A kukorica vetése után a gazdák és a vadászok szoros együttműködésére van szükség

Már megkezdődött a kukorica vetése, amely a vadkároknak az egyik leginkább kitett kultúra. A vadkárelhárítások megtervezéséhez és hatékony kivitelezéséhez a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak szoros együttműködésére van szükség – hívta fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Csak így valósítható meg a sikeres vadkárelhárítás a kiemelten fontos haszonnövénynél.

Megállhat a sertéspestis elleni védekezés, a vadkármegelőzés és a kártérítés is

Várhatóan rövid és hosszú távon is komoly negatív gazdasági hatása lesz az elhúzódó koronavírus-járványnak a magyar vadgazdálkodási ágazatra.

Továbbra is dúlják a vaddisznók a balatoni településeket

Számos lakossági panasz érkezik a Balaton környékéről a tájegységi fővadászhoz és a vadásztársaságokhoz. Ezek feltúrt kertekről, kiborogatott kukákról, a belterületeken észlelt vadállatokról, közülük is legfőképp a vaddisznók jelenlétéről szólnak. Ezért a tájegységi fővadász és az Újkúti Vadásztársaság elnöke az érintett Balaton-parti települések vezetőivel egyeztetett, ennek eredményeként belterületi vadtereléseket hajtottak végre.

Hívatlan vendég a nagyvárosban: engedélyezte a rendőrség a vaddisznó kilövését Pécsen

Engedélyezték a belterületi vaddisznó vadászatot a pécsi Mecsekoldalban az MTI híre szerint. Február 24-től, hétfőtől december végéig engedélyezte a rendőrség a tevékenységet - közölte a megyei főkapitányság a police.hu oldalon. Azt írták: a pécsi Nagydeindoli utcában és a Középdeindol-hegyhát dűlőben található, elhanyagolt kertekben megtelepedett vaddisznók jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben.

Egyre több vaddisznó dúlja a balatoni gyümölcsösöket és szőlőskerteket, a sertéspestis lehet a megoldás?

Folyamatos a magyarországi vaddisznó állomány létszámnövekedése, emiatt olyan területeken is megjelenik, ahol azelőtt elvétve sem volt. Az intelligens, szapora és jól alkalmazkodó állatok megjelentek a Balaton településeinek belterületein is. A vaddisznó terjedését az afrikai sertéspestis állíthatja meg, de vajon megéri-e? Természetvédő és vadgazda szakemberek mondták el a tapasztalataikat a városiasodó vaddisznókról.

Melyik megyében a legtöbb a vadkár 2019-ben? – Elindult a Vadalarm Vadkárfelmérés

A Vadalarm ismét elkészíti éves vadkár felmérését, amiből megtudhatjuk majd, hogy melyik megyéinket érinti legjobban a gazdák életét gyakran megkeserítő probléma. A felmérésből az is ki fog derülni, hogy hol melyik állat okozza a legtöbb vadkárt. Segítse Ön is véleményével és szálljon versenybe az ajándékkártyákért!

Városjáró vaddisznók: több helyen videózták le az állatokat Salgótarjánban

A vadon élő állatok élettere a települések terjeszkedése miatt folyamatosan csökken. Az utóbbi években gyakran az emberhez egyre közelebb, erdőterülettel határos lakott területeken, telkeken is előfordul, hogy vadak látogatnak a lakott területre. Az esetekről a szemtanúk videókat is készítettek. Korábban a salgótarjáni Alkotmány úton sikerült megörökíteni egy vaddisznót, azóta pedig újabb felvételek érkeztek.

Ragadozóveszély a szomszédban: 175 medvét és 11 farkast lőnek ki Szlovéniában

A túlszaporodott medvék és farkasok megritkításáról fogadott el törvényjavaslatot a szlovén kormány. A célzott vadászatot a mezőgazdasági minisztérium indítványozta, mert a ragadozók sok kárt okoznak a haszonállatokban, sőt az emberekre is veszélyt jelenthetnek. Legutóbb június 22-én ért medvetámadás egy 80 éves nőt, egy Ljubljanától 15 kilométerrel délre lévő faluban. Az áldozat könnyebb sérülést szenvedett, kórházba vitték. Az eset miatt az erdészeti szolgálat mozgósította különleges csapatát, amely ártalmatlanítja a veszélyes medvéket.

Az 5 leggyakoribb hiba a villanypásztorok telepítésénél

A termény megóvásának fontos eszközei a villanypásztorok. Telepítésükkel a vadkár elkerülését és csökkentését segítik a gazdák, valamint a körülzárt területen belül tudják tartani a többnyire legeltetett haszonállatokat. Van néhány hibalehetőség, aminek kijavítására érdemes odafigyelni, hogy valóban hatékonyan és jól működjön a rendszer. Anyagunkban összefoglaltuk a villanypásztorok telepítésével kapcsolatos általános hibákat.

Drasztikusan pusztítja a nagyvad a kihajtó kukoricát és napraforgót

Elsődlegesen a nagyvadak mezőgazdasági kártétele okozza a legnagyobb gondot Somogy megyében. Mint Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervének titkára elmondta, a kukorica vetésterületeit megyeszerte vaddisznók túrták fel. A nagyvad károkozásától a vadászok és a gazdák közösen igyekeznek megőrizni a termést, és ahol szükséges, ott a vadgazda vadkárelhárító vadászattal avatkozik be.

Segítünk eldönteni, hogy villanypásztor vagy vadriasztó kell-e a földjére

Lézerfegyverrel tartanák távol a patkányokat, az egereket és a vadakat

Befejeződhet a vadkárháború, készül az egységes vadkárfelmérési útmutató

A gazdáknak a legtöbb bosszúságot a vaddisznók túrása jelenti, de a szarvasok is nagy pusztítást tudnak okozni a kultúrnövényekben. A vadgazdák és a termelők közötti konfliktusokat csökkentheti, ha legalább a vadkár nagyságának megítélésében nem lesz köztük vita. Ezt szolgálja a készülő egységes vadkárfelmérési útmutató, amit a szaktárca felkérésére egy 10 szakértőből álló munkacsoport dolgozott ki.

Mit tudnak a vadriasztó készülékek és mennyibe kerülnek?

Széles a vadriasztó piac kínálat: mechanikai, fizikai és biológiai eszközök állnak a gazdálkodók rendelkezésére, de nem mindegy, melyik és mennyire hatékony. Három változatot mutatunk be, döntsön Ön, melyik a leginkább megfelelő a saját céljaihoz és pénztárcájához!

Állattartók figyeljenek: fizet az állam, ha pusztít a medve, a farkas, vagy a hiúz

2018. december 27-én lép hatályba az a törvénymódosítási javaslat, ami szerint az állam fizeti a védett állatok okozta vadkárt. A magyar parlament ugyanis elfogadta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat, amelyeket a NAK és a MAGOSZ kezdeményezett.

A nász miatt most fokozott veszélyt jelentenek a közlekedésre az útra tévedt őzek

Egy hete tart az egy hónapos őznász, ezért vezessen fokozott figyelemmel! A hazánkban évente elütött mintegy 5-6 ezer nagyvadból nagyjából 4 ezer őz, és a balesetek legnagyobb része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon, hanem szinte mindenhol számíthat az útra tévedt őzek felbukkanására.

Épp elég nehéz feladat a gazdálkodás anélkül is, hogy a vadkárral kellene küzdenie

Mint bizonyára Ön is a bőrén érzi, hazánkban már 2015-ben is több, mint 2 milliárd forintnyi vadkár keletkezett (a NAK adatai szerint), melynek legnagyobb részéért a vaddisznók, őzek, nyulak és szarvasok felelősek. Persze ez nem csak 21. század problémája: már a 7. századból is vannak írásos anyagok arról, hogy az akkori japán gazdák egy Kuebiko nevű madárijesztővel próbálták távol tartani az állatokat.

Kölcsönözzön robotfarkast, ha vaddisznók portyáznak a földeken!

Ijesztő, szőrrel borított robotfarkast fejlesztettek ki Japánban, amivel a vaddisznókat igyekeznek elriasztani a mezőgazdasági területekről. A robotfarkas üvölteni is tud, ha közeledő állatokat érzékel. Az eszköz több mint egymillió forintba kerül, de az elképzelések szerint lízingelni is lehet majd.