Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Újra éled a földéhség: folytatódik az állami földértékesítési program
Újabb állami földterületek, ezúttal a 10 hektár térmértéket meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdálkodókhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis - és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását kívánja támogatni. Az állami árverések keretében mintegy 22 ezer hektár állami földterületet hirdetnek meg, több ütemben. Az első ütemben több mint 12 ezer hektár, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínálnak megvételre.
Összegezték a földárakat, egy hektárért átlagosan már 2 millió forint felett kell fizetni
A korábbi évekhez hasonló mértékben, 11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára. Ezzel átlépte a 2 millió forintos határt. A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben 2,186 millió forintig emelkedett, ami jelentős drágulás az előző évhez képest (1,969 M Ft/ha). A szántók átlagára 2,33 millió forintra nőtt, ami 11,1 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva.
Négy éve látott mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett a magyar termőföldek ára 2021-ben
Négy éve nem látott mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett a termőföldek ára 2021-ben Magyarországon. A szántók kivételével az összes művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése, ám itt sem történt nagyobb visszaesés. Az áremelkedés az erdők és a fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,5 százalékos 2020-hoz képest.
Földügyek és haszonbérlet: már érvényes az új jogszabály a változásokkal
2023. január 1-től módosul a „volt haszonbérlő" fogalma a földforgalmi törvényben. Az előhaszonbérleti sorrendben továbbra is kiemelt ranghelyen áll a „volt haszonbérlő", sőt, a mostani változással már hosszabb ideig hivatkozhat erre a ranghelyre.
Tovább drágult Tolna megyében is a termőföld, egyre kevesebbet adnak el belőle
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a 2009-től 2021-ig tartó időszakban mintegy 3,8-szorosára nőtt a szántó besorolású termőföldek átlagára, míg a bérleti díjuk több mint 2,8-szorosára emelkedett. Már több mint egy évtizede folyamatosan drágulnak a termőföldek a megyében is.
Megvannak a földügyi módosítások: változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is
Elfogadta az Országgyűlés az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846 törvényjavaslatot. Megvannak a földügyi módosítások: változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is.
Durván felpörgött 2021-ben a földpiac, nagyot gyorsult a termőterületek drágulása
10 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak, egy hektár szántó átlagára már közelíti a kétmillió forintot, néhol már egy hektár gyepért is több mint egymilliót kérnek. Élénkült tavaly a földpiac, a KSH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisára épülő, de nem teljes körű adatai szerint 2021-ben 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben.
Jelentős a magyar földárak növekedése, térképen az ország legdrágább és legolcsóbb területei
Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként.
7700 hektárnyi állami magyar földterület keresi új gazdálkodóját
Megkezdődött a 10 hektár alatti állami földek értékesítésének következő üteme. Ezúttal főként erdő, gyümölcsös, szőlő és fásított területekre, valamint vegyes művelési ágú földekre lehet ajánlatot tenni. A Nemzeti Földügyi Központ több mint 6700 földrészletet kínál eladásra országszerte, összesen csaknem 2 ezer településen. A kezdeményezés mintegy 7700 hektárt érint.
Újabb hatalmas földkiárusításba kezd a magyar kormány, hogy pluszpénzhez jusson
Újabb hatalmas földértékesítési hullám kezdődhet jövőre Magyarországon, mivel a költségvetési törvény 300 milliárd forint bevételt irányoz elő állami földeladásokból. A területek gyors kiárusítását stratégiai és szakmai szempontok nem indokolják, így az értékesítések fő oka a 2023-as büdzsé helyzetének javítása lehet. A még megmaradt szántók mellett elsősorban nemzeti parkokhoz tartozó réteket és legelőket adhatnak el.
Újabb földterületeket ad magán kézbe a magyar állam
A 2020. évben megkezdett földértékesítési program mintegy folytatásaként összesen több ezer darab, 10 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szeptember elején. Az érintett területekre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve bárki tehet vételi ajánlatot.
Változott a földárverési rendelet az alaptörvény-ellenes korlátozás miatt
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesek minősítette a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (1) bekezdés d) pontját, ezért azt megsemmisítette.
Átlagosan háromszor drágább volt a magyar termőföld tavaly, mint 2010-ben
Tavaly 36%-kal több tranzakció keretében összesen 22%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2020-ban. Az árak emelkedése továbbra is töretlen, így a 2021-es közel 7%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2021-re összességében már átlagosan háromszorosára növelte árát.
Közel 2 millióra nőtt a magyar termőföld piaci átlagára hektáronként
Az elmúlt évtizedre jellemzően 2021-ben is közel 10 százalékkal drágultak átlagosan a termőföld piaci ára. Az Agrotax Kforint. éves földpiaci elemzése szerint a termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2021-ben 1,969 millió forintig emelkedett, ami 14 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,727 millió forint/ha).
Új szabályok 2022-től: törvénymódosítás fékezi a túlárazott földbérleti díjak miatti visszaéléseket
Új szabályok vonatkoznak a 2022. január 1. után kötött haszonbérleti szerződésekre. Már a szerződésben indokolni kell a magasabb bérleti díjat, és az nem lehet érv, hogy "nekem megér ennyit ez a föld". A MAGOSZ a közösségi oldalon hívta fel a figyelmet a 2022. január 1. után kötött haszonbérleti szerződésekre vonatkozó jogszabályváltozásra.
Könnyítés a magyar gazdáknak: egyszerűsödik az elővásárlási jog igazolása
Termőföld vásárlása esetén már nem kell csatolni azt az okiratot a szerződéshez vagy az elővásárlási nyilatkozathoz, amelyet a közhiteles nyilvántartás is tartalmaz. A mostani jogszabály-módosítás alapján már nem lesz szükség az olyan igazolásokat csatolni, amelyeket közhiteles nyilvántartás egyébként már tartalmaz - olvasható a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének közösségi oldalán.
Hova kerülnek az agrártámogatások?
A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik alappillére. Az agrárium és azon belül is a magyar gazdák támogatása mindig a mindenkori kormány gazdasági stratégiájának szerves részét alkotta és alkotja. A támogatások túlnyomó részét azonban jelenleg mégis az EU biztosítja. Az évi 450 milliárd forint közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd forint igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására. Jó helyre kerülnek az agrártámogatások pénzei?
Végleg lemaradó kimaradók: izgalmak az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül
Több millió hektár földterületnek lehet új gazdája Magyarországon. A folyamat végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. A botrányokkal is tarkított földárveréseken eladott földterület 10-szerese mozdulhat meg az osztatlan közös tulajdon rendezésével. Ez a szakértők szerint a rendszerváltás utáni kárpótlásra emlékeztet, legalábbis méreteiben. A 2,4 millió hektáros osztatlan közös tulajdonban levő területnek közel 3 millió gazdája van, ez utóbbiak jelentős részben nem érdekeltek a mezőgazdasági művelésben. Akik érdekeltek, akár befektetőként, akár gazdálkodóként, most izgatottan várnak.
Hirdetés