Hirdetés
Védjük a gyökereket az Agrováció termékével
A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.
AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?
Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.
Hirdetés
Több mint 1.100 hirdetés 104 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Eladó John Deere 8345R e23 ILS 2020-as évjáratú traktor
69 900 000 HUF
+ áfaEladó használt MetalFach N267 szervestrágyaszóró
4 990 000 HUF
+ áfaTöbb mint 1.100 hirdetés 104 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Modern talajjavítás: sokkal több ideje van a kalcium pótlására, mint gondolná
Míg korábban a kalciumos talajjavításról azt gondolták, hogy nehezen megoldható művelet, a mai anyagokkal már szinte bármikor elkezdhető. Régebben inkább a betakarítás után használták, mára viszont az új összeállításnak köszönhetően szinte teljesen mindegy, hogy mikor juttatják ki a kalciumot a földjeikre a gazdák. Csak a vetés és a csírázás idejét kell elkerülni, de egyébként rugalmasabban beilleszthető bármelyik kultúra termesztésébe. Erre is igyekszik felhívni a figyelmet Wágner József, a Carmeuse Hungária Kft. üzletfejlesztési menedzsere a Magro.hu KUKORICA ÉS BÚZA Konferenciasorozat debreceni állomásán, ahol a termésbiztonság-megújulás-talaj témában tart előadást. Vele beszélgettünk.
Hiába vannak csúcsgépeik, nagyon kevés gazda használja ki a precíziós gazdálkodás lehetőségeit
“Helyspecifikus mezőgazdaság: a tervtől a megvalósításig” címmel tart előadást január 17-én Debrecenben Nagy Bence, a Magtár Kft. GPS üzletágvezetője a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. A szakember lassan 15 éve foglalkozik mezőgazdasági GPS-rendszerek értékesítésével, telepítésével, terméktámogatásával. Az elsők között hozta be az országba a Trimble és Ag Leader GPS-eszközöket, majd megszervezte, és jelenleg működteti az ország első és egyetlen közösségi RTK-hálózatát. Vele beszélgettünk a helyspecifikus gazdálkodás és az adatgyűjtés fontosságáról.
Spóroljon 30 ezret hektáronként!
Mindent a vetés agrotechnológiájáról, költségelemzéssel és precíziós megoldásokkal címmel tart előadást Debrecenben Kézér Zsolt, a Lakkos Kft. értékesítésért felelős Kelet-magyarországi régióvezetője a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. A szakemberrel a hazai gazdák gépvásárlási lehetőségeiről, a szántás nélküli művelésről és a magyar mezőgéppiacról beszélgettünk.
A hazai búzatermesztés hatékonyságban csak kullog Nyugat-Európa mögött
Idén 950 ezer hektárról 4,8 millió tonna búzát takarítottak be Magyarországon, ami hektáronként 5,1 tonnás termésátlagot jelent. Ez mindössze 50 kilogrammal volt több, mint 1990-ben. Az elmúlt 5 év (2013-2018) termésátlaga 5,2 tonna/hektár volt, ez alig több mint 15 százalékkal múlta felül az 1990-1995 közötti 4,4 tonna/hektárt. Mindeközben napjainkban Nyugat-Európában nem ritkák a 8-10 tonna/hektáros búza termésátlagok, Oroszország pedig úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a termésátlagok nem érik el a 3 tonnát hektáronként.
Ugyan drágul a búza, de nem vetnek többet belőle
Őszi gabonát az idén várhatóan 1,4 millió hektáron vetnek. A terület 62,2 százalékán október 8-ig megtörtént a talaj-előkészítés, és 26,1 százalékán a vetés is – közölte az operatív jelentések alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A tervezett tavaszi vetésterület 1,9 millió hektár, és ezek 10 százalékán már végeztek is a talaj-előkészítéssel. Viszont tavaly ilyenkor 1,7 millió hektár őszi és 2 millió hektár tavaszi növény vetése volt a terv. Pedig a búza piaci ára magasabb, mint tavaly.
Új búzafajták kifejlesztésével csökkentenék az amerikai és orosz behozatalt
Nigéria szeretné elérni, hogy 2025-re 60 százalékkal csökkentse a búzaimportját. Ennek érdekében a Csád-tó Kutatóintézet (Lake Chad Research Institute) komoly munkát folytat. Az állami kutatóintézet már ki is fejlesztette a Reyna-28 és a Norman Borlaug nevű fajtákat, amelyek hozama háromszorosa az eddigi átlagoknak.
A terményárak meghozták a kedvet a búzavetés iránt, de a szárazság itthon megtorpedózhatja a terveket
Az északi féltekén már a végéhez közelít a 2019/2020. gazdasági évi termést adó búza vetése, mégis meglehetősen hiányosak a termőterületre vonatkozó információk. A búza növekvő ára miatt vonzóbbá vált a gabonaféle a repcével szemben, és a repce vetésének idején – augusztus vége, szeptember eleje – uralkodó száraz európai időjárás szintén a később vetendő kalászos termesztésére hatott ösztönzőleg. Mindazonáltal az árak alakulása az őszi vetés teljes időszakában hatással van a termelők vetési szándékára. A Tallage franciaországi piacelemző vállalat októberi előrejelzése szerint az őszi búzát az ideinél 6 százalékkal nagyobb területről, 24,3 millió hektárról takaríthatják be az unióban 2019 nyarán. Területi adatok tagországi bontásban egyelőre hiányosan állnak rendelkezésre. Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása alapján 969 ezer hektáron szándékoznak a gazdák őszi búzát vetni, amelynek 53 százalékán került a földbe a vetőmag október 16-ig.
A magas búzaárak vetésre ösztönözték az európai gazdákat
A mértékadó piacelemző vállalatok a 2017/2018. gazdasági évinél 3-5 százalékkal kevesebb, 695-733 millió tonna globális búzatermést jeleznek a 2018/2019. szezonra, aminek jelentős része már a tárolókban van. Ez a volumen 2-4 százalékkal múlná alul a várható felhasználást, így a készletek 5-13 százalékkal apadhatnak.
Az őszi búza tápanyag-utánpótlása
Az őszi búza tápanyag-utánpótlása azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a növény magas terméshozammal, jó termésminőséggel párosítva csak tudatos és szakszerű műtrágyázás alkalmazásával takarítható be a földekről. A tápanyag utánpótlása több fázisban történhet: vetés előtti őszi alaptrágyázásként, starter trágyázással a vetéssel egy menetben vagy különböző időben történő fejtrágyázással, így gondoskodva a búza nitrogén, foszfor és kálium ellátásáról.
Minőség és mennyiség a búzatermesztésben - tudósszemmel
Az adott évi termést három tényező határozza meg: a genetika, az agrotechnika és az időjárás. A termés oldaláról vizsgálva a termés kétharmadáért nem a fajta felel, hanem a másik két tényező. Ennek igazságát a búzatermesztés területén sok évtizedes kísérletek bizonyítják, amikor a termésnövekedésnél a 70-es és 80-as években közel azonos súllyal szerepeltek a jobb fajták, a korszerű, nagyobb adagú műtrágyázás és a növényvédelem.
Új módszert dolgoztak ki a búzafajták értékelésére Debrecenben
Hatékonyabb és gyorsabb a búzanemesítés folyamata azzal az eljárással, amit a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai dolgoztak ki. Az új technológiával könnyebb az időjárás szélsőségeinek ellenálló fajták nemesítése. Ezzel a búzafajták értékelése egyszerűbbé válik.
Itthonra jobb a hazai búzafajta a termesztéshez
A nemesített búzafajtákkal szemben nagy a gazdák elvárása: legyen bőtermő, kiváló minőségű, ellenálló a különböző betegségekkel szemben, a termesztése pedig olcsó. De ilyen fajta nincs a piacon. A búzáról tartottak tanácskozást a gyulai Steigervald-tanyán. A hazai búzafajta sok esetben jobb, mint a külföldi.
Most legjobban a levéltetvek támadásától kell tartani
Az elmúlt napok időjárását főként a kiszámíthatatlanul tornyosuló gomolyfelhőkből hulló változó mennyiségű csapadék jellemezte. A napi hőmérséklet néhány fokkal csökkent ugyan, de nyáriasan meleg továbbra is az idő. Minden növénykultúra számára hiányzik az országos eső, bőséges csapadékkal.
Megeszi-e a márciusi tél a búzavetést?
Március közepén Európa északi, középső és keleti térségébe fagypont alatti hőmérsékletet és sok csapadékot hozó légtömeg érkezett, amelynek az ősszel elvetett növényzet, így a búza fejlődésére gyakorolt hatása még nem ismert, de aggodalomra ad okot.
A gyors termesztés többszörösére gyorsítja a növények fejlődését
A University of Sydney és a University of Queensland kutatói nagy előrelépésről számoltak be egy olyan NASA által inspirált területen, aminek az úgynevezett „gyors termesztés” elnevezést adták, és amely intenzív megvilágítási rendszerekre támaszkodik, hogy többszörösére gyorsítsa a növények fejlődését.
Ezzel a módszerrel a búza hatszor is teremhet évente
Évente akár hat alkalommal is képesek termést hozni a legfontosabb szántóföldi növények egy új nemesítési eljárásban, amellyel kutatók az új növényfajták létrehozását gyorsítanák fel. Az új technika olyan növényfajták nemesítésére irányul, amelyek képesek lehetnek túlélni az éghajlatváltozást. Ennek megfelelően el tudják majd látni a folyamatosan növekvő népességet. A kutatók a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésére fókuszáltak.
A magyar búza is exportengedélyt kapott végre Egyiptomban
A 2012 óta tartó egyeztetések sikerrel jártak: Egyiptom Mezőgazdasági és Talajvédelmi Minisztériuma 2017. december 10-én kiadta az engedélyt a magyar búza észak-afrikai országba irányuló exportjára. Ezzel a magyar gabona Egyiptomban is eladhatóvá vált.
A búza- és kukoricatermelés sokaknak hozott veszteséget
Azok a termelők, akik átlagos mennyiséget takarítottak be, valószínűleg veszteséget szenvedtek az alacsonyabb árak miatt. Egy konferencián beszéltek szakértők a búza- és kukoricatermelés helyzetéről. A magyar búza versenyképességéhez a legtöbb termelőnek hektáronként legalább 9-10 tonnát kellene elérnie.
Hirdetés