Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Miért kell a kén a repcének és az őszi búzának?
Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése, ennek fontos része a kén kijuttatása. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kén utánpótlásának fontosságát mutatja be.
Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésével szembeni elvárások miatt azonban az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi műtrágya kijuttatással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.
Ősi módszerrel javíthatjuk fel a talajt a jövőben
Hogyan lehet egy kifosztott, kizsigerelt, gyenge talajból kiváló mezőgazdasági terület? Sehogy – gondolják sokan, mások pedig a töménytelen mennyiségű műtrágyára esküsznek. Egyik sem igaz, a válasz pedig ott hever szinte mindenki orra előtt.
Biztos alapot a jó termésnek!
A tavalyi kiváló termésből kiindulva a termelők az új szezonban ismét nagy kedvvel készültek a repce vetéséhez. Azonban az augusztus végén jelentkező aszályos időjárás jelentősen mérsékelte a várakozásokat.
A tarlómaradvány a tápanyag-visszapótlás egyik alapja
Kevesen számolnak utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően hektáronként akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a földeken. Ennek legnagyobb része a káliumban gazdag szár, de jelentős a gyökerek mennyisége is.
Tápoldatozás a gyakorlatban
Külföldön járva meglepődve tapasztaltam, hogy egy évben hatszor húzzák ki a sárgarépát a földből, hatszor takarítják be a termést. Teszik ezt a sivatagban, ahol a talaj humusztartama nulla, eső egy évben háromszor esik, a növények mégis jól érzik magukat és szép termést hoznak. Hogyan lehetséges ez? Öntözéssel és tápoldatozással!
Kevés, de legalább rossz – mélyponton a tápanyag-visszapótlás hazánkban
Gőzerővel folynak a talajmunkálatok a szántóföldeken, már amikor az időjárás nem szól közbe. Ilyenkor jellemzően az őszi alapművelést végzik a gazdák, mélyszántást végeznek rend szerint. Közben azonban másra is oda kell figyelniük a talajforgatáson túl, mégpedig az alaptrágyázásra.
Trágya, te drága
A tápanyag-utánpótlás kapcsán sokféle információ kering a gazdatársadalom fejében. Az érdekelt gyártók és forgalmazók azt szorgalmazzák, hogy egy termesztési ciklusban akár 5-6 alkalommal is használjunk műtrágyát, mások a baktériumtrágyák fontossága mellett érvelnek. A termelők ezzel szemben sokszor inkább spórolnának az ilyen irányú költségeken.
Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?
A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésével szembeni elvárások miatt azonban az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető.
Folytatódik a harc – szerves kontra mű!
Ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk, a hazai termőföldek minőségén szakértők szerint mikrobák segítségével lehetne feljavítani. De mit gondol erről egy nap-mint-nap a földeken tevékenykedő gazda? Lássuk, egyeznek-e a vélemények ezen a téren!
Ökológiai szőlőtermesztés – legfontosabb az ideális kezdés
Egyre több gazda fog ökológiai gazdálkodásba és ez a felfogás a szőlészeket is kezdi rabul ejteni. Egy szőlőbirtokon rengeteg permetezést kell végezni egy szezonban, ezt szeretnék kikerülni a környezettudatosan gondolkodó gazdák. Ehhez azonban több dologra is oda kell figyelni, már a szőlő telepítésekor.
Szennyvíziszapból is lehet jó komposzt
A szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági jellegű felhasználása nem újdonság. Régóta alkalmazzák a gazdák tápanyag-visszapótlás céljára. Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy nagyon figyelni kell a területre történő kijuttatáskor, mivel a szennyvíziszapok akár toxikus anyagokat is tartalmazhatnak.
Még mindig kérdés: szerves- vagy műtrágya?
Ha azt mondjuk, hogy a foszfor és a kálium felhasználási szintje a hazai növénytermesztésben a 60-as évek szintjén van, nem tévedünk sokat. Ez azonban nem bók az ágazat számára. A műtrágyázás helyett a szerves- és a műtrágya együttes felhasználásával kellene megújítani termőföldjeinket a hosszan tartó sikerek érdekében.
A kálium lehet a magnéziumhiány okozója
Sokan csak azt nézik, hogy mennyi nitrogén, foszfor és kálium szükséges a termesztendő növényeknek a megfelelő fejlődéshez, de a mezoelemekről megfeledkeznek. Így történhet meg, hogy növényeink az említett tápanyagok megfelelő mennyisége mellett is hiánytüneteket produkálnak. De mi köze a káliumnak a magnéziumhoz?
A tápanyag-utánpótlás növényvédelmi kérdés is!
A növénybetegségeknek és az ellenük való védekezésnek kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. A legtöbb gazdálkodó nagy mennyiségű növényvédő szert használ ezek visszaszorítására, annak ellenére, hogy a megfelelő (harmonikus) tápanyag-ellátás is csökkentheti a betegségek által okozott kár mértékét.
Mit tegyünk, ha lilul a palánta?
Az utóbbi hetekben mindenki kiültethette a paradicsompalántákat szabadföldbe. Viszont sokan meg is ijedtek, amikor furcsa dolgot fedeztek fel ifjú növényeiken. Ami addig szép zöld volt, a kiültetést követően lilás árnyalatot vett fel.
A tápanyag-utánpótlás tervezése már a betakarításnál elkezdődik
A talaj humusztartalmának emelésének módjairól, fontosságáról több cikkünkben írtunk már. A talajvizsgálati eredmények értékelésénél, a tápanyagterv készítésénél fontos módosító tényezőként szerepel a szármaradványok bedolgozása vagy elhordása a területről. De hogyan befolyásolja a talaj tápanyagtőkéjét a bedolgozott szármaradvány?
A szerves anyag és a talajegészség kapcsolata
Amikor kezünkbe veszünk egy talajvizsgálati eredményt, a pH után gyakran az NPK és mikroelem-ellátottságra ugrunk. Van ott azonban még egy szám, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül: a humusz.
Hirdetés