Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Egy este két orvhalászt fogtak az állami halőrök a Sajón
Lakossági bejelentést követően ért tetten a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) két engedély nélkül halászó személyt egy májusi szombat este a Sajón. Az emelőhálós módszerrel halászókat még zsákmányszerzés előtt lepték meg az állami halőrök, így a halállományban nem tettek kárt. A jogsértő tevékenységük miatt azonban mindkettőjükkel szemben hatósági eljárás indul és akár jelentős bírságra is számíthatnak.
A kormoránűző drón lett az első az agrártechnológiai verseny ötletei között
Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A kormoránűző drón megoldásán dolgozó fiatalok azt remélik, hogy az ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz. A részletek kidolgozásához segítséget elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, a NAK pedig agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással támogatta őket.
Tiszai orvhalászat: vádemelést ért a gereblyézéssel kifogott, közel 60 kilós szürkeharcsa
Vádemelést javasoltak a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrei a nyomozás lezártával két tiszaburai orvhalásszal szemben, aki 2021. januárjában a tilalom ellenére kifogott egy nagyméretű szürkeharcsát a folyóból és eladásra kínálta egy halétteremnek. A nyomozás során az igazságügyi halászati szakértő megállapította, hogy a kifogott, nagyjából 60 éves szürkeharcsán található sérülések gereblyéző horgászati módhoz készített eszköztől származtak, ami tiltott halfogási eszköznek és eljárásnak minősül. Ezért a gyanúsítottaknak nemcsak lopás, hanem orvhalászat miatt is felelniük kell.
Orvhalászat miatt halhatnak ki a Duna tokhalfajai
Orvhalászat sodorja a kihalás szélére a Duna tokhalfajait a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése szerint. A 6 tokhalféléből kettő már kihalt, 4 pedig súlyosan veszélyeztetett. Az elmúlt 5 évben a természetvédők 214 orvhorgászati esetet dokumentáltak a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren. A WWF-jelentés szerint minden harmadik tokhal termék illegális kereskedelemből származik.
Hatalmas halfarm Borsodban: évi 400 tonnás hozamot hozna a tarcali harcsanevelő
Harcsanevelő telepet és halfeldolgozót létesítene Tarcalon az Öko Fish Kft. A cég intenzív, víz-visszaforgatásos technológiával napi két tonna hal lehalászásával évi 400 tonnás hozamot érne el. A feldolgozó évi 800 tonna hallal is megbirkózna, előállítana termékeket a piacról érkező más halfajokból is. Az üzemben két műszakban várhatóan 25-en dolgoznak majd. A halnevelő telep Tarcal belterületén, délnyugati irányban, a Prügy felé vezető közút bal oldalán létesülne a szükséges szociális és irodahelyiségekkel együtt.
Tiltott eszközzel süllőzött és védett fajokat is fogott az orvhalász Gyomaendrődön, tetten érték, megbilincselték
Sorhorgos orvhalászt értek tetten a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) halőrei a Peresi-holtágon a halőrök. Az intézkedő rendőrök a tettes csónakjában megtalálták a tiltott eszközt és azokat a süllőket, amelyeket azzal fogott ki. A férfit előállították a Gyomaendrődi Rendőrőrsre, ahol orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A gyanúsított többszöri jogsértései miatt nem rendelkezett horgászokmányokkal.
Célegyenesben a KAP-reform tárgyalások Brüsszelben
Belgium fővárosában, Brüsszelben tartotta március 22-23-i ülését a Mezőgazdasági és Halászati Tanács. Ezen az uniós mezőgazdasági miniszterek intenzív egyeztetéseket folytattak a Közös Agrárpolitika reformjáról is. A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabil kereteket biztosítson a hazai agrárium és a gazdák számára – mondta Nagy István agrárminiszter.
Több és nagyobb büntetés jár a szabálytalan horgászok, halgazdálkodók és horgászvízkezelők számára
Változott a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságokról szóló 314/2014. (XII. 12.) kormányrendelet. A szöveget számos büntetési tétellel egészítették ki, a meglévő szankciók mértéke pedig emelkedett. A rendelet az illegális horgászatot, illetve a kisebb-nagyobb trükközéseket is bünteti. Azt a személyt például, akit a halastó partján halfogásra alkalmas horgászkészséggel (bottal) találnak, de nincs nála horgászjegy, 10 - 30 ezer forinttal büntethető, ha a jogosultságát a halgazdálkodási hatóságnál 15 napon belül nem igazolja.
Fél mázsa halat lopott, biciklivel vitte el a hortobágyi orvhalász
Több mint fél mázsa halat akart ellopni egy férfi a Hortobágyi-halastóból. Biciklin akarta hazavinni a zsákmányt, de a rendőrök tetten érték. Beismerő vallomást tett, eljárás indult ellene.
Orvhalászt kaptak el a Balatonon
A vízirendőrök eljárást indítottak egy 53 éves balatonboglári lakos ellen, aki tiltott eszközzel halászott a város kikötőjében, ám a halászati őrök ezt észrevették, és értesítették a rendőrséget.
741 milliót költöttek el 6 halfaj termeléstechnológiájának fejlesztésére
A Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium szakembereinek hozzájárulásával valósult meg egy 741 millió forintos halas beruházás. Az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés 6 halfajra fókuszált. Az innovációt ösztönző MAHOP-projekt támogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki, melyek készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra.
Egymillió forint felett szabott ki halvédelmi bírságot a Nébih
Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon. Két hét alatt 5 eljárást is indítottak rekreációs célból halászókkal szemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal halőrei, akik több mint egymillió forint halvédelmi bírságot is kiszabtak. Az ellenőrök 48 darab, 134 kilogramm jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le, és engedtek vissza eredeti élőhelyükre. A Nébih halőreinek a Bodrogon ponty, a Tiszán harcsák jogszerűtlen kifogása miatt kellett intézkedniük. A bírság kiszabása mellett a halászok engedélyét is bevonták.
Nem kell a ponty a magyaroknak?
Közreadta a 2019-ről szóló lehalászás jelentését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete. A szakstatisztika célja, hogy átfogó képet adjon az ország aktuális halállományáról, halászati tevékenységéről. Ebből kiderült, hogy a magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.
Rekord halfogyasztás a világon: egyre bővül a haltermelés, ami gondokkal is jár
20,5 kilogrammal rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás. A haltermelés 2030-ban elérheti a 204 millió tonnát is, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új “A halászat és akvakultúra helyzete a világban” 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt a halfogyasztás is tovább nő. A halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás.
Támogatáshiány, aszály, koronavírus és madáréhség nehezíti a haltermelők helyzetét
Az aszály, a koronavírus, a támogatás hiánya és a madarak okozta kár is sújtja a hazai halgazdaságokat. Az árak viszont várhatóan nem emelkednek. Nehéz helyzetbe hozta a haltermelőket az évek óta tartó tavaszi csapadékhiány. A tiszántúli halgazdaságoknál a fő- és kisebb elvezető csatornákból még valamennyire megoldható a halastavak vízellátása, azonban a dunántúli halgazdaságoknál ez sokkal nagyobb kihívás.
Elkerülték a csődöt: 800 millióért vett 1200 tonna halat a hazai tógazdaságoktól az állam
Jelentős forrást juttatott az állam a tógazdaságok részére azzal, hogy átvette a tavakba szorult 1200 tonna halat. Az ágazatba érkező 800 millió forint megmentette a halászatokat a csődközeli helyzetből. A horgászat közben virágzik, az intenzív haltermelő telepek viszont készletfinanszírozási és munkahelymegtartó támogatásra szorulnak. Az átvett halak azokba a vizekbe kerültek, amelyeken a Magyar Országos Horgász Szövetségnek kizárólagos vagy többségi halászati joga van.
Súlyos a helyzet: beragadt a halállomány jelentős része a magyar termelőknél
A COVID-19 nevű koronavírus-járvány és annak hatásai nehéz helyzetbe hozták a magyar halászati és halgazdálkodási ágazatot is. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint a nagy felvásárlási láz és az áremelkedés nem érte el a halakat és az azokból készült termékeket. Sőt, a halforgalom a belföldi kereskedelemben jelentősen visszaesett. Attól is tartani kell, hogy a haltermelőknél bent ragadt halállomány a felmelegedő vízben nem fogja bírni a tárolást és áprilisban, vagy májusban el fog pusztulni.
Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot telepítettek a Tiszába
Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elég. A szervezet elnöke szerint hamarosan újabb telepítés is lesz. Fialka György elmondta, hogy az ecsegfalvai tógazdaságból érkezett példányok egyedsúlya az első halászásban 35-50 dekagramm, a másodikban 50-80 dekagramm volt. Ezek a halak jövőre lesznek foghatók.
Hirdetés