Hirdetés
A Corteva a Bábolnai Gazdanapokon bemutatta a tavaszi hibridkukorica-kínálatát
A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat bemutatta tavaszi Pioneer® kukoricahibridek kínálatát az idén 37. alkalommal megrendezett Bábolnai Gazdanapokon. A mezőgazdasági szakkiállításon a vállalat szakértői készséggel álltak a termelők rendelkezésére és segítettek a hibridválasztással kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában.
Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása
Az agrotechnikai tényezők egyik leglényegesebb eleme az okszerű trágyázás, melynek célja a talaj termékenységének fenntartása és növelése mellett a reálisan elvárható hozam elérése.
Hirdetés
Több mint 3.400 hirdetés 108 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.400 hirdetés 108 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
New Jersey nem tűri az állatkínzást! Rendelettel követelnek meg elegendő férőhelyet a kocáknak és a borjaknak is
betiltották a kocaistállók használatát és a borjak tartását. Az új rendeletek megtiltják, hogy tudatosan olyan módon zárjanak be tenyészsertést vagy borjút, amely megakadályozza, hogy a koca vagy a borjú lefeküdjön, felálljon, végtagjait teljesen kinyújtsa, vagy szabadon megforduljon. Kocánként 24 ft2 (2,2 m2 ) hasznos istállóhelyet kell biztosítani.
A hőstressz a haszonállatokat is kikészíti, kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is
A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
Takarmányozási teendők a tejhozam, a tejből származó bevétel maximalizálása érdekében
Az állomány hatékony takarmányozása az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségét, függetlenül a takarmányozási rendszertől. A Dairy Australia szerint a takarmánytermelés maximalizálása alapvető fontosságú az országban. A kutatások Ausztráliában is kimutatták a kapcsolatot a saját termelésű takarmány nagyobb mennyisége és a jobb jövedelmezőség között.
Hét borjút költöztettek egy lakótelepi ház ötödik emeleti erkélyére
Szarvasmarhát nevelni egy lakótelepi ház erkélyén? Elméletben kizárt dolog. De van rá gyakorlat. A kínai közösségi médiát sokkolta egy ötödik emeleti kínai háztartás története, akik szarvasmarhákat tartottak az erkélyen. Sokan ugyanakkor megértésüket fejezték ki az egykori gazda viselkedése miatt. A szomszédok a szag és a zaj miatt panaszkodtak, kérték az állatok eltávolítását
Hol a helye a magyartarka és kárpáti borzderes szarvasmarhának?
A magyartarka a 19. század második felében váltotta fel a szürkemarhát. A magyar mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés alappillérének számított sokáig a magyartarka, napjaink egyre népszerűbb szarvasmarhája viszont a kárpáti borzderes fajta. Miután az előbbi meghozta a kívánt eredményeket, megindult a tenyésztése és egyeduralkodóvá vált.
Előnyös a fermentált repcemagliszttel való takarmányozás a növésben lévő sertéseknél
Egy kínai kutatás szerint az erjesztett repcemagliszt pozitív hatással van a növésben lévő sertésekre, mind növekedési teljesítményük, mind bélrendszerük jelentős javulását eredményezi. Állításuk szerint a nemrégiben végzett vizsgálat eredményei segíthetnek új fehérjeforrások kifejlesztésében a takarmányozás és a takarmányipar számára. A vizsgálatban 30 növendék sertés vett részt.
Teljesült a cél: újabb, a táplálkozást gátló akadályt hárítottak el
A barcelonai Industrial Técnica Pecuaria SA (ITPSA) takarmány-adalékanyagokkal foglalkozó vállalat egyedi termékek létrehozására specializálódott. A vállalat széles termékválasztékával és tapasztalt munkatársaival szakértői megoldásokat kínál az állattenyésztés és az egészségügy kihívásaira. Az ITPSA új terméke segít lebontani a szójában és más hüvelyesekben lévő táplálkozást gátló tényezőket.
Célt értek a NaTiMon kutatások: új állatjólléti rendszert javasoltak 6 lépésben
A BMEL "Nemzeti Állatjóléti Monitoring" (NaTiMon) projektben 10 intézményből álló konzorcium dolgozta ki azt a koncepciót, amiben rendszeresen és szisztematikusan mérik az állatjóllétet. A tudósok átadták ajánlási jelentésüket a német Szövetségi Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, dr. Ophelia Nicknek.
Farkasgyérítést szorgalmaz a környezetvédelmi miniszter Németországban
Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter a „problémás farkasok” további kilövésére szólított fel. Az olyan farkasok kilövése, amelyek megtanultak átmászni a magasabb kerítéseken, vagy amelyek túl közel kerülnek az emberhez, lehetséges, és a szövetségi államok a törvényeknek megfelelően el is rendelhetik az akciót. Ezzel a lehetőséggel a jövőben többet kellene élni.
Nitrogénhatékony növényekkel kiváltható a szójaőrlemény a takarmányokban
csökkentésére irányuló lépések vannak folyamatban egy új kutatási program keretében, amelyben 17 ipari és kutatási partner és több mint 200 szántóföldi gazdálkodó vesz részt. A program fő céljai közé tartozik a CO2-egyenérték 54%-os csökkentése, az importált szójaliszt mennyiségének 50%-os csökkentése a takarmányadagokban.
A könnyű mélytanulás javítja a koca ellési folyamatának felügyeletét
Kínai kutatók egy könnyű, mélytanuláson alapuló megközelítést értékeltek a kocák viselkedésének felügyeletére az ellést megelőző időszakban és az ellés során. A kocák ellése felügyeletet igényel az olyan problémák pontos észleléséhez, mint a disztokia, a malacok megfulladása és a túl alacsony hőmérséklet. Az ellési problémák korai felismerése növeli a kocánként és évente élve született malacok átlagos számát.
Nagy siker a baromfbetegségeknél: megszűnt a kötelező zártan tartás Magyarországon
A járványügyi helyzet kedvező alakulásának következtében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos visszavonta a baromfik zártan tartására vonatkozó előírást. Fontos azonban, hogy továbbra is érvényben marad a zártan etetés és itatás kötelezettsége. A járványvédelmi minimum feltételek betartása pedig elengedhetetlen az újabb kitörés megelőzéséhez. Az állattartói fegyelem megtartása kulcskérdés.
A takarmány-adalékanyagok jelentősége a hőstressz leküzdésében
Az 1800-as évek óta a hőmérséklet globálisan 1°C-kal emelkedett, és 2030 és 2052 között várhatóan további 1,5°C-kal fog emelkedni. Kétségtelen, hogy a hőstressz (HS) hatással van a tejelő szarvasmarhák (újra)termelékenységére és jólétére. A HS kezelése minden eddiginél nagyobb kihívássá vált, mivel a fajtatehenek növekvő genetikai potenciálja közvetlenül összefügg a nagyobb termelékenységgel.
Nyári pénzeső: beruházások, támogatások és pályáztok a középpontban
Több, a magyar mezőgazdaság fejlesztését és működését segítő programról is beszámoltunk 2023 júniusában, ezeket gyűjtöttük csokorba kedves olvasóinknak. Szeretettel ajánljuk olvasásra agrártámogatások témájú hírösszefoglaló cikkünket!
Hajdúnánási hatékonyságnövelés fejlesztésekkel: Nyakas András beszélt az állattenyésztésükről
A Nyakas Farm Holstein-fríz tejelőmarháinak teljesítményét elismerő oklevél - Fotó: Magro.hu, CSZS, Hajdúnánás
A MÁSZ szerint a tenyésztési támogatásokon múlik, megmarad-e a magyar állattenyésztés
Idén 2023. május 24-én Gödöllőn, a MATE Szent István Campusának rektori dísztermében tartotta éves rendes küldöttközgyűlését a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. A MÁSZ elnöke, Zászlós Tibor sürgető feladatnak nevezte a központi nyilvántartások, különösen az ENAR rendszerek felülvizsgálatát, ugyanis az elmúlt évben végrehajtott átalakítások rossz hatással voltak és vannak ezek működésére.
Állattenyésztés és húsfogyasztás – meghatározó trendek a világban
A Wikipédia szerint „A trend a kollektív viselkedés olyan formája, amelyben emberek egy csoportja rövid ideig lelkesen követ egy impulzust”. A Pig Progress szerkesztője, Vincent ter Beek az állattenyésztés és a húsfogyasztás 12 trendjében mélyedt el. Az így szerzett tapasztalatait május 31-én a görögországi Szalonikiben megrendezett ESPHM-en osztotta meg az állatorvosok közönségével.
Az ír kormány évi 65 000 szarvasmarha leölését javasolja a kibocsátás miatt
Az ír kormány adatai szerint évente 65 000 tehenet kell leölni 3 éven keresztül a kibocsátási célok teljesítése érdekében. A számok riasztó, évi 200 millió eurós költséget jelentenek az Ír Köztársaság adófizetőinek. Egyes mezőgazdasági szervezetek szerint azonban egy ilyen drámai mértékű kivágásnak önkéntes alapon kell történnie, mivel a gazdák a tehénlétszámuk alapján vettek fel üzleti hitelt.
Hirdetés