Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Megduplázták a pályázati pénzt az állattartó telepek járványvédelmének korszerűsítésére
A sertés- és baromfitartók számára 2021. április 26-tól újra megnyílik az állattartó telepek járványvédelmi korszerűsítésére kiírt pályázat. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az elmúlt időszakban a sertés- és a baromfitartók súlyos kihívásokkal találták magukat szemben. Az afrikai sertéspestis (ASP) és a madárinfluenza megjelenése és terjedése felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai állattartó telepek állategészségügyi színvonalát emelni szükséges.
Itt van a vaddisznók ellési időszaka – az orvvadászok meg lövik őket
Óvatosságra inti a túrázókat az Agrárminisztérium a vaddisznók ellési időszaka miatt – írja az mti.hu. A minisztérium arra figyelmeztette a Facebook-oldalán a túrázókat, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt – tették hozzá. Már tart ugyanis a vaddisznók ellési időszaka, ilyenkor a kocák különös gonddal vigyázzák a kismalacok életét, és keményen fellépnek, ha vélt vagy valós ellenséget észlelnek a közelükben.
Sertés és brojlercsirke – fenntarthatóaknak kell lenniük az intenzív termelési rendszereknek
A sertés- és brojlercsirkeipar kulcsfontosságú eleme az Európai Unió gazdaságának. A fenntarthatóság elérésének egyik fő módja ezekben az ágazatokban a takarmányfelhasználás hatékonyságának javítása. Ennek támogatására hozták létre az ECO-FCE-t. Nyilvánvaló, hogy az intenzív termelési rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekvő globális népesség táplálásában, de fenntarthatóaknak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy környezetbarátnak és állatjólléti szempontból barátságosaknak kell lenniük, ugyanakkor ésszerű megtérülést is lehetővé kell tenniük a termelők számára. Az energia és a takarmány emelkedő költségei, a fogyasztók alacsony termékárakkal szembeni elvárásai együttesen ez utóbbi elemet teszik folyamatos kihívássá.
A madárinfluenza és a sertéspestis 2021-ben is gondot okoz - interjú a főállatorvossal
Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében is megjelent 2021. elején a madárinfluenza. Bognár Lajos országos főállatorvos a témával kapcsolatban elmondta, hogy az érintett telephelyeken sikerült lokalizálni a betegséget. Az afrikai sertéspestisről is beszélt: kijelentette, hogy házisertésben és nagy létszámú állattartó telepeken sem mutatták még ki a vírust. A szakember további, az állattartók számára fontos témákat is érintett a vele készített interjúban.
Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó.
Leáldozóban a téli tor: egyre kevesebb a disznóvágás Nógrádban
Télen van az ideje a disznóvágásoknak, de mára a falvakban is egyre kevesebben hizlalnak sertést a háztájiban. Néhány évtizede ilyenkor a hétvégi hajnalok még a disznóvisítástól voltak hangosak a vidéki településeken. Ez a hagyomány egyre inkább eltűnik Nógrád megyében is. Bacsa Gyula és felesége, Bacsáné Kovács Erzsébet Lucfalván élnek. Vállalkozóként hasznosítják a nagyszülőktől eltanult feldolgozási technikákat. A hagyományokhoz hűen dolgoznak, de szerintük az idősebbek tudása ezen a téren a mai napig felülmúlhatatlan.
Már január elejétől beadhatóak a kérelmek az állatjóléti támogatásokra
Több fontos állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatás igénybevételéhez kapcsolódó közlemény jelent meg a Magyar Államkincstár honlapján. A nyulasok január 31-ig igényelhetnek pénzt a tenyésztésbe állításra, a vágósertés és tenyészkoca süldő támogatás igénybevételéről is új információkat közöltek. Megjelentek továbbá a baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások és kifizetési kérelmek benyújtásának feltételeiről szóló közlemények is.
A sertéspestis, a német hús és az antibiotikum-rezisztencia veszélyei - interjú az országos főállatorvossal
Az idei év eseményeivel kapcsolatban több fontos kérdés is felvetődött az állattenyésztést illetően. Az afrikai sertéspestis németországi felbukkanásáról, a magyar húspiacra gyakorolt hatásáról, az antibiotikum rezisztencia veszélyeiről, az állatjóléti intézkedések gyakorlatáról és az ellenőrzések eredményeiről kérdeztük az egyik leginkább illetékes magyar szakembert. Dr. Bognár Lajos főállatorvos adott interjút a Magro.hu-nak.
Mai valóság: változó helyzetben is finanszírozható a magyar állattenyésztés
Több fronton is nehezített pályán kellett megmaradniuk és termelniük a mezőgazdasági vállalkozóknak. A koronavírus miatti korlátozásokon kívül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is komoly kihívások elé állította a hazai gazdákat – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember többek között az állattenyésztési ágazatról, a hitelezés gyakorlatáról, valamint a gazdáknak nyújtott banki szolgáltatásokról beszélt.
A magyar sertéstartók számára is komoly következményei lesznek a németországi sertéspestisnek - interjú
A Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnökét, az Egyházasfalu környékén termelő Derdák Gábort kérdeztük arról, milyen hatásai vannak és lehetnek a nemrég Németországban is felbukkanó afrikai sertéspestis betegségnek a magyar sertéságazatra. Kitértünk a húspiacon várható változásokra, a kínai ASP-helyzetre, a felvásárlók és a kereskedők reakcióira, valamint az állattartók részére rendelkezésre álló megoldásokra is.
500 millióból épített növénytermesztési központot Somogycsicsón a belga-magyar agrárcsalád
Átadták a Claessens cégcsoporthoz tartozó Csicsó Pig Kft. félmilliárd forintból megépített növénytermesztési központját a Somogy megyei Somogycsicsón. A saját forrásból megépített, 2 ezer négyzetméteres, a növénytermesztéshez használt gépek karbantartására, adminisztratív feladatok elvégzésére szolgáló központja Magyarország egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye. A belga-magyar vállalatcsoport szarvasmarha-tartással, tejtermeléssel, sertéstenyésztéssel, -hízlalással és növénytermesztéssel foglalkozik.
Német dömpingáru tehet nagyon rosszat a magyar húsipar szereplőinek
A Magyar Húsiparosok Szövetsége arra kéri a kiskereskedelmi láncokat, hogy ne vásároljanak és értékesítsenek irreálisan alacsony áron sertéshúst. Akkor sem, ha a német sertéshús az európai piacon a sertéspestis miatt dömpingáron jelenik meg. A szövetség közleményét az MTI adta ki azután, hogy szeptember 10-én, csütörtökön bejelentették: afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Németországban.
Jelentősen csökkent a hazai vágóhidak teljesítménye Magyarországon: minden állatból kevesebbet vágnak, mint tavaly
A hazai vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, több mint 1 százalékkal kevesebb sertést és 2 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2020 első fél évében a 2019. január–júniusi időszakhoz képest. A baromfiféléknél a liba- és kacsavágás – a madárinfluenza hatásai miatt – jelentősen (48 és 30 százalékkal) visszaesett az egy évvel korábbi alapértékhez képest. Szarvasmarhából 50,7 ezer darabot vágtak le az első fél évben. A levágott állatok élősúlya 26,7 ezer, hasított súlya 13,7 ezer tonna volt. Az élősúly 6,5, míg a hasított súly 7,2 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Nézzen szuper grafikonokat a tenyészállatok számáról, a hústermelésről és a tejágazatról!
A magyar bruttó hazai termék, vagyis a GDP több, mint 3 százalékát adja az agrárszektor. Az ehhez kapcsolódó grafikonokon jól látszik, mennyit változott a sertések, a szarvasmarhák, a juhok és külön a tejelő tehenek száma az elmúlt 12 évben. Anyagunkból az is kiderül, hogyan alakult ebben az időszakban az emberi fogyasztásra alkalmas húskészítmények mennyisége. Nem feledkeztünk meg a tehéntej és a tejtermékek mennyiségének megjelenítéséről sem, ezeket is nyomon lehet követni a cikkben található interaktív grafikonokon.
Búgatás a kocatelepen: kész a kanvezető robot újabb verziója
Kanvezető robot segíti a megtermékenyítés létrejöttét. A Boar Bot nevű távirányítású robotot arra tervezték, hogy biztonságosan mozgassák a búgatáshoz használt kanokat a kocatelepeken. A szaporítóistállókban és azok körüli sétát az 50 centiméter széles, 75 centiméter magas, mintegy 250 kilogramm tömegű gép biztosítja. A robotot villanymotor hajtja, az üzemideje pedig nagyjából 8 óra. Másodpercenként körülbelül 0,5 métert halad, így az kandisznók lassan sétálnak mögötte.
Magasan a malac ára: 77 ezer forintot ér darabja a világpiacon
Elképesztő gyors ütemben állítják be az új sertésállományokat Kínában. A sebességgel a malackibocsátás nem tud lépést tartani. Ennek ellenére is fejlesztenek, hiszen egyetlen sertésen 100 ezer forintnyi haszon keletkezik az ázsiai országban. Pedig az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte nehezíti a termelést. Az első esetet még 2018 augusztusában jelentette be Kína az Állat-egészségügyi Világszervezetnek. Azóta idén márciusig hivatalosan 171 kitörést észleltek. Ebből a 2020-as év első felére csak 16 eset jutott, ráadásul jellemzően kicsi, háztáji gazdaságokból jelentették azokat.
Jóval kevesebb a magyar vágósertés ára, mint tavaly
Magyarországon a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 542 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2020 júniusában, ami 6 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának elemzése szerint az USA sertéshústermelése 4 százalékkal emelkedhet 2020 harmadik negyedévében, mint az előző évben. Az Európai Bizottság júliusban megjelent anyaga szerint az EU sertéshústermelése várhatóan 23,1 millió tonna lesz 2020-ban, kevesebb mint 1 százalékkal emelkedhet a tavalyihoz képest.
Bukik a víziszárnyas ágazat és csökken a csirkehús ára
Nem a siker éve lesz a magyar agráriumban a 2020-as. Ugyan vélhetően nem jönnek csődhullámok, de a gazdák jövedelme szinte biztos, hogy elmarad a korábban megszokottól közölték a Takarékbank tájékoztató rendezvényén. Lesznek veszteséges ágazatok, mások nullszaldóval zárják az évet, és lesznek olyanok is, akik jó eredményt produkálnak. Az egyik legnagyobb visszaesést a víziszárnyas-ágazat szenvedi el. A madárinfluenza miatt leölt kacsák és libák mennyisége a három évvel ezelőttit is meghaladhatja. Azt, hogy pontosan hány állattal kell kényszerűségből végezni, még nem lehet tudni.
Hirdetés