezer és DDGS-ből 349 ezer tonnára volt szükségük 2020-ban.

Szórványgyümölcsös – a származási hely egyben különleges márkajegy is

Az idén digitális formában, két napra szűkítve megrendezett Nemzetközi Zöld Héten több előadás és videóösszeállítás is foglalkozott az európai, valamint a németországi vidékfejlesztési célokkal, a regionalitás, térségi gondolkozás népszerűsítésével. Így szó esett a hagyományos vagy szórványgyümölcsösök 21. században betöltött szerepéről is, valamint a bajor gazdálkodók példáján keresztül bemutatták, hogyan lehet ezt a speciális gazdálkodási formát akár márkajegynek tekinteni. Közép-frankföldi bajor gazdák a regionális célokat és a helyi ízvilágot összekapcsolva néhány évvel ezelőtt egyedi értékláncot építettek fel. Az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, elhanyagolt szórványgyümölcsösökre (hagyományos vagy kaszálógyümölcsösök) alapozva jól működő, megélhetést biztosító gazdaságot, helyi gyümölcsfeldolgozót létesítettek, és kidolgozták a helyi értékeket képviselő márkát – írja a Kertészet és Szőlészet cikke alapján a magyarmezogazdasag.hu.

Hét évtized után bezár a zalaegerszegi sajtgyár

70 év után végleg bezárja kapuit a zalaegerszegi sajtgyár. Ezzel az üzem több mint 80 dolgozójának szűnik meg munkája. Néhányan ugyan kaptak állásajánlatot a cég másik két gyárában, amelyek 70-80 kilométerre vannak Zalaegerszegtől. A gyár vezetése úgy nyilatkozott: igyekeznek megadni minden segítséget a munkájukat elvesztő dolgozóknak. Az egyelőre nem derült ki, hogy mit terveznek az ingatlannal, így nem lehet tudni, hogyan hasznosítják a bezárt tejüzem területét.

Több okból is támogatják a tej és tejtermékek fogyasztását

Tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampányt indított az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A június 18-ig tartó promóció fő célja a fogyasztói tudatosság erősítése és a minőségi, tehéntejből készített termékek megismertetése. Az idei tejkampány célja kettős, mert a fogyasztásösztönzésen túl hangsúlyos szerepet kap a fogyasztói edukáció is. A magyar lakosság átlagos tejfogyasztása tejegyenértékben számítva ugyanis mindössze 165 kg/fő/év, amely az Európai Unió átlagának (250 kg) kétharmadát sem éri el.

Uniós támogatási intézkedéseket kért Magyarország a baromfi-, sertés- és tejágazatban

Magyarország az uniós agrárminiszterek május 13-ai videokonferenciáján további uniós támogatási intézkedések bevezetését kérte Brüsszeltől a koronavírus járvány következtében kialakult helyzetre. A támogatási intézkedés a baromfi-, a sertés- és a tejágazatot érintené, ahol a járvány következtében válsághelyzet alakult ki, és ennek kezelése érdekében kérte Magyarország az intézkedések bevezetését. Az uniós agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy az eddig meghozott intézkedések nem elegendőek a járvány következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Ezért rendkívüli intézkedések azonnali bevezetését kérték az unió mezőgazdasági biztosaitól.

Hogyan hamisítják a tejtermékeket, és hogyan buknak le a csalók?

Kevesen tudják, hogy a vizezésen kívül a tehéntejet például a leggyakrabban kecsketejjel hamisítják. No és mi a helyzet a szójatejjel, a tejsavóval és a sajtokkal? Mindegyik tejterméket hamisítják, de megvan a módszer a csalás kiszűrésére. A különböző tejtípusoknak eltérő a kémiai összetételük, az UV-spektrumuk, és a zsírsavösszetételük, valamint a zsírsavakból számolt indexeik különbözősége is segítség lehet a hamis tejtermékek felderítésében.

A piaci zavarok és a felvásárlási láz kezelésére alakult meg a Tejtermék Ellátásért Felelős Operatív Bizottság

A Tej Terméktanács Elnöksége szerint a koronavírus járvány terjedése miatt várhatóan lesznek piaci zavarok és felvásárlási láz is kialakulhat. Mindez annak ellenére, hogy a lakosság ellátásához szükséges nyerstej-mennyiség a határokon belül rendelkezésre áll. A piaci helyzet várható veszélyei miatt, valamint az ellátás és a kommunikáció szervezése érdekében a Tej Terméktanácsnál egy operatív bizottságot hoztak létre.

Több adatot kérnek a magyar tejágazat szereplőitől a jobb piacszervezés érdekében

Több jelentésre lesz szükség a tejágazatban a hatékonyabb piacszervezés érdekében. A 4/2020. (II. 28.) AM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szól és 2020. február 29-én már hatályba is lépett. A rendelet értelmében a szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók adataiból képzett összesítő táblázatokat a honlapján közzéteszi. A szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók egyedi azonosításra alkalmas adatait nem teheti közzé, és harmadik személynek nem továbbíthatja.

747 milliós tejfeldolgozó üzemet adtak át Petőfiszálláson

Átadták a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet tejfeldolgozó üzemét. A mintegy 747 millió forint értékű beruházás a Vidékfejlesztési Program 347 millió forintos európai uniós támogatása mellett 400 millió forint önerővel épült meg. Ván Jenő, a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet elnöke elmondta: a szövetkezet még 2001-ben jött létre a tanyás térségekben külön-külön, egymástól szétszórtan termelő gazdák összefogására.

1,8 milliárdért fejlesztenek egészségesebb tejtermékeket Kaposváron

Magas biológiai értékű, egészségesebb tejtermékek előállításán dolgozik a Kaposvári Egyetem és a Fino-Food Kft. A 3 éven át tartó projektre 1,8 milliárd forintot költenek - közölte a felsőoktatási intézmény agrár- es környezettudományi karának dékánja. Tossenberger János dékán elmondta, hogy a döntő részben európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott, a tejipari céggel közös munka keretében olyan, a robottechnológián és a preciziós gazdálkodáson alapuló, a hazai agrárökológiai adottságokat szem előtt tartó fejlesztéseken dolgoznak, amelyek a takarmány előállításától a tehénfejési technológián át a tej feldolgozásáig a teljes termékláncot érintik.

891 millióból indulhat el a Tejkomplexum jövő decemberben

Tejkomplexum alapkövét tették le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szenttamáson a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (TM Zrt.) beruházásában. A próbaüzem várhatóan 2020 decemberében kezdődik meg, és 2021 januártól indulhat a tej feldolgozása és értékesítése. A tehenészeti telep rekonstrukciójával párhuzamosan egy napi 30 ezer liter tej teljes körű feldolgozására alkalmas tejüzemet létesítenek. Az üzem közvetlenül a tehenészet mellett lesz, és a tervek szerint a kifejt nyers tej zárt rendszeren keresztül kerül az üzembe. A tejüzem létesítésére a Pénzügyminisztérium Nagyvállalati Támogatási program keretein belül nyújtottak be pályázatot, az építkezés zöldmezős beruházással valósul meg.

Napi 25 tonna trappista sajtot is tudnak gyártani Debrecenben a 15 milliárdos fejlesztéssel

Átadták az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházáshoz az állam 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az automatizált gyártósoron 8 ember 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8 ezer tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A gyárban elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák fel trappista sajttá. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból.

Milliárdos tejfeldolgozó üzem épült Mágocson

Mintegy 483 millió forintos uniós forrás és több, mint félmilliárd forintos saját erő segítségével létesült tejfeldolgozó üzem a Baranya megyei Mágocson - közölte a beruházó Makrom Kft. ügyvezető igazgatója, Kubik Zoltán a létesítmény átadását követően a Magyar Távirati Irodával. A zöldmezős beruházás eredményeként egy közel 1000 négyzetméteres üzemcsarnok és a hozzá tartozó infrastruktúra jött létre az északkelet-baranyai kisvárosban. A fejlesztésben hűtők, gyártótartályok kerültek a létesítménybe és érlelőkamrák épültek.

A termelők fennmaradása a tét a nyerstejár megemelésekor

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a növekvő költségekhez kell igazítani a mára fenntarthatatlan nyerstej-árakat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor több tejtermelő fennmaradása válik kétségessé. A szervezet korábban is többször hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig vagy a nyerstejtől a késztermékig jelenlévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Ugyanis a hazai tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is jelentős kihívást jelent. Ráadásul a tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.

Ezt hozta az áfacsökkentés a tejtermelőknek és a feldolgozóknak

Tartósan magas a nyerstej termelői átlagára mióta az UHT és ESL tejek általános forgalmi adóját 18-ról 5 százalékra mérsékelte a kormányzat. A tejfeldolgozók 3-4 százalékkal növelni is tudták a teljesítményüket. Az unióban enyhén csökkent a tejkínálat, de a kiviteli ár még mindig alacsonyabb a belföldinél. Hazánkban a nyerstej országos termelői átlagára az AKI adatai szerint 2019 márciusában 99,49 forint/kilogramm volt. Ez 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A kiviteli ár 94,86 forint/kg volt, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal emelkedett.

Fehér arany: drágábbak lettek a tejtermékek