Adózás a kárenyhítő juttatás után

Tavaly az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat a magyar gazdák számára. A Magyar Államkincstár 2021. március 26-án megkezdte a 2020-as kárenyhítési évre benyújtott kérelmek utáni kárenyhítő juttatások kifizetését. A kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül, ha az adózó a korábban a kárenyhítési alapba fizetett kárenyhítési hozzájárulást a költségei között érvényesítette. A kárenyhítő juttatás adózási szabályai.

Lótücsök avagy lótetű? Mindegy, hogy hívják – garázda károkozó

A legtöbb kertész lótetűnek nevezi ezt az állatot. Vélhetően azért, mert sok rosszat mondhatunk róla, hasonlóan a tetvekhez. Holott a nagy testű rovar valójában a kedvesebb mezei és házi tücskök rokona. Más neve is akad, amely az életmódjára utal: nevezik va­­kond­tücsöknek is. Talajban élő, 35–55 milliméter hosszú, sötétbarna, bársonyos tapintású szőrökkel benőtt rovar. Első lábai erősen kiszélesedett ásólábak. Szabálytalan, ujjvastagságú járatokat ás, amelyeket éjszaka gyakran elhagy.

Ismét óriási károkat okoz a mezei pocok: az illegális megoldások helyett jobb a különleges engedélyt kapott szert használni

Újra jelentősen elszaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken, rendkívüli károkat okozva a növényállományban. A Nébih felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy bár szükség van a védekezésre, azonban, a kockázat minimalizálása érdekében fontos, hogy a gazdák a gyérítést minden esetben a szabályoknak megfelelően végezzék. A házi és egyéb illegális módszerek alkalmazása nem csak veszélyes, de valójában semmivel sem hatékonyabb, mint az engedélyezett megoldás.

Figyelem: csak november 30-ig nyújthatók be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek!

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet azon károsultak nyújthatják be, akik az idei kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat. Fontos, hogy a beadás határideje 2020. november 30. A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton nyújthatják be november elejétől a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén.

Modern növényvédelem: amikor drón végzi a madárijesztést

A Washington Állami Egyetem egyik kutatója megpróbálta a gyümölcstermesztők javára fordítani azt, hogy a drónok megijesztik a madarakat. Az egyetem munkatársa, Manoj Karkee 3 éve vizsgálja, hogyan befolyásolja egy drón mozgása a madarak létszámát egy szőlő-, illetve egy áfonyaültetvényben. Megállapította, hogy a repülő szerkezet sikerrel tartja távol a madarakat, néhány esetben a kontrollhoz képest ötszörös hatékonysággal. A kutató reméli, hogy hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülhet egy ilyen automata drónos madárriasztó rendszer.

Komoly károk nehezítették a magyar gyümölcstermesztés idei évét

A zöldség-gyümölcs ágazat is megérezte a koronavírus-járvány hatásait. Leginkább a beutazási korlátozások okoztak problémákat a tavaszi idénymunkáknál, de az idei legnagyobb hátrányt a szélsőséges időjárás jelentette. A FruitVeB alelnöke, Apáti Ferenc szerint a 2020-as év a gyümölcskultúrák fekete éve volt, nagyon rossz évjáraton vagyunk túl. A tavaszi fagykárok gyümölcsfajtól függően elvitték a termés 50-80 százalékát. A megmaradt szerény cseresznye- és meggytermésben további jelentős problémát okoztak az extrém júniusi esőzések is.

Szeptember 15-ig fizethető a kárenyhítési hozzájárulás

Fontos információ a gazdálkodóknak, hogy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének határideje 2020. szeptember 15. A megfizetés kötelező, mulasztás esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Amennyiben nem történik befizetés és a hozzájárulás összegét a Kincstár a fenti határidőt követően vonja le egy, a gazdálkodó későbbi kifizetéséből, úgy a termelő már nem lesz jogosult kárenyhítő juttatás igénybevételére az aktuális gazdálkodási évben.

Átszakadtak a gátak: két halastó semmisült meg Zala megyében

A rendkívüli időjárás és az átszakadt gátak miatt megsemmisült két halastó Miháld és Galambok községben. A heves esőzések következtében a gátak megsérültek, ezért nagy mennyiségű víz távozott a Zala megyei tavakból. A helyiek összefogtak a kármentesítésben, de kevesen vannak ahhoz, hogy helyre tudják állítani az eredeti állapotot. A bekövetkezett kár összege több 100 millió forintra tehető.

Jelentősen, 7 milliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás idén

Augusztus közepén tették közzé a palyazat.gov.hu oldalon, és ezzel hivatalossá vált, hogy módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás" című felhívás. Ennek értelmében innentől az eddigi 5-ről 7 milliárd forintra nőtt a támogatás éves mértéke. Ez a támogatási intenzitás növekedését eredményezheti, és jobban kihasználhatóvá válik az az ugyancsak az idei évtől érvényes lehetőség, hogy az összes elszámolható költség maximális mértéke a korábbi 65 százalék helyett 70 százalékra nőtt.

Négypilléres lett a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer

Június 9-én jelent meg a 2020. évi LII. törvény, amely a kockázatkezelési eszköztár negyedik eleme, a krízisbiztosítás számára teremti meg jogszabályi hátteret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői összefoglalták a négypilléressé alakult Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer legfontosabb tudnivalóit. A rendszer első két eleme a növénytermesztés tárgyévi hozamait mérséklő, már bekövetkezett időjárási károk enyhítését célozza. A pillérekben ötvözik az öngondoskodás és a szolidaritás elveit.

Jövedelemkiesést térít meg a gazdáknak az önkéntes krízisbiztosítási rendszer

Önkéntesen csatlakozhatnak a gazdák a krízisbiztosítási rendszerhez, amely abban az esetben téríti meg a mezőgazdaságból élők kieső jövedelmének legfeljebb 70 százalékát, ha jövedelem több mint 30 százalékkal csökkent az előző 3 év átlagához képest. Nagy István agrárminiszter szerint ezzel a meglévők mellett újabb kockázatkezelési eszköz áll majd a mezőgazdasági termelők rendelkezésére. Az indulását követően a termelők nem csak az időjárási kockázataikat, hanem az egyéb kockázatai­kat is kezelhetik a krízisbiztosítási rendszer használatával.

A koronavírussal bővült a vis maior lehetőségek köre

A gazdálkodók immár hivatalosan is hivatkozhatnak a koronavírus-járvány miatti elháríthatatlan külső okra. Minden termelő vis maiort jelenthet, ha igazolni tudja, hogy a számára előírt támogatási feltételt – például értékesítési problémák miatti bevétel-elmaradás, építéshez kapcsolódó határidő teljesítésének ellehetetlenülése – a veszélyhelyzet alapjául szolgáló járványveszély miatt vagy a veszélyhelyzet miatt elrendelt korlátozásra visszavezethetően nem tudta teljesíteni.

Idén 1,16 millió hektárt ért aszálykár Romániában

Országos szinten 1,165 millió hektár termőterületet sújtott az aszály - jelentette ki a kabinet ülésének elején Adrian Oros román mezőgazdasági miniszter, miután ellenőrzéseket tartottak azon az 1,452 millió hektáron, amelyen - a gazdák jelentése alapján - kárt tett a szárazság. A román miniszterelnök, Ludovic Orban azt mondta: pénzt kell elkülöníteni a költségvetésben, hogy kártalanítsák azokat, akiknek elszáradt a növényállománya.

Fontos különbségek vannak az elemi károk és a vis maior esetek között

Tájékoztatót adott ki az elemi károk bejelentéséről és vis maior bejelentésekről a NAK. Ebben felhívják a gazdálkodók figyelmét az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentések és az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó vis maior bejelentések közötti különbségekre. Anyagunkban a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze a károkról, a bejelentésekről, a feltételekről és a határidőkről.

Hatékony segítség érkezik az aszálykárok és fagykárok enyhítésére

Az idei év eddig eltelt időszaka több olyan időjárási körülményekkel is járt, amelyek károsak voltak a gazdaság számára. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt –nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön. A tárcavezető kiemelte, hogy a terméskilátások idén jelentősen romlottak a csapadékhiány, és a fagyok következtében, amely a szántóföldi növényeket és a gyümölcsösöket érintette.

Rekordmagas, 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást kaptak a magyar gazdák

Mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetett ki A Magyar Államkincstár március 31-ig annak a 6.855 károsult gazdálkodónak, aki a 2019. kárenyhítési évben szenvedett jelentős mezőgazdasági károkat. A termelőknek a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként közel 300 ezer hektárra több, mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett.

Fontos NAK-javaslatok a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére

Hívatlan vendég a nagyvárosban: engedélyezte a rendőrség a vaddisznó kilövését Pécsen

Engedélyezték a belterületi vaddisznó vadászatot a pécsi Mecsekoldalban az MTI híre szerint. Február 24-től, hétfőtől december végéig engedélyezte a rendőrség a tevékenységet - közölte a megyei főkapitányság a police.hu oldalon. Azt írták: a pécsi Nagydeindoli utcában és a Középdeindol-hegyhát dűlőben található, elhanyagolt kertekben megtelepedett vaddisznók jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben.