Lendületben az ÖMKi: összefoglaltuk, mit ért el a magyar biogazdálkodás 2020-ban

Eseményteli év volt a 2020-as az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai számára is. Létszámbővülés, több kutatás, sok eredmény, számos projekt, szaktanácsadási szolgáltatás és cikksorozat valósult meg az elmúlt évben. Megkerestük az ÖMKi csapatát, hogy küldjék el nekünk a Kalendáriumuk szöveges formáját, amiben áttekinthetően összefoglalták azt, hogy mi történt velük az év egyes hónapjaiban. Irány az ökológiai gazdálkodás, a biotermesztés világa!

Miért és hogyan jó a bioszója termesztése?

A bioszója termesztése volt a középpontban az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakmai napjain a Győr-Moson-Sopron megyei Püskin és Győrsövényházán. A program első része a 2020-2021-ben megvalósuló Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése című EIP-AGRI pályázatunkhoz kapcsolódott. Ennek során szervezett szántóföldi bemutatót a kutatóintézet. A szójatermesztés biológiai alapjait a Magyar Szója szója fajtabemutató parcelláin ismertették.

Európai vezetői szerepben a magyar kutatónő

Az ökológiai gazdálkodási mozgalmak meghatározó európai ernyőszervezete, a több mint 200 tagszervezettel rendelkező IFOAM Organics Europe az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét, Dr. Drexler Dórát választotta meg egyik alelnökének a június 30-i közgyűlésén. A szervezet tagjai lefedik az ökológia gazdálkodás teljes rendszerét a mezőgazdasági termelőktől, feldolgozóktól, kereskedőktől, tanúsítóktól, szaktanácsadóktól, kutatóktól kezdve egészen a fogyasztói érdekképviseleti testületekig.

A búza kőüszög felismerése, megelőzése és védekezési lehetőségek a biogazdálkodásban

A búza-kőüszög, vagy büdösüszög a búzán kívül más gabonaféléket is megfertőző gombabetegség, amely főleg a termés minőségét rontja. A Tilletia nemzetségbe több faj is tartozik, amelyek hasonló tüneteket okoznak. Közös jellemzőjük, hogy spóráik széllel és az egészséges szemek felületére tapadva terjednek, valamint közvetlenül a talajból fertőzhetnek. Az ÖMKI összefoglalta a kőüszög fertőzés jellemzőit, és a gomba életciklusának, valamint a fertőzés elleni védekezés módszereinek bemutatását.

Napi egy bioalma rendben tartja a bélflórát

Az alma nem csupán kitűnő élelmi rost és vitaminforrás, hanem számos hasznos mikroorganizmust, főleg baktériumot is tartalmaz. Mivel a nyersen fogyasztott élelmiszerekből a szervezetbe jutó baktériumok hosszabb-rövidebb ideig meg is telepedhetnek benne, az alma mikrobiális összetétele a bélflórán keresztül közvetlen hatással van rá. Ám nem minden alma hat ugyanúgy. Ahogy az emberi bélflóra, az almában élő mikrobiális közösség - más szóval mikrobiom - is egyedi és változó. Ráadásul egy 2019-ben publikált kutatás szerint az alma mikrobiális közösségére az is hatással van, hogy milyen termesztéstechnológiát használnak.

Elhagynák a monokultúrát és a GMO-t, és egyre nagyobb területen folytatnak biogazdálkodást

Több mint 60 százalékos gyarapodást ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon az elmúlt bő évtizedben - mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője. Hazánkban a legfrissebb adatok szerint 3929 vállalkozás foglalkozik ökológiai gazdálkodással csaknem 210 ezer hektáron. A biotermékek iránt jelentkező igény miatt egyre több területen termesztenek szinte vegyszermentesen.

Magyar bioburgonya termesztési kísérletek és tápanyagutánpótlási képzés a gazdáknak

December elején ültek össze a SolACE projekt burgonya on-farm kísérletében résztvevő gazdálkodók az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezetőjével, Papp Orsolyával. A megbeszélés célja a tavalyi vizsgálati eredmények összegzése és értékelése, valamint a soron következő kísérletek megtervezése volt. Az intézet programjának folytatásaként az eddigi tapasztalatokat és a burgonya termesztését nehezítő tényezőket is figyelembe véve 2020-ban egy aszálykárt csökkentő terméket és egy komplex mikrobiológiai anyagot tesztelnek.

Réz helyett cukorral védekeznek a szőlőperonoszpóra ellen

Új, magyar megoldás segíthet a szőlőperonoszpóra elleni védelem során felhasznált réz kiváltására. A növényvédelmi kísérletet a tagatóz hatóanyagú szerrel végzik. Erre azért lehet szükség, mert a réz nehézfém, felhalmozódik a talajban és nagy mennyiségben alkalmazva kedvezőtlen körülményeket hoz létre az ott élő mikroorganizmusok számára. Ráadásul a réz bányászata sem kedvez a környezetnek, ezért is fontos alternatív megoldások után kutatni az ökológiai növényvédelemben is.

Óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak a gyepterületek hasznosításában

Az Európai Unió területének mintegy 28 százalékát fedik gyepterületek és cserjések. Jelenleg ezeket az erőforrásokat nem hasznosítják kellőképpen, így azok gyakran lepusztulnak, miközben elveszítik az egyéni és a társadalmi hasznosságukat is. A 2019. október 14-én Brüsszelben indult GO-GRASS projekt ezt az elhanyagolt erőforrást kívánja hasznosítani. A következő 4 évben a projekt körkörös üzleti modelleket dolgoz ki, ezáltal elősegítve a tápanyag-utánpótlást, a nyersanyag-önellátás növelését, illetve az energiafogyasztás csökkentését.

Alakor, tönke és különleges paradicsomok - velük kell készülni a klímaváltozásra?

Milyen kihívások várnak a hazai mezőgazdaságra a következő évtizedben, és milyen növények fogják túlélni a klímaválság miatt bekövetkező változásokat? Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vezetője az intézet kutatásairól, a biológiai növényvédelemben, a tájfajtákban valamint ősi gabonafajokkal rejlő lehetőségekről beszélgetett a Tudatos Vásárlók Egyesületének portáljával.

1,1 milliárdos támogatást nyert a magyar on-farm projekt az élő laboratóriumok bevezetésére

Az Európai Unió néhány éven belül vezeti be a tudományos kutatásban paradigmaváltást hozó „Living Lab” fogalmat, az on-farm hálózat létrehozásával azonban már 2012 óta hasonló alapgondolat mentén dolgoznak az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnél. Tudományos kérdések elvi körüljárása helyett gyakorlatorientált kutatást végeznek, részvételi alapú, helyspecifikus kutatási projekteket vezetnek gazdák bevonásával. On-farm projektjük az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által megítélt, 1,1 milliárd forint összegű uniós keretből 2023-ig tovább bővülhet.

8 ezer tájfajta paradicsom palánta került a hazai földekbe

2019. május 16-a mérföldkő volt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet életében, ezen a napon ért ugyanis révbe többéves kutatáson alapuló tájfajta paradicsom termékfejlesztési projektjük. 2012-ben indították útjára a hazai tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló részvételi kutatásukat. Ekkorra a tájfajták már teljesen kiszorultak a köztermesztésből. A kutatási munkához a vetőmagokat a Növényi Diverzitás Központtól, közismertebb nevén a tápiószelei génbanktól kapták meg. A vizsgálatok célja az volt, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat és nem utolsó sorban zamatos ízüket.

Látott már burgonyamagot?

Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja.

Különleges paradicsomadományt kapott Magyarország legnagyobb közösségi kertje

30 darab kiemelkedő minőségű öko paradicsompalántát adományozott a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kertek programja javára a Föld Napja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Olyan gasztronómiai ínyencségekről van szó, amelyeket eddig leginkább csak a génbankok őriztek. Ezeknek az elfeledett tájfajtáknak helyük van a kiskertekben, az oktatásban és a vacsoraasztalokon is, mondta el az ÖMKi tájfajta paradicsom projektjének felelőse, Takács Bence.

Bár itthon is hiány van belőle, a magyar ökológiai vetőmag nagy része az EU-ba megy

Ki mondta, hogy az öko szántó csak gabonatermesztésre jó?

A biodiverzitás megőrzésére elvben az ökológiai gazdálkodás a legalkalmasabb. Gyakorlatilag viszont hazánkban az ökológiai művelésű szántók is teljesen gabonaközpontúak. Vajon mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon? Erre keresték a választ az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakmai napján a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben. Miért jobb a diverzifikáltabb bioszántó?