Hallal pótolnák a koronavírus járvány miatt hiányzó húsokat

Átmeneti húshiányt okozhat a járvány miatti élelmiszerfelhalmozás, de van más választás is a szükséges fehérjeforrás bevitelére. A koronavírus terjedése következtében kialakult lakossági élelmiszer-felhalmozás miatt jó néhány helyen átmeneti részleges húshiány alakult ki a kiskereskedelemben. Számos helyen emelkedtek a fogyasztói árak is. A hazai termelésű halakból ugyanakkor jelenleg nincs hiány, most is kaphatóak, a MA-HAL a halfogyasztást javasolja az átmeneti húshiány megoldására.

Közel 900 milliós fejlesztés a bátaszéki baromfifeldolgozónál

870 millió forintos beruházással fejlesztette vágóüzemét a baromfi-feldolgozással foglalkozó bátaszéki Bát-Grill Kft. A projektet a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 321 millió forintos támogatásával finanszírozták. A cég a fejlesztésre több mint 321 forint vissza nem térítendő támogatást, és csaknem 330 millió forint kölcsönt nyert el.

9 százalékos csökkenés várható a sertéshús globális termelésében

A világ sertéstermelése várhatóan újabb egymást követő évben csökken majd az ázsiai, afrikai és európai afrikai sertéspestis-kitörések miatt. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának szakértői szerint az idén 9 százalékkal lesz alacsonyabb az ágazat sertés-kibocsátása. Az előrejelzés mintegy 4 százalékkal felfelé módosította a kínai sertéshús termelést, mivel a termelők a profitmaximalizálás érdekében nagyobb vágósúllyal küldik a mészárszékre az állataikat.

Kínában terjeszkedne tovább az amerikai műhúsipar

A Kínában terjedő sertéspestis-járvány következménye, hogy megnövekszik a hatalmas ázsiai ország igénye az alternatív fehérjeforrások iránt. Legyen szó baromfi- és marhahúsról, vagy növényi eredetű fehérjéről. Ezek a helyettesítő termékek a sertéshús árának emelkedésével ráadásul valamivel olcsóbbak is. Két, amerikai egyesült államokbeli cégnél úgy gondolják, ezzel olyan rés nyílt a húspiacon, amin nagyon jól kereshetnek az alternatív fehérjéikkel. Ám nem biztos, hogy sikerrel járnak.

Kiszabadult a börtönből az egyik legnagyobb magyarországi húsipari cég tulajdonosa, két hétre rá a fiát vették őrizetbe

8 hónap után szabadon engedték Piero Pini olasz üzletembert, a legnagyobb kapacitású magyarországi vágóhíd tulajdonosát. A kiskunfélegyházi Hungary-Meat Kft. első emberét még március elején vették őrizetbe jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Legutóbb 2017-ben Lengyelországban tartóztatták le adócsalás és feketefoglalkoztatás gyanúja miatt. A szabadulás öröme nem lehet felhőtlen, ugyanis november végén a fiát tartóztatták le tanúk befolyásolásának gyanúja miatt.

Veszik és viszik a magyar gabonát, de a hazai hús nem kell külföldre

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 4714 millió euró, behozatala 3042 millió euró volt az első fél évben, az export 11,2 százalékkal, az import 6,8 százalékkal nőtt. Az agrár-külkereskedelem aktívuma 1672 millió euró volt, ami 279 millió euróval, 20 százalékkal több, mint 2018 első fél évében. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 17 exportértéke emelkedett, 4-é csökkent, 3-é stagnált. A legnagyobb értékben a gabona kivitele nőtt (+221,7 millió euró), a legnagyobb csökkenés a húsféléknél jelentkezett (-22,8 millió euró), elsősorban a baromfihús kivitelének 8,2 százalékos visszaesése miatt.

Nagyot lendített a nyúlhúsfogyasztás emelkedésében a kampány

Jelentősebb elmozdulás történt a hazai nyúlhúskeresletben, az elmúlt évben mintegy 260 tonnányi terméket adtak el a vágóhidak a kereskedőknek. Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint szinte a nulláról nőtt ekkora szintre a kereslet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szervezet 3 évvel ezelőtt az Agrárminisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közös fogyasztásösztönző kampányt indított. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy a legtöbb hazai áruházlánc kínálatában megjelent a nyúlhús, ami a boltok polcain napi fogyasztási cikként elérhető.

Sokáig lehet magas az élősertés ára

Újabb 5-8 százalékra jósolják az elemzők sertéshús kiskereskedelmi árának emelkedését. Erről az afrikai sertéspestis kínai terjeszkedése tehet. Ilyen drágán még sose vásárolt sertéshúst külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz. A drágulás egy év alatt közel 30 százalékos volt, és a trend valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal emelkedik majd, amiben a gyenge forintárfolyam is közrejátszik.

Kolbászból lesz a kerítés? Nagyot növelt az árbevételén a Gyulahús

Közel 13 százalékkal növelte árbevételét az elmúlt évben a Gyulahús Kft. A tavalyi árbevételük elérte a 6,5 milliárd forintot, ami 750 millió forinttal több mint az előző évben - közölte a társaság ügyvezető igazgatója, Daka Zsolt. A gyulai önkormányzat tulajdonában álló társaság termékeinek (májasok, kolbászfélék) 80-83 százalékát belföldön értékesíti, a külföldi eladások forgalma megközelíti az 1,1 milliárd forintot. A Békés megyei vállalat termékeivel például Nagy-Britanniában, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Dániában, Romániában, és Hong-Kongban is találkozhatnak a vásárlók.

A japán regionalizáció eredménye: könnyebben szállíthatnak húst a magyarok járvány esetén

A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Arai Yutaka a KKM külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosával, Budai Gyulával tárgyalt. A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt. Ennek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból.

Mindenki húst eszik, és ebbe belehalunk

Minden jel szerint újra kellene gondolni a táplálkozási szokásainkat. A fenntartható húsfogyasztás irányába kellene elmozdulnia, de ez nem egyenlő azzal, hogy mindenkinek növényi étrenden kellene élnie vagy rovarokra kellene cserélnie a megszokott fehérjeforrásokat.

Azért kampányolnak, hogy több mangalicahúst együnk

A mangalicahús fogyasztását népszerűsíti kampányával az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a védett őshonos sertésfajtánk különleges ízére, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

Azért kampányolnak, hogy több disznóhúst fogyasszanak a magyarok

Ötödével nőtt tavaly a magyar élősertés exportja

Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első 10 hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Legfőbb partnereink Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Romániába több mint kétszeresére nőtt a kiszállítás, Ausztria 5 százalékkal, Hollandia 9 százalékkal több, míg Szlovákia 30 százalékkal kevesebb sertést vásárolt Magyarországtól.

A brit kutatók és orvosok egy része húsadó bevezetését sürgeti

Egészségügyi adó kivetését javasolja a feldolgozott és vörös húsokra egy oxfordi kutatás, ami szerint így évente több, mint 220 ezer ember halálát lehetne elkerülni és 40 milliárd dollárnyi egészségügyi költségcsökkentést lehetne elérni. Ha viszont nem tesznek semmit, a tudósok becslései szerint 2020-ra 2,4 millió halál lesz köthető a húsfogyasztáshoz, ami 285 milliárd dolláros egészségügyi költséget vonz maga után. A húsadó lehet a megoldás?

Nincs elég hely a világon az egészséges étrendhez

Ha mindenki egészséges étrendet akarna fogyasztani, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon. A kanadai Guelphi Egyetem kutatói összevetették a világ mezőgazdasági termelését a táplálkozási szakemberek által ajánlott egészséges étrenddel, és jelentős eltérést állapítottak meg a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

A magyar húsok exporttilalmának feloldását kérte az agrárminiszter a kínai partnertől

Wang LingJunnal, a Kínai Vámhivatal miniszterhelyettesével egyeztetett Nagy István agárminiszter. A találkozón Magyarország és Kína agrárkapcsolatait érintő aktuális kérdéseket beszélték meg a felek. Egyetértettek abban, hogy a két ország közötti együttműködés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén egyaránt bővíthető. Hazánk szeretné elérni, hogy a magyar húsok exporttilalma megszűnjön Kína felé.

A vegetarianizmus az egyik kulcs a klímaváltozás ellen

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re. A húsfogyasztás visszafogása sokat segíthet az emberiség fenntarthatóbb létezésében.